A viselkedési közgazdaságtan szintén egy fontos megállapítása, hogy túlértékeljük a nagy és alulértékeljük a kicsi valószínűségekkel járó események hasznosságát.

1. kondíció

Válasszon az A és B lottó közül:

 

2. kondíció

Válasszon az C és D lottó közül:

 

A racionális döntéshozó észreveszi, hogy mindkét kondícióban a két lottó várható nyeresége azonos. Az első kondícióban 2700 dollár (az A lottónál 0,45 x 6000 = 2700 dollár és a B lottónál 0,9 x 3000 = 2700 dollár), míg a 2. kondícióban 6 dollár (az C lottó esetében 0,001 x 6000 = 6 dollár és a D lottó esetén 0,002 x 3000 = 6 dollár) a várható nyeremény. Így azt várnánk, hogy a választás nagyjából 50-50 százalékban oszlik meg az A és B, illetve C és D lottó között. A racionális döntéshozó továbbá azt is felismeri, hogy a B és D opciókkal kétszer akkora valószínűséggel nyer egy feleakkora összeget. Ebből következően a neoklasszikus értelemben racionális döntéshozó vagy az A és C vagy a B és D opciókat választja. Ennek ellenére, a részvevők 14 százaléka választotta az A opciót az első kondícióban, míg 73 százaléka a C opciót a második kondícióban (17. ábra).

 

 

A bizonyossági hatás (certainty effect) lényege, hogy az emberek túlértékelik a bizonyosnak tekintett kimeneteket azokhoz képest, amelyek ugyanolyan várható hasznosságot eredményeznének, de bekövetkezésüknek egynél kisebb a valószínűsége. Erre a jelenségre állítanak példát Kahneman és Tversky (1984) alábbi kísérletének eredményei:

 

1. kondíció

Válasszon az A és B lottó közül:

 

2. kondíció

Válasszon A és B közül (mindkét lottó nyereményét megkapja):

1. lottó

2. lottó

 

Az 1. kondíció B lottójának várható nyereménye nagyobb, míg várható vesztesége kisebb, mint az A lottóé. A gazdasági ember ezért a B lottót választja. Amennyiben a 2. kondíció 1. lottójának A opciójához hozzáadjuk a 2. lottó B opcióját az első kísérlet A opcióját kapjuk. Hasonlóképpen, ha hozzáadjuk a 750 dolláros biztos veszteséget (A opció a 2. kondíció 2. lottóban) a 2. kondíció 1. lottójának B opciójához, 25 százalékos esélyt kapunk 250 dollár nyerésre, és 75 százalékos esélyt 750 dollár elvesztésére, ami megfelel az 1. kondíció B opciójának. Amennyiben tehát valaki a B lottót választotta az első kondícióban, a 2. kondíció első lottójában a B, míg a 2. lottójában az A opciót kellene választania.

 

1. kondíció

 

2. kondíció

 

Ha jól megnézzük a két kondíciót, észrevehetjük, hogy a különbség köztük csupán annyi, hogy 89 százalék esélyt 1 millió dollár nyerésére elveszünk mindkét opcióból a 2. kondícióban. Az eredmények szerint, megsértve a függetlenség axiómáját, az első kísérletben általában az A opciót, a másodikban pedig a B opciót választják a résztvevők. Magyarázatként a bizonyosság keresését, túlértékelését szokták adni (Weber, 2007).