Test modal

Šarčević (2015a) rámutat, hogy az uniós jogi terminusok másodlagos alkotása során a fordítóknak folyamatosan két, egymásnak feszülő elvárást kell teljesíteniük. Egyrészt kreatívnak kell lenniük (creativity), azaz ki kell használniuk minden, az adott uniós hivatalos nyelv által adott lehetőséget az uniós terminusok alkotására. Másrészt figyelniük kell arra, hogy az egyes hivatalos nyelvek egymáshoz is igazodjanak, hasonlítsanak, legalább külső megjelenésükben (conformity). Az adott nyelven belüli kreativitásnak tehát a nyelvek közötti harmonizációs igény szab határt.

Baaij (2015) arra is rámutat, hogy a honosítási és az idegenítési stratégia alkalmazásának a fordítói készségek szempontjából is nagy jelentősége van. Míg az előbbi stratégia komparatív készségeket és mélyebb jogi tudást feltételez a fordító részéről, addig az idegenítési stratégia a tagállami jogrendszer „névleges ismerete” mellett is biztonsággal alkalmazható. Ezért ő az idegenítési stratégia alkalmazását részesíti előnyben, még akkor is, ha ez idegenszerű kifejezések, neologizmusok számának növekedéséhez vezet a célnyelvi szövegben.

Bajčić (2010) az európai uniós jogszabályok terminológiájának fordítási kihívásait angol–horvát nyelvpárban, a Posted Workers (kiküldött munkavállalók) irányelv példáján vizsgálta. Bajčić szerint a terminus fordítása során a minél semlegesebb megnevezések használata a cél, ezért a funkcionális ekvivalensek használatát félrevezetőnek tartja. Problémát jelent azonban a horvát neologizmusok alkotása vagy a terminus (posted workers) közvetlen átvétele is, hiszen ez értelmezési problémákhoz vezethet akkor, ha a jogászok nem ismerik a mögöttes fogalmat. Végül Bajčić a terminus körülírására is ad példát horvát nyelven – jelezve, hogy a horvát terminológia nem egységes, és e megfelelők párhuzamos használata a jellemző. Jól látható, hogy Bajčić – bár nem használja e két megnevezést – lényegében a honosításról és az idegenítés különböző eszközeiről (neologizmus, kölcsönzés, körülírás) beszél – anélkül, hogy ez utóbbiakat egy stratégia alá sorolná.

Caliendo (2004) és Biel (2017b) az olasz és a lengyel nyelvben, az irányelvek vizsgálatával mutatták ki az idegenítés, azon belül is a tükörfordítás gyakoriságát. Biel (2020) szerint az irányelvek átültetése során az uniós terminusok importja különösen akkor jellemző, ha a tagállam jogalkotói úgy döntenek, hogy egy az egyben átveszik az uniós irányelv szövegét a hazai jogszabályban, azaz egyfajta copy-out technikát követnek.

Sosoni (2018) az uniós versenyjog terminusait – exploitative abuses, concerted practice, vertical agreements, leniency, undertaking – vizsgálta angol, görög, olasz és spanyol nyelven. A kutatás 4 korpuszt vetett össze, amelyek mindegyike 35 jogi aktust tartalmazott (19 rendeletet, 15 irányelvet és az EUMSz 101–109 cikkeit). A szövegezés nyelve az angol nyelv volt, ezért a kutatás az angol terminusok elsődleges alkotására irányult, míg a többi nyelv esetében a fordítási stratégiák álltak a kutatás középpontjában.

A versenyjog kutatási szempontból azért különleges, mert az uniós jog speciális szeletét jelenti. Egyrészt több szakterületet is lefed (gazdasági, pénzügyi), másrészt ez a terület már az Európai Szén- és Acélközösségről szóló szerződésben is megjelent. Emellett a versenyjogi szabályozásra nagy hatással volt az (amerikai) angol nyelv – annak ellenére, hogy abban az időben az Egyesült Királyság még nem volt tag, és a szerződést franciául szövegezték –, köszönhetően annak, hogy a mintát az Egyesült Államok versenyjoga jelentette.

Sosoni (2018) a korábban már hivatkozott ISO 704:2009 terminusalkotási módjai szerint különítette el a vizsgált terminusokat. Megállapította, hogy az angol nyelvű terminusok esetében a vizsgált terminusok felét szemantikai transzferrel alkották, azaz már meglévő terminusokat használtak, a mögöttes fogalom kibővítésével. Erre példa a concentration, vertical agreement, leniency. Új megnevezések alkotására pedig példa a de minimis aid, exploitative abuse, kölcsönzésre pedig az undertaking (Unternehmen), dominant position, aid terminusok.

Az angol terminusok fordítását tekintve Sosoni (2018) megállapította, hogy az uniós fordítók összességében az eredeti nyelvi változathoz, az angolhoz hasonló szerkezeteket próbálnak alkotni. Tehát az olyan megoldásokat, megnevezéseket preferálják, amelyek egyértelműen jelzik, hogy a tagállamitól eltérő, uniós fogalmakról van szó. Ez látható a vizsgált tíz terminus görög, spanyol, olasz fordításában. Sosoni szerint ez bizonyíték arra – a korábbi kutatásokhoz hasonlóan –, hogy a fordítók biztosabbnak találják a tükörfordítást (az idegenítést) a funkcionális ekvivalensek (honosítás) helyett – ami azonban nincs tekintettel a célnyelvi hagyományokra, a célnyelvi olvasók igényeire.

Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a magyar nyelvre fordításoknál nem érvényesül minden esetben Sosoni meglátása. Erre a megállapításra úgy juthatunk, ha megvizsgáljuk, a Sosoni által elemzett terminusoknak mi a magyar megfelelője. E vizsgálat eredményét a 16. táblázatban foglaltam össze. Jól látható, hogy az összefonódás, az erőfölény, a csekély összegű támogatás a fenti fordítási példákhoz képest éppen ellenkező tendenciát mutat. A fordított terminusok mindegyike könnyen lehetett volna – tükörfordítás eredményeként – koncentráció, domináns pozíció, de minimis támogatás, mégsem e mellett döntöttek az uniós fordítók és terminológusok. Bár ez utóbbira volt kísérlet, de már nem javasolt a használata.

Stefaniak (2017) arra hívja fel a figyelmet, hogy bár a tükörfordítást sok kritika éri a tagállamok részéről, ez az a bevett mód, amellyel elkerülhető a terminusok félreértelmezése és biztosítható az egyes nyelvi verziók közötti összhang. Ennek különösen az „A” típusú szövegeknél van jelentősége, azaz a jogi szövegeknél, ahol jogi következménye lehet az inkonzisztens fordításnak (lásd a 3.3.3. alfejezet 5. táblázatát). A tükörfordítás szükségességét Stefaniak (2017) a vehicular language példáján mutatja be. E terminust lengyelre többféleképpen le lehetett volna fordítani: język roboczy (working language), język wspólny (joint language) vagy język uniwersalny (universal language). Végül a język wehikularny, azaz a tükörfordítás mellett döntöttek a terminológusok a jogász-nyelvészek javaslatára. Ez biztosíthatta ugyanis azt, hogy egyazon megnevezés ne több fogalomra utaljon. Stefaniak további példaként említi a front running, capped notional value, LTROs terminusokat, amelyeket gyakran a szakemberek is csak angolul használnak. Mindemellett hangsúlyozza, hogy a tükörfordítás mellett jellemző lehet még a körülírás is. Ez utóbbi megnevezéssel kapcsolatban fontos felhívni a figyelmet arra, hogy Stefaniak a körülírásra a descriptive equivalent (és nem a szokásos paraphrasing) megnevezést használja.

Robertson (2011) a fogyasztóvédelmi irányelvek átültetését vizsgálta Anglia és Wales, Írország és Málta esetében, különösen a terminusok átültetésére tekintettel. A kutatás három esetet különített el: az EU-terminusok importját (off-premises contract, bait advertising), azok módosítását (corporative advertising helyett comparative marketing communication) és nemzeti jogi terminusokkal történő lokalizációt (natural person helyett individual, immovable property helyett real property). Fontos megjegyezni, hogy az első két kategória lényegében az idegenítés, míg az utóbbi kategória a honosítás stratégiájának felel meg.

A példák jól mutatják, hogy nyelvenként nagy eltérés lehet a különböző nyelveken a hivatalos megfelelők között. Összességében elmondható, hogy – különösen a jogi fordításoknál – a honosítás helyett az idegenítés a bevett stratégia. Az idegenítés különböző eszközeinek alkalmazása azonban nyelvenként már nagy eltérést mutathat. Ebben nagy szerepe van annak, hogy angol nyelvről milyen nyelvre történik a fordítás, pontosabban milyen távol van e nyelv az angol nyelvtől.

Emellett az angol mint domináns nyelv hatása a célnyelvtől függetlenül is jelentős. Berencsi (2019) rámutat, hogy a magyar vizsgálat és nyomozás terminusok önállóan is megállják helyüket. Az angol azonban az investigation terminust látja el jelzőkkel a fogalmak megkülönböztetése érdekében (administrative investigation, criminal investigation). Ennek hatására pedig a magyar fordításokba is bekerültek jelzők: igazgatási vizsgálat, bűnügyi nyomozás. Nyilvánvaló, hogy ezek a jelzők feleslegesek a magyarban, de a fordítás hatására bekerültek a magyar terminológiába.

Biel (2015) szerint a tükörfordítások gyakorisága abból a naiv elképzelésből adódik, hogy ez biztosíthatja a tagállamokban az uniós jog egységes értelmezését és alkalmazását. Biel hozzáteszi, hogy a terminológia szintjén indokolt lehet az uniós nyelv és a tagállami nyelv közötti eltérés, hiszen az uniós fogalmakat el kell különíteni a tagállami fogalmaktól. A nyelv többi szintje, így például a frazeológia tekintetében azonban nem indokolt az uniós nyelvváltozat. Ezeket a tagállami nyelvekhez kellene igazítani annak érdekében, hogy a célnyelvi olvasó – a saját tagállami nyelvi konvencióinak megfelelően – könnyebben megértse a szöveget. Ezért szükségesnek tartaná felhívni az uniós fordítók figyelmét e jelenségekre.

Összességében megállapíthatjuk, hogy a különböző nyelvi szinteken, a szövegszinttől a terminusokig más-más stratégiák lehetnek indokoltak. Ez azonban nem jelenik meg explicit módon az uniós útmutatókban, ami a nyelv valamennyi szintjén egy stratégia – többségében az idegenítés – alkalmazását erősíti az uniós szövegezésben és fordításban.