Csillagórák csillagpercei: Vekerdi László, Herczeg János és a Rádió

Blazing Moments of the Star-Hours: László Vekerdi, János Herczeg, and the Radio

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Gózon Ákos

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
főszerkesztő, Élet és Tudomány, Természet Világa

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
 
Összefoglalás
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Vekerdi László és Herczeg János (1934–2022) tudományos újságíró, rádiós szerkesztő, majd az Élet és Tudomány főszerkesztője több évtizeden át készítették együtt A véges végtelen című tudománytörténeti, kultúrtörténeti rádiósorozatot. E közös munkájuk révén különleges, egyedi műfajt alkottak meg, amely a páros rádiós esszé és a hangjáték sajátos műfaji keverékét adta. Vekerdi László ismeretterjesztő előadásai alkalmával mindig ragaszkodott ahhoz, hogy kizárólag könyvtárosként hangozzék el a bemutatása – így minden megszólalásával a könyvtártudomány 20. századi apoteózisát szolgálta.
 
Abstract
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
László Vekerdi and János Herczeg (1934–2022) – the latter a science journalist, radio editor, and later editor-in-chief of Élet és Tudomány [Life and Science] weekly popular science magazine – produced the radio series on the history of science and cultural history entitled Finite Infinity for several decades. Through their work together they created a unique genre, the combination of radio essays and audio plays. In his educational lectures on the radio, Vekerdi always insisted on being introduced exclusively as a librarian, and thus served the 20th century apotheosis of library science with every utterance.
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Kulcsszavak: tudománytörténet, Magyar Rádió, esszé, könyvtártudomány, Vekerdi László, Herczeg János
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Keywords: history of science, Hungarian Radio, essay, library sciences, László Vekerdi, János Herczeg
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
DOI: 10.1556/2065.185.2024.8.5
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
 
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A száz évvel ezelőtt született Vekerdi László és a rádiózás kapcsolatáról szóló visszaemlékezést nem nekem kellene megírnom. Herczeg János (1934–2022), a Magyar Rádió Gordiusz tudományos-ismeretterjesztő műhelyének vezetője, az Élet és Tudomány főszerkesztője egy évtizeden át, Vekerdi László barátja és társszerzője lenne a leginkább hivatott ezt a gazdag témakört áttekinteni. Tőle tudom, hogy készült is egy ilyen esszé papírra vetésére, de végül már nem volt ideje rá – János két éve nincs már közöttünk. Évtizedeket átívelő közös rádiós munkájukról szép gondolatokat olvashatunk a Csillagórák előszavában. Azokat az emlékeket csak röviden tudom kiegészíteni: egykori rádiósként, Herczeg János közeli munkatársaként, továbbá azokból az interjúemlékekből merítve, amelyeket a Vekerdi Lászlóval készített jó néhány aktuális ismeretterjesztő műsorból magam is őrizhetek.
 

