Tekintettel arra, hogy nemzetgazdasági érdek ezeknek a vállalkozásoknak a támogatása, a legtöbb országban valamilyen állami tőkeprogram keretein belül, különböző finanszírozási és egyéb támogatási lehetőségeket biztosítanak e vállalati kör számára. Különösen indokolt az állami intervenció a legkorábbi (inkubációs, pre-seed) életszakaszban lévő vállalkozások számára, hiszen ezek a vállalkozások a nemzetközi tapasztalatok alapján 90%-os bedőlési rátával rendelkeznek3, amit a magánpiaci szereplők (például: angyalbefektetők, piaci alapkezelők) túl kockázatosnak ítélnek meg, és emiatt nem kívánnak részt venni ezekben a befektetésekben. Ugyancsak ezt támasztja alá az Európai Beruházási Alap 2018. áprilisi felmérése (EIF VC Survey 2018 Fund Managers’ Market Sentiment and Views on Public Intervention), amelynek az egyik fő megállapítása, hogy a válaszadók többsége (64%) szerint a kormányzati támogatásokat növelni kell a korai szakaszban működő vállalkozások számára (EIF, 2018).

Az egyes közvetítői típusok vonatkozásában érdemes bemutatni a főbb jellemzőket: a piaci alapkezelők alapvetően kisebb kockázatvállalási hajlandósággal rendelkeznek, így a vállalati életszakaszok későbbi fázisára koncentrálnak (növekedési [growth] fázis). Az állami alapkezelők működésébe becsatornázásra kerülnek a szakpolitikai fejlesztési célok4 (Fabio et al., 2017), mint például a munkahelyteremtés, és jellemzően elsősorban gazdaságélénkítő szerepet töltenek be, hiszen magasabb kockázattal rendelkező (inkubációs [pre-seed] és magvető [seed] fázis) vállalkozásokat is finanszíroznak, ezáltal a finanszírozási szakadék áthidalásához is hozzájárulnak, hiszen a megtérülés nem az elsődleges szempont. Fontos azonban megjegyezni, hogy az állami alapkezelőkkel szemben is van hozamelvárás.

A 2007–2013-as programozási időszakban, elsősorban a mikro-, kis- és középvállalkozásokat támogató közös európai forrásoknak (European Commission, d. n.) (a továbbiakban: JEREMIE) köszönhetően kiválasztott magán­piaci szereplők (pénzügyi közvetítők, alapkezelők) által eszközölt befektetések sikeresen katalizálták a hazai kockázatitőke-piacot (350 db befektetés, közel 130 milliárd forint értékben). A JEREMIE-program a korai fázison belül leginkább a növekedési (growth) szakaszra fókuszált, a magvető (seed) életszakaszra fókuszáló tőkealapok kevésbé bizonyultak sikeresnek, amelyek kihelyezési aránya piaci források alapján mindössze 33,5% (Karsai, 2017). Ezt az állítást igazolja Illés Richárd és Lovas Anita is, akik megvizsgálták, hogy a kihelyezések legnagyobb része növekedési (growht), több száz millió forintos befektetés (Illés–Lovas, 2018). A tapasztalatok szerint a magvető (seed) befektetések aktivitásának esetében az alacsony kockázatvállalási hajlandóság jelentette a legnagyobb problémát, melynek legfőbb oka, hogy ezekben az életszakaszokban sokkal magasabb a bedőlési arány (a Techcrunch és a Towards Data Science forrásai alapján a magvető (seed) szakaszokban 60–70% körül alakulhat), melyet a magánpiaci szereplők jellemzően már nem képesek felvállalni (Techcrunch, 2012; Quintero, 2017).

