Mivel ilyen helyszín Európában nem található, több európai ország tart fenn megfigyelési bázist más kontinensen, gyakran a déli féltekén. A legnagyobb és legsikeresebb megfigyelési bázist azonban nemzetközi összefogásban hozták létre. Ez az Európai Déli Obszervatórium (European Southern Observatory, ESO), amelyet 1962-ben öt európai ország alapított, mára pedig már tizenhat tagja van (a közelmúltban csatlakozott országok: Csehország 2007, Ausztria 2009, Lengyelország 2014, Írország 2018). A kormányközi szervezet kettős küldetést vall magáénak: olyan világszínvonalú obszervatóriumok létrehozása és fenntartása, amelyek meghaladnák az egyes országok lehetőségeit; valamint a tagországok tudományos együttműködésének elősegítése. Magyarország nem tagja az ESO-nak.

Az ESO jelenleg három nagy obszervatóriumot tart fenn részben vagy egészben, mindegyiket Chilében. A legelső volt az 1969 óta működő La Silla optikai-infravörös obszervatórium. Bár itt a mai napig sok értékes kutatás zajlik, az ESO jelenleg legnagyobb teljesítményű távcsövei, a Very Large Telescope már nem itt, hanem az 1999-ben megnyílt Paranal Obszervatóriumban működnek. A négy, egyenként 8,2 m tükörátmérőjű teleszkóp mindegyike önmagában is a legnagyobbak közé tartozik, de lehetőség van a távcsövek összekötésére, az interferometriai módszerek segítségével így akár egy 200 m tükörátmérőnek megfelelő szögfelbontást is el lehet érni. A Chajnantor-fennsíkon felépített ALMA-rádióantenna-rendszer egyharmad arányban tartozik az ESO-hoz. Legújabban pedig Paranaltól alig 20 km-re az ESO elkezdte a világ legnagyobb távcsöve, a 39 m tükörátmérőjű Extremely Large Telescope (ELT) megépítését.

Magyarország ESO-hoz történő csatlakozásának kérdése az ESO korábbi főigazgatója, Catherine Cesarsky 2003-as magyarországi látogatása óta változó intenzitással napirenden van. 2016 júniusában az ESO akkori főigazgatója, Tim de Zeeuw Magyarországra látogatva találkozott a magyar csillagászati közösséggel, és megtekintette a Piszkéstetői Obszervatóriumot. Az ESO 2017-ben kinevezett jelenlegi főigazgatójával, Xavier Barçons-nal is megtörtént a személyes kapcsolatfelvétel. A magyar kormányzati szervekkel is történtek egyeztetések, amelyek eddig sikertelenek voltak a belépési díj és az éves tagdíj biztosításával kapcsolatos kérdések miatt.

Az ESO a csillagászati kutatás legsikeresebb nemzetközi szervezete, világvezető mind a tudományterületén, mind pedig az alkalmazott műszaki-ipari technológia tekintetében. A magyarországi csillagászat számára az ESO-hoz való csatlakozás sok területen kínálna jelentős előnyöket:

A kapcsolatok akár impresszívnek is tekinthető jelenlegi szintje sok magyarországi kutató áldozatos munkáját takarja. Azonban fontos leszögezni, hogy az ESO-műszerekhez való hozzáférésünk saját jogon nem lehetséges, csak ESO-tagországbeli kollégákkal való együttműködéseken keresztül érhető el. Ennek esetlegessége, a hozzáférési szabályok jövőbeni szigorítása komoly kockázati tényező számunkra, és az ESO-tól sem várható el, hogy egy, a közös fenntartásba nem befizető országnak hosszú távú korlátlan hozzáférést biztosítson az eszközeihez. Ezért az eddigi kapcsolat eredményeire alapozva – amelyek bizonyítják, hogy Magyarország megérett a tagságra – a jövőbe vezető út egyértelműen a teljes jogú ESO-tagság. Ez adna csak alanyi jogú pályázási lehetőséget a világ legmodernebb távcsöveinek használatához, valamint az ESO Tanács és más bizottságok tagjaként beleszólást a további fejlesztésekbe, az európai csillagászat jövőjébe.

Arra, hogy magyarországi műszaki tevékenységgel sikeresen hozzá lehet járulni akár a legmagasabb technológiai szintet képviselő ESO-műszerfejlesztésekhez is, jó példa a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet (CSFK Csillagászati Intézet) részvétele az ESO új, másodgenerációs infravörös interferométere, a MATISSE (Multi AperTure mid-In­frared SpectroScopic Experiment) létrehozásában. Az intézet mérnökei érdemben hozzájárultak a műszer termális viselkedésének modellezéséhez, megterveztek és Magyarországon legyártattak egy tesztelésre szolgáló optikai kamerát, és szimulálták a szállítás során várható mechanikai igénybevételt. Az elvégzett munka elismeréseként a Csillagászati Intézet garantált megfigyelési lehetőséget kapott a MATISSE-műszeren.

