A különösen Afrikában hagyományos, kontinensen belüli vándormunka-rendszernek és az új típusú nemzetközi migrációnak a kibocsátó országok, illetve országon belüli közösségek, szektorok fejlődésére gyakorolt hatása annyiban hasonló, hogy a legfontosabb erőforrást, az emberi munkaerőt vonják el, ezáltal újabb elvándorlásokra késztetve és ily módon konzerválva az elmaradottságot. Ezt csak a későbbi visszaáramlás enyhítheti, annak mértékétől és a visszatérő munkaerőnek másutt szerzett hasznos tapasztalataitól, képzettségétől, minőségjavulásától is függően, valamint a visszatéréskor magával vitt vagy távolléte alatt rendszeresen hazautalt jövedelem nagysága.

Lényeges különbség viszont nemcsak az, hogy az új típusú nemzetközi migráció nagyrészt interkontinentális, és ezért is kisebb a visszaáramlás aránya, hanem az is, hogy zömében már iskolázott fiatalok tömeges kiáramlását és a fejlett országokban való remélt letelepedését jelenti. Ez a kibocsátó országok számára súlyosabb fejlődési hátrányt okoz, és egyszersmind a fiatal migránsok oktatására fordított erőforrások elvesztésével is együtt jár. E hátrányt és veszteséget némileg ellensúlyozhatja ugyan a migránsok jövedelme egy részének rendszeres hazautalása, ez viszont az aszimmetrikus interdependenciák egy újabb pénzügyi változatát jelenti. A nemzetközi migrációnak persze sok más következménye, kedvező vagy kedvezőtlen hatása is van, amelyekre e cikk keretében nincs mód kitérni. (Ehelyett lásd a Magyar Tudomány 2019/1 számában megjelent vonatkozó cikkeket.)

Akadémiánkon belül a tudományos bizottságok számának és taglétszámának – a köztestületi akadémia koncepciójával ellentétes – korlátozása és a szavazati jogú tagságnak csupán egyetlen bizottságban való megszerezhetősége eleve a multidiszciplináris bizottságok hátrányát okozza.

Egyébként hazánkban is létesült már egy valóban széles értelemben vett multidiszciplináris kutató és oktató intézet, nevezetesen a globális és országos problémákkal éppúgy, mint regionális kérdésekkel, így kreatív városok kutatásával is foglalkozó kőszegi nemzetközi intézet, az Institute of Advanced Studies (IASK).

A globális válságok, természeti katasztrófák és világjárványok még inkább megkérdőjelezik a versenyképesség (competitiveness) konvencionális értelmezését, amely voltaképpen az egymás rovására szerzett előnyök, egyfajta zéró összegű játék koncepcióját tükrözi. Ideje lenne a latin eredetű szó értelmének megfelelő tartalmat adni e kifejezésnek, amely voltaképpen valamire irányuló együttes törekvést jelent, vagyis olyan versengést, mint például a teniszmérkőzésben, ahol aligha lehet győzelmet elérni együttműködő partner nélkül.