A program 2016. májusi zárásával a hazai kockázatitőke-piacon forráshiány alakult ki. Ezt az igényt a magánpiaci szereplők nem tudták kielégíteni, így jelentős piaci rés keletkezett. A Deloitte Zrt. által 2017-ben készített ex-ante tanulmányok alapján a hazai kockázatitőke-piacon (a magántőkét nem számolva), hétéves időszakon 140–165 milliárd Ft-os kockázatitőke-piaci rés5 azonosítható. A tanulmány alapján, 2007–2015 között Magyarországon az éves átlagos kockázatitőke-befektetés mértéke a hazai GDP alapján elérhette volna a 108–111 millió eurót, azonban ebben az időszakban a tényleges éves átlagos érték 38 millió euró volt. A kettő különbsége alapján a hétéves időtávon forintban kifejezett piaci rés felső határa 165 milliárd, míg alsó határa 140 milliárd forint (Deloitte, 2017). Hasonló megállapításokra jutott a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) által 2016. júliusban készített piaci elemzés, amely abból indult ki, hogy a hazai teljes tőkebefektetési piac kockázati tőkeként kategorizált részének (inkubációs, magvető és növekedési életszakaszok) összmérete 2015-ben 39 milliárd forint volt, és az azt megelőző években is ahhoz hasonlóan alakult. Ez önmagában egy öt–hét éves időperiódus alatt megközelítőleg egy 195–273 milliárd forint nagyságú piaci rést eredményezett, mely tekinthető a kockázatitőke-piacon megfigyelhető finanszírozási hiány felső határának. Tekintve a piacon jelen lévő csekély számú, illetve a piac várható dinamizálódása révén (ami az EU-s forrásokból finanszírozott kockázatitőke-programok elvárt eredménye) belépő további magánpiaci szereplőket, a tényleges piaci rés 165 milliárd forint körül mozoghat. A Deloitte Zrt., valamint az MFB által készített becsléseket alátámasztja a Hiventures Zrt. által készített belső elemzés, amely tizennégy ország6 átlagos GDP-arányos ráfordítása (VC/GDP) alapján becsülte meg a hazai piaci rés méretét. Ez a 2010–2017 közötti időszakra számolt regresszió alapján hétéves időtávon 136,9 milliárd, a 2009–2017-es időszak alapján 175,8 milliárd forint.

2019-ben jelent meg az MNB versenyképességi programja 330 pontban, mely több intézkedést is javasolt a startupok versenyképességének növelésére, ezek közül a legfontosabbak: az angyalbefektetések7 ösztönzése, a társbefektetési8 (co-investment) lehetőségek elősegítése, az akcelerátorok és az egyetemi inkubátorok9 támogatása, valamint a startup cégek képzésének ösztönzése (MNB, 2019). A fejlesztések szükségességét támasztja alá az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) 2019-ben megjelent kkv-stratégiája, mely az alábbi intézkedéseket javasolta: startup ökoszisztéma fejlesztése (például: inkubátorok és akcelerátorok), startup kompetenciafejlesztés (vállalkozók képzése, mentorhálózat létrehozása stb.), valamint egyetemi innovációs ökoszisztéma fejlesztése (ITM, 2019).

A fenti célokat a Hiventures már működésének kezdetétől támogatja, stratégiai célként tekint a hazai innovációs ökoszisztéma fejlesztésére, ezért már több egyetemi képzést és programot is bevezetett (például: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, Széchenyi István Egyetem), továbbá a legtöbb inkubátorral és akcelerátorral kapcsolatban áll, aminek célja a korai fázisú cégek közös finanszírozása (co-investment) és mentorálása (kompetenciafejlesztés).

A Hiventures jelenleg több mint 100 milliárd forintot kezel, melyből 45,4 milliárd forint származik EU-s, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programhoz (GINOP) kapcsolódó forrásból.10 A források eredete jelentősen befolyásolja, hogy milyen feltételek mentén tud az alapkezelő befektetéseket végrehajtani. Az EU-s forrású tőkealapok esetében előírás, hogy a finanszírozott projektnek Magyarországon, a kevésbé fejlett régiókban kell megvalósulnia, azaz nem támogathatók a Közép-Magyarországi Régió területén megvalósuló projektek. A finanszírozás összege maximum 1,6 millió euró lehet (~550 millió forint) azzal, hogy a legfeljebb öt éve bejegyzett vállalkozások finanszírozhatók.

