Entz Ferenc a kertészet, szőlészet és borászat tudományos igényű művelésének előfutára, a magyar kertészeti szaknyelv megalapítója, nagy hatású szakirodalmi munkák szerzője, aki a kertészeti-szőlészeti képzés megszervezőjeként is múlhatatlan érdemeket szerzett (1. ábra). 1805. december 6-án született Sümegen. Nagyszülei nevelték, miután édesanyját hároméves, édesapját nyolc hónapos korában elveszítette. Hivatásául mégis édesapja foglalkozását választotta, maga is orvos lett. Gyógyító munkáját Ausztriában kezdte, de alig várta, hogy hazatérhessen. Erre akkor nyílt mód, amikor a Magyar Tudományos Akadémia megalapítását Széchenyi Istvánnal együtt finanszírozó Batthyány-Strattmann Fülöp herceg enyingi uradalmában kapott állást, és Mezőkomáromba költözött. Itt kezdi kertészeti ténykedését: faiskolát és mintakertet létesít, cikkeket küld hazai és külföldi lapokba. A forradalom vetett véget e korszaknak, amikor is önkéntes honvéd főorvos lett. A szabadságharc bukása után eltiltották foglalkozásától, de ez a személyes válság a magyar kertkultúra kivételes szerencséjévé nemesedett. Pestre menekült, ahol hamar híressé váló faiskolát létesített. Ekkor szembesült azzal, hogy hazánkban nincs elég szakember, így 1853-ban megalapította a Haszonkertészeket Képző Gyakorlati Tanintézetet, amely az elmúlt 170 év alatt felsőfokú képzőhellyé vált (URL1), és ma is működik (jelenleg a MATE Budai Campusaként). Az iskola 1860-ban költözött jelenlegi telephelyére, a Gellért-hegy déli lejtőjére (2. ábra).

 

 

Az első magyar nyelvű szakkönyvben, a Posoni kertben bár olvashatók napjainkig érvényes leírások, olyan, ma már megmosolyogtató közlések is szerepelnek benne, hogy aki édes gyümölcsöt szeretne, csorgasson mézet a fa törzsébe fúrt lyukakba (Lippay, 1667). Csak idő kérdése volt, hogy a folyton gyarapodó ismeretek mikor számolják fel a túlélő babonákat. Entz számára ez lett a kihívás, reformkori hazafiként a nemzet felemelését célozva azonosította azokat a problémákat, melyek a sikeres kert- és szőlőművelés útjában álltak. Ehhez tudományos alapok kellettek, amit Entz Ferenc számára orvosi képzettsége adott. Így értette meg, hogy természettudományos ismeretek nélkül nem lehet sikeres a termesztő, és a tanintézet megszervezését is ez a gondolat hatotta át.