Sokéves története során az Európai Unió egy önálló fogalmi rendszert, egy autonóm jogrendszert hozott létre – amelyet egy közös, semleges nyelv hiányában 24 nyelv ír le. Ez szükségszerű változást okoz a hivatalos nyelvek korpuszában, hiszen kialakul a hivatalos nyelveknek egy olyan rétege, amely az Európai Unióhoz kötődő fogalmakat jelöli. Ezért az eurolektusok sajátosságai nem érthetőek meg a hivatalos nyelvek, a mögöttes tagállami fogalmi rendszerek és az uniós fogalmi rendszer kapcsolódási pontjainak vizsgálata nélkül. A fogalomalapú megközelítés azért is indokolt, mert az eurolektusokat elemző kutatások ugyan kiterjednek a lexikai jellemzők vizsgálatára, de gyakran csak a megnevezések szintjén maradnak, és nem vonják be a vizsgálatba a mögöttes fogalmakat. Ezért e fejezet célja a fogalmi szint bevonása az eurolektusok vizsgálatába.