Az állami forrás esetében kevesebb megkötés azonosítható, a finanszírozandó projekt Magyarország teljes területén megvalósulhat, azaz akár a Közép-Magyarország régióban is. A Hiventures által nyújtott finanszírozás összege a startup üzletágban (társbefektető esetén) elérheti az 1 milliárd forintot is úgy, hogy akár öt évnél idősebb vállalkozás is részesülhet tőkebefektetésben, KKVPRO- és InvestPRO-üzletág esetén pedig maximum 15 milliárd forint nyújtható, ám itt önerő és az ügyletek többségében bankhitel is elvárt az ideális finanszírozási mix kialakítása érdekében.

A beérkező jelentkezésekkel szemben is konkrét elvárások kerültek megfogalmazásra, a Hiventures az alábbi szempontrendszerek alapján értékeli a projekteket: a startup jelentkezések közül az inkubációs befektetési konstrukciónál elvárt, hogy a projekt a termék vagy szolgáltatás technológiáját vagy üzleti modelljét tekintve innovatív legyen, rövid időn belül nemzetközi piacra tudjon lépni, nagy növekedési potenciállal rendelkezzen, skálázható legyen, szakmai és üzleti szempontból kompetens alapítókból álljon, és legyen egy kidolgozott koncepció a termékre vagy szolgáltatásra vonatkozóan. A magvető befektetési konstrukciónál további elvárás, hogy már olyan kész prototípussal rendelkezzen a jelentkező csapat, amely árbevételt is generált, továbbá (fizető) ügyféllel is rendelkezzenek. A növekedési befektetési konstrukciónál további elvárás, hogy a termék vagy szolgáltatás piaci validációjának már meg kellett történnie, éves szinten legalább 50 millió forint árbevételt kell generálnia. A KKVPRO- és az InvestPRO-üzletág megcélzott vállalkozásai a magyar székhelyű kis- és középvállalkozások és nagyvállalatok, akik generációváltáshoz, felvásárláshoz vagy összeolvadáshoz, illetve restrukturáláshoz és zöldmezős beruházásokhoz keresnek tőkefinanszírozó partnert.

A Hiventures 2017-es indulásakor komoly forrásszűkösség volt a hazai tőkebefektetési piacon a korábbi állami programok kimerülése miatt. Az elmúlt években azonban számos új kezdeményezés indult el, amelynek eredményeként 2021 márciusában már számos régi és új alapkezelő is aktív a hazai piacon. Ezeket több csoportba sorolhatjuk.

A startup fókusszal rendelkező EU-s forrást (GINOP és VEKOP [Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program]) kezelő szereplők közül érdemes megemlíteni a 2017. év végén kiírt GINOP-8.1.3/B-17 Intelligens Szakosodási Kockázati Tőkeprogram nyertes alapkezelőit (például: Bonitás, X-Ventures, Solus Capital). A főleg startup fókusszal rendelkező egyéb (magánpiaci vagy EIF11) forrást kezelő szereplők közül a Day One Capital vagy a Euroventures emelhető ki. A kkv- és nagyvállalati fókusszal is rendelkező szereplők között pedig megtalálható a szintén állami tulajdonban lévő Széchenyi Alapok.

A regionális megoszlás esetében megállapítható, hogy a Közép-Magyarország régión kívül a legmagasabb befektetési volumen a Közép-Dunántúl és a Dél-Alföld régióban valósult meg. Megoszlását tekintve a fent említett három régió felel a folyósított összeg 61,3%-ért. Az egyes nem központi régióba tartozó megyék közül kiemelendő Hajdú-Bihar megye 35 db befektetésével 4408 millió forint, Fejér megye 32 db kihelyezésével 4131 millió forint, valamint Győr-Moson-Sopron megye 22 db befektetésével 1486 millió forint értékben. Az első három évben a Hiventures befektetései szempontjából legaktívabb városok Debrecen, Szeged és Miskolc.