Formabontó műfajteremtők

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A véges végtelen – túlzás nélkül állíthatom – a hivatalos magyar rádiózás egy híján százesztendős történetében egyedülálló műfajt teremtett. Nem véletlen, hogy maguk az alkotók, Vekerdi László és Herczeg János is újból és újból nekifutottak közös szellemi termékük definiálásának. A Csillagórákban ezeket a lehetséges megoldásokat olvashatjuk: riportesszék, olvasónapló, történelmi novellák cizellálva miniatűrökkel, gondolatjátékok, szellemiségidézés. Egy biztos: rádiós szakmai szempontból nehezen besorolható az a több mint kétszáz adás, amely megszületett.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A rádiós ismeretterjesztő vagy tudományos előadásnak sok évtizedes hagyománya van hazánkban. A Magyar Rádió legelső éveinek adáslistáiban is találhatunk már ilyeneket. A felgyorsult rádiózási tempó, az átalakult hallgatói szokások miatt a 21. századra alig maradt példája, a Bartók Rádió komolyzenei ismeretterjesztő adásaiban találkozhatunk még vele, a prózai műsorokban utolsó jelentős sikereit e műfaj a Mindentudás egyeteme rádiós változataival és Simonyi Károly A fizika kultúrtörténete című rádiósorozatával aratta. A véges végtelen azonban nem sorolható a klasszikus rádiós előadások közé. Vekerdi László ugyanis nem megírt szöveget olvasott fel, bár mindig gondosan összeállított jegyzetekből indultak ki, amelytől azonban nagyjából a műsor felvételének a harmadik percében elkanyarodott, s Herczeg János értelmező vagy éppen asszociatív kérdései még távolabb sodorták a tényleges beszélgetést az eredetileg eltervezett forgatókönyvtől.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A véges végtelen nem felelt meg a rádiós interjú műfajának sem, hiszen ott az interjúkészítő tartja kézben a beszélgetés fonalát: ő jelöli ki és vezeti fel a témát, az ő kérdésbe ágyazott gondolati váltásai adnak ritmust a műsor egészének. A véges végtelen azonban nem így készült. Vekerdi Lászlót nem lehetett kérdéskorlátok közé terelni. Lenyűgöző olvasottsága, szakirodalmi tájékozottsága révén általában a stúdióban, beszélgetés közben jutottak eszébe újabb és újabb lehetséges összefüggések, ezek nyomán váratlanul vettek izgalmas fordulatot a gondolatai. Herczeg János nem próbált gátat szabni e gondolati hullámnak, hiszen pontosan tudta, hogy olyankor születtek meg a legszebb rádiós pillanatok – a csillagórák csillagpercei. A tartalmas gondolatok túlburjánzásait a vágóasztal mellett még bőven volt ideje és alkalma a kellő mértékben követhetővé nyesegetni.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Nehéz lenne e rádiótörténeti jelentőségű sorozat tudományterületi besorolása is, hiszen egyszerre foglalkozott az anyagi műveltség: a fizika, a kémia, a biológia; az ezeket szintetizáló filozófia, továbbá a matematika és az írásbeliség múltjával, eredményeivel. E sokrétűség a két beszélgetőtárs széles körű műveltségének köszönhetően alakult ki: az orvosi végzettségű, de a matematika, az irodalom és a kultúrtörténet területén is otthonos kutató és a matematikus végzettségű, jelentős tanári tudásátadási tapasztalattal bíró, művészi vénával is megáldott szerkesztő összjátékának harmóniájából.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Mi volt tehát A véges végtelen? Leginkább talán a hangzó tudománytörténeti páros esszé és a rádiójáték egyedi műfaji elegye. Valószínűleg senki sem lesz képes hasonlót alkotni – mégsem szívesen nevezném „egyszerinek és megismételhetetlennek”, mert éppen ellenkezőleg: e jubileumi Vekerdi-évben éppen hogy érdemes lenne az archívumból előkeresni, és minél több adását megismételni!
 

Rekedtes rádiós

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Vekerdi László szellemi nagyságára jellemző paradoxon, hogy úgy vált ismert rádiós személyiséggé, hogy ehhez az egyik legfontosabb adottsága: a rádiós hang, a zengő orgánum nem állt a rendelkezésére. Mégis, a vekerdis rekedtséget minden, a kultúraközvetítő rádiós műsorok iránt fogékony hallgató egyből felismerte!

