5.3.4. Érzelmek és hangulat
A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
| Harvard: | Vörös Zsófia (2026): Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641818Letöltve: https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1356gdavk_388/#m1356gdavk_388 (2026. 08. 08.)
| |
| Chicago: | Vörös Zsófia. 2026. Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641818(Letöltve: 2026. 08. 08.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1356gdavk_388/#m1356gdavk_388) | |
| APA: | Vörös Z. (2026). Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641818. (Letöltve: 2026. 08. 08.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1356gdavk_388/#m1356gdavk_388) |
A viszonylag stabil jellemzőkön túl a pillanatnyi érzelmeink, érzéseink és hangulatunk átmeneti, ámde jelentős hatást gyakorolhatnak a gazdasági döntéseinkre (Griffith és szerzőtársai, 2020; Lowenstein, 2000). Számos kutató úgy véli, hogy a befektetők affektív állapota befolyásolja, mennyire látnak kockázatosnak egy-egy befektetést, vagy milyen várható értéket tulajdonítanak egy-egy értékpapírnak (Lerner és Keltner, 2000; Han és szerzőtársai, 2007). Az, hogy milyen hangulatban vagyunk, befolyásolja a kockázatvállalási kedvünket is; a jókedv általában nagyobb kockázatvállalási hajlandósággal jár (Grable és Roszkowski, 2008). Hirshleifer és Shumway (2003) szerint például a tőzsde napsütéses napokon jobban teljesít, mint felhős időben. A „napfényhatást” a befektetők napsütés okozta vidámabb hangulatának tulajdonítják, nem pedig az értéknövekedési várakozások változásának.
A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
| Harvard: | Vörös Zsófia (2026): Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641818Letöltve: https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1356gdavk_389/#m1356gdavk_389 (2026. 08. 08.)
| |
| Chicago: | Vörös Zsófia. 2026. Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641818(Letöltve: 2026. 08. 08.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1356gdavk_389/#m1356gdavk_389) | |
| APA: | Vörös Z. (2026). Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641818. (Letöltve: 2026. 08. 08.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1356gdavk_389/#m1356gdavk_389) |
Az ismerősségi torzítás (familiarity bias) azt írja le, hogy hajlamosak vagyunk extra értéket párosítani olyan befektetési lehetőségekhez, amelyekhez valamilyen személyes kapcsolat, ismeret fűz. Az emberek például azon cég részvényeit preferálják, amelynek dolgoznak, vagy ahol ismernek valakit (Foad, 2010).
A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
| Harvard: | Vörös Zsófia (2026): Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641818Letöltve: https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1356gdavk_390/#m1356gdavk_390 (2026. 08. 08.)
| |
| Chicago: | Vörös Zsófia. 2026. Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641818(Letöltve: 2026. 08. 08.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1356gdavk_390/#m1356gdavk_390) | |
| APA: | Vörös Z. (2026). Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641818. (Letöltve: 2026. 08. 08.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1356gdavk_390/#m1356gdavk_390) |
Más kutatók ugyanakkor úgy vélik, hogy az érzelmek és érzéseink az adott helyzetértékelés által kiváltott válaszreakcióként befolyásolják gazdasági döntéseinket (Tiedens és Linton, 2001). A média például fontos szerepet játszik a pénzpiaci információk terjesztésében, és képes befolyásolni a befektetői hangulatot és érzelmeket. A médiának így manapság sokan kulcsszerepet tulajdonítanak a piaci mozgások kiváltása terén (pl., Alanyali és szerzőtársai, 2013; Garcia, 2013). Heston és Sinha (2016) például egy 900 ezer hírből álló adatbázist használt, hogy tesztelje, vajon a hírek előre jelezhetik-e a részvényhozamokat. Azt találták, hogy a hírekben kifejezett érzelmek egy-két napon keresztül befolyásolják a részvények árfolyamának alakulását.