Hogy megbízható képünk legyen arról, hány magyarországi vállalkozás mutatna érdeklődést az ESO tenderein való részvételre, 2019 elején kérdőíves felmérést és ipari hatástanulmányt végeztük az olyan cégek körében, amelyek bejegyzett tevékenységi köre átfedi az ESO tenderkiírásainak témáit. Tíz vállalkozástól kaptunk vissza támogató levelet, amelyben kimondottan kifejezik érdeklődésüket az ESO tenderein való részvételre, ha Magyarország csatlakozik a szervezethez. Vizsgálataink alapján, összevetve az érdeklődő cégek tevékenységi körét az elmúlt évek ESO-tendereinek tematikai megoszlásával és a tenderek összegével, úgy látjuk, hogy már az első évtől az éves tagdíj legalább 30%-os visszatérülése várható Magyarország számára a vállalkozásokon keresztül.

A közvetlen megrendeléseken túl a magyar ipar jelentős tapasztalatot és know-how-t kaphat az ESO-val való együttműködéseken keresztül, különösen a következő high-tech témakörökben: ipari automatizálás és rendszerintegráció; mesterséges intelligencia alkalmazása; mintázatkeresés nagy adatbázisokban; adatgyűjtés, -feldolgozás, -elemzés; valós idejű beágyazott rendszerek, high performance computing; lézertechnológia; speciális fémötvözetek; anyagtudomány; detektáló és képalkotó rendszerek fejlesztése; GPS-alapú időstandard.

A Magyar ESO Konzorcium javaslatát az elmúlt évek során több alkalommal is benyújtotta a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalhoz, részben a hivatal által nemzetközi szervezetekben való tagságra kiírt pályázat keretében, részben közvetlenül, rendkívüli elbírálást kérve. Az utóbbi eljárást az tette szükségessé, hogy az ESO 2019-ben áttekintette a további tagjelöltekkel kapcsolatos eljárásrendjét, és ennek során megvitattak egy olyan javaslatot is, miszerint az 1%‑os részesedést el nem érő tagjelölteknek nem teljes jogú tagságot ajánlanak, hanem egy tudományos partnerségi programot. Amennyiben a jövőben ez megvalósul, az Magyarország számára komoly visszalépés lenne, mivel a partnerség nem tenné lehetővé a magyar gazdasági vállalkozások részvételét az ESO tenderein, így az éves tagdíjból semmi nem lenne visszapályázható. Hogy Magyarország még teljes jogú tagként léphessen be a szervezetbe, a csatlakozási szándék miniszteri szintű mielőbbi bejelentése szükséges, ez indokolta a csatlakozási javaslat és a már említett ipari hatástanulmány újabb benyújtását az NKFIH-nak 2019. február 19-én. A kézirat lezárásáig a javaslatra hivatalos válasz nem érkezett.

Az ESO-csatlakozás és az azt követő felzárkózási időszak minél sikeresebbé tételére a magyar csillagászközösség már most is sok mindent megtehet. A legfontosabb az ESO műszereinek rendszeres használata (többnyire ESO-tagországbeli kollégákkal együttműködve), hiszen így épül be fokozatosan az ESO a magyar csillagászati kultúrába. Fontos, hogy az egyetemi oktatásban hangozzék el minél több információ az ESO-ról, legyen a fiatal generáció számára magától értetődő az ESO műszereire való pályázás. Ha mód nyílik rá, kezdeményezni kell a műszerfejlesztésekben való magyar részvételt. A személyes kapcsolatok kiépítését segíti az ESO által szervezett konferenciákon, iskolákon való részvétel. Nagy előrelépés, hogy Magyarország bekerült az ESO ismeretterjesztő programjába, így most már az eso.org oldalon a magyar nyelv is kiválasztható, és az ESO sajtóközleményeit folyamatosan fordítjuk magyarra Szabó Róbert vezetésével. Nem lehet eléggé hangsúlyozni az ESO Studentship Programme-ban való rendszeres magyar részvétel jelentőségét. E kétoldalú képzési formában egy magyarországi egyetem doktori programjába beiratkozott hallgató egy-két éves vendégkutatását finanszírozza az ESO. A Garchingban vagy Santiago de Chilében töltött idő során a hallgató kapcsolatrendszert épít, és elsajátítja néhány élvonalbeli ESO-műszer használatát. Szinte felbecsülhetetlen annak a pozitív következménye, ha a magyarországi csillagász PhD-hallgatók jelentős százaléka részt venne ebben a képzésben, s a következő kutatógeneráció már magától értetődően használná az ESO berendezéseit. Végül nagyon fontos annak a hangoztatása és megértése, hogy az ESO-csatlakozás nemcsak a műszereken való megfigyelési lehetőség megszerzéséről szól, hanem ennél sokkal több: az ESO olyan szervezet, amely oktatási programjain, konferenciáin, technikai és tudományos projektjein keresztül a legmodernebb kutatási módszerekre tanítja a részt vevő tagállamokat.