Itt most csak egy problémát emelnék ki, a női akadémikusok alacsony arányát ahhoz képest, hogy a nők mennyivel járulnak hozzá a magyar tudomány eredményeihez. Erre egy évvel ezelőtt is felhívtam már tisztelt figyelmüket. A 2016-ban megválasztott huszonhat új akadémikus között nincs egyetlen nő sem, ezzel 6,6% lett a női akadémikusok aránya. A 2015-ben jelölt, nemzetközileg elismert, kiváló tudós nők ismeretében mellőzésük okát választási rendszerünkben feltételezem. Júliusban megjelent véleményemhez tizenegy akadémikus szólt hozzá (Buzsáki, 2016; Csépe, 2017; Csermely, 2017; Falus, 2016; Hadas, 2016; Hargittai, 2016; Kamarás, 2016; Lamm, 2016; Nagy, 2016; Pléh, 2016; Soltész, 2016), írásaikért itt is köszönetet mondok.

Mindnyájan megkapták a Magyar Tudomány májusi számát, melyben összegeztem válaszomat, de a teljes anyagot is szívesen elküldöm bárkinek pdf-formában. Tanulmányomban szerepel egy grafikon, mely megjósolja, hogy ha tartani tudjuk a női arány évi 0,17%-os emelkedését – ez a huszonöt éves átlag –, amire semmi biztosíték nincs, akkor 2150-re érik el a nők a 30%-ot közöttünk. De miért kellene ilyen magas arányra törekednünk, kérdezték a Biológiai Osztály tagjai? Azt javasoltuk, hogy közgyűlésünkön foglaljuk az Alapszabályba, hogy mindaddig, amíg a nők el nem érik a női akadémiai doktorok kb. 16-18%-os arányát az akadémikusok között is, az Akadémikusok Gyűlése szavazzon minden olyan női jelölt levelező tagságáról, akit 50% felett megszavazott bármelyik osztály. Ismétlem, a Biológiai Osztály nem azt javasolta, hogy automatikusan válasszuk meg őket, de legalább szavazzunk róluk.

Ezt a szerény javaslatot az Elnök, az Elnökség és az Alapszabály Módosító Bizottság nem támogatta, és nem is került az osztályok elé megvitatásra. E szimbolikus lépés elutasításával történelmi lehetőséget hagytunk ki! Szimbolikus lett volna, hiszen a javasolt mechanizmussal is csak egy-két jelöltről lett volna szó: 2016-ban egyetlen jelölt volt, aki 50%-nál több szavazatot kapott, s nem lett megválasztva. De legalább a szép szavak mellett szimbolikusan példát mutathattunk volna egy konkrét tettel. Nem pozitív diszkriminációt javasolt a Biológiai Osztály, amint ezt egyesek félremagyarázni igyekeztek, hanem részleges kompenzációt az esélyegyenlőség elősegítésére az életpálya során fennálló hátrányokért, mint azt Lamm akadémikus asszonytól hallottuk. De a javaslatot az Elnökség nem támogatta! Ehelyett egy pozitív szándéknyilatkozatot szavaztunk meg az Alapszabály módosítására Lovász elnök úr előterjesztésére.109

Kérem, aki úgy gondolja, hogy jóslatom (Somogyi, 2017) a nők arányának további csökkenésére a jelen választási rendszerben téves, írja meg nekem. Mióta a nőknek az Akadémián történő diszkriminációjáról írtam, száznál több levelet kaptam az Akadémia kül- és tiszteleti tagjaitól, valamint női akadémiai doktoroktól. Ezek a levelek megerősítették azt a véleményemet, hogy tennünk kell valamit, mert ha fenntartjuk a jelen választási rendszert, két év múlva a következő választás után ismét szégyenkezhetünk. Legalábbis azok közülünk, akik úgy gondolják, hogy más akadémiákhoz képest helyzetünk a női akadémikusok 6,6%-os arányával szégyellni való. Mindnyájan felelősek vagyunk azért, hogy lesz-e változás, és mikor.110

Kérem támogatásukat, hogy legyen változás! Köszönöm.