Mindhárom fázisban együttvéve a már befektetésben részesült portfóliócégek közül a MedTech, a Consumer Products és a Marketplace ágazat rendelkezik a legnagyobb elemszámmal. E három szektorban található a Hiventures által kezelt összes portfóliócég 27,4%-a. A legmagasabb befektetési volumen a MedTech, a BigData/Analytics és a HR Tech ágazatokban figyelhető meg, összesen 9289 millió forint került kihelyezésre, mely a teljes folyósított összeg 24,8%-a.

Azok a cégek, amelyek 2017-ben részesültek befektetésben, 2018-ban (azaz a befektetés utáni első évben) 62%-kal több árbevételt realizáltak, 30%-kal több foglalkoztatottjuk volt, 78,4%-kal magasabb export árbevételük volt.

Az előzetes eredmények alapján a Hiventures portfóliócégeinek 2019. évi össz­árbevétele elérheti az 5,5 milliárd forintot, mely a 2018-as eredményhez képest 66,7%-kal magasabb.

Az eredeti koncepció szerint a Hiventures tervezett befektetési időhorizontja a korai fázisú cégek esetében öt–nyolc év, így még néhány évet várni kell addig, amíg az exitek beindulnak (néhány sikeres kilépés már így is megtörtént). Természetesen a vállalt magas kockázat miatt a cégek egy része már eljutott az üzleti sikertelenség fázisába. Az előzetesen vártnál azonban ezek aránya alacsonyabb (2020 végén a portfóliócégek kb. 6%-áról született végleges döntés), illetve több idő telik el a befektetés és a tevékenység beszüntetése között.

A Hiventures első hároméves tevékenységét nemzetközi kontextusban elhelyezve, szintén azt láthatjuk, hogy a megvalósítás a koncepció kidolgozásakor benchmarkként kezelt nemzetközi legjobb gyakorlatok szerint történik. A 2018-as és 2019-es év eredményei alapján két független nemzetközi szervezet – a Dow Jones (Dow Jones, 2019) és a Crunchbase (Rowley, 2018) – a Hiventurest egyaránt Európában az első, nemzetközi szinten pedig a második, harmadik helyre (a 2018 Q4-es rangsorban a Hiventures a harmadik helyen szerepelt) sorolta a legaktívabb befektetők rangsorában.

A hároméves tevékenység alapján bebizonyosodott, hogy a Hiventures képes betölteni azt az ökoszisztéma-építő szerepét, ami a finanszírozási tevékenysége mellett fontos eleme az alapkezelő missziójának. Több mint száz hazai szakember került be az inkubációs befektetési konstrukcióhoz kapcsolt mentor adatbázisba, emellett stratégiai partnerség került megkötésre tizenöt, a hazai piacon legaktívabb inkubátorral, akcelerátorral. Annak érdekében, hogy a piac fejlődése hosszú távon is fenntartható legyen, a Hiventures kiemelt figyelmet fordít az egyetemekkel, egyetemi polgárokkal való együttműködésre. Ennek keretében indult el 2018 őszén az a diáknagyköveti program (Unitrons néven) négy vidéki és két budapesti egyetemen, amelynek célja, hogy a nagykövetek segítségével az adott intézmények hallgatói közelebbről is megismerkedjenek a startupok és a kockázati tőke világával és gyakorlati tanácsokat kapjanak az innovatív vállalkozások elindításához elérhető finanszírozási lehetőségekről. Szintén 2018 őszén indult el a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel és a Startup Campus Inkubátorral közös program, amelynek keretében a kiválasztott csapatok egy öthetes képzés során, mentorok segítségével fejlesztik projektjeiket.