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Hiányzó orgánumbeli képességét mély tárgyi tudásából fakadó hitelességével és remek retorikával tudta ellensúlyozni. A rádiós hitelesség nehezen definiálható készség. A hallgató ösztönösen érzi, ki az, akinek olyan ismeretanyag van a birtokában, hogy jóllehet a műsorfolyamban éppen csak fél óra áll a rendelkezésére, de ha sokszor ennyit kapna hirtelen, azt is meg tudná tölteni valódi tartalommal.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Vekerdi László ismeretterjesztő retorikai tudása is példaszerű volt: mindig érezte, hogy mely ponton kell ritmust váltania, beszédét gyorsítania vagy lassítania. A pergő, szinte túlhevült érvelés éppúgy az eszköztárába tartozott, mint az elgondolkodásra alkalmat teremtő rövid csend, s Herczeg János személyében e tekintetben is kiváló alkotótársra lelt, ő ugyanis nem akarta szabványosítani a Vekerdi-hangzást, tiszteletben tartotta akkor is, amikor pedig – a kereskedelmi adók megjelenésével – a rádiós beszédtempó szédületes gyorsulásba kezdett, s a műsorkészítők azt hitték, hogy a hallgatók megtartásának egyik fő eszköze a megállás és szünetek nélküli, folyamatos, pergő beszéd.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
E retorikai készségei közé tartozott a korszakok közötti váltani tudás: mindig érezte, hogy mikor merült el túlzottan például az ókori vagy a középkori műveltség világában, mikor kell onnan egy szemléletes hasonlat erejéig átugrani egy másik korszakba, akár – meghökkentő módon – a mába, egy könnyen értelmezhető párhuzamért.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Hatáskeltő tudására jellemző egy, nem a rádió stúdiójában megtörtént eset. Az év ismeretterjesztő tudósa díjat 2003-ban – a korábbi évek díjazottjai: Simonyi Károly, R. Várkonyi Ágnes, Csányi Vilmos, Falus András és Marx György után – Vekerdi kapta a tudományos újságírók szavazatai alapján. A díjátadón a rá jellemző széles gesztusokkal magyarázott, s egy ilyen hirtelen kézmozdulatával leverte az előtte lévő vizes poharat. A gyors segítség, sebtében elvégzett folyadéktörölgetés után hamiskás mosollyal beismerte: nem véletlen baleset történt, hanem – mint a jó tanár – egy váratlan eseményhez kívánta kötni, s ezáltal felejthetetlenné tenni a díj kapcsán a művelődés- és tudománytörténetről elmondott bölcs gondolatait.
 

Kizárólag könyvtáros

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
S ha már tudománytörténet: fel kell idéznem saját, vissza-visszatérő vitámat is Vekerdi Lászlóval. A véges végtelen mellett gyakran hívtuk meg őt a Gordiusz Műhely egyéb műsoraiba is. Ilyenkor a műsorvezetőnek kötelező röviden, a hallgató számára orientáló módon ismertetnie a meghívott szakértő interjúalany titulusát. Különböző műsorokban, különböző alkalmakkor javasoltam számára: hadd mutassam be az adás elején művelődéstörténészként vagy tudománytörténészként. Ezt azonban ő rendre, nagyon hevesen, szinte felcsattanva utasította vissza. Csak annyit volt hajlandó engedni, hogy könyvtárosként említsük. Minden ilyen alkalommal megkérdeztem, hogy miért ragaszkodik kizárólag e megnevezéshez, de egyetlen műsor előtt – legyen az élő adás, mint amilyen a Gordiusz magazin volt, vagy felvett beszélgetés – sem indokolta e határozott kérését.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
E választása vélhetően két okból eredt: magánbeszélgetéseinkben többször említette, hogy ő elsősorban nem primer forrásokból, levéltári vagy kéziratos anyagból dolgozik, hanem szakirodalomból. Összegez, következtetéseket von le abból a hihetetlen olvasmányismeretből, amelyet csakis ő láthatott át ilyen mélységben.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
De e következetessége egyben a könyvtárosi hivatás apoteózisa is volt. A könyvtárat minden tudás gyűjtőhelyének, az emberi szellem közös nevezőjének, találkozási pontjának tekintette. S pontosan tudta, hogy a könyvtár ethosz képviseletét nemcsak hosszú érvelésekkel, hanem ilyen rövid, tömör, megjegyezhető titulusmegjelölésekkel is szolgálhatja. Hiszen mindaz, ami aztán a bemutatása után következett – egyértelműen és cáfolhatatlanul hitelesítette a könyvtárosi hivatást…
 
Menü