Zsengellér József, a Budapesti Rabbiképző Zsidó Egyetem professzora, aki a jelenleg is folyó Szamaritánus Pentateuchus, vagyis Mózes öt könyve szamaritánus közösségben őrzött szövegének kritikai kiadásán dolgozik, ennek az ősi héber szövegnek a jellegzetességét és hatástörténetét mutatja be. Kustár Zoltán, a Debreceni Református Egyetem Ószövetség Tanszékének professzora a pontosított héber szöveg, a Textus masszoretikus megszületésének folyamatát és a bibliai kódexekre gyakorolt pozitív és negatív következményeit tárgyalja. Szécsi József, a Budapesti Rabbiképző Zsidó Egyetem tanára a zsidó bibliaértelmezés és identitás megőrzésében oly fontos szerepet játszó Talmud hermeneutikáját mutatja be. Kocsis Imre professzor, aki a Pázmány Péter Katolikus Egyetem teológiai fakultásának tanszékvezető tanára és a Szent István Akadémia alelnöke, Jeromosnak, a latin