A viselkedési közgazdaságtan általában kockázatos helyzetekben hozott döntéseket vizsgál. A neoklasszikus elméletekhez hasonlóan a viselkedési közgazdaságtan szerint is az alternatívák közti választás alapja az egyes alternatívák bekövetkezési valószínűségeinek és eredményeinek számba vételén alapul. A viselkedési közgazdaságtan azonban azokat a szubjektív folyamatokat és transzformációkat vizsgálja, amelyeken keresztül értéket rendelünk az egyes alternatívák mellé és észleljük, megbecsüljük azok bekövetkezési gyakoriságát. A szubjektív folyamatok és transzformációk következtében kialakult legtöbb döntési anomália Hirshleifer (2001) szerint a következő négy ok közül valamelyikre vezethető vissza: önámítás vagy optimista illúziók, heurisztikus egyszerűsítés, érzelmek és egyénközi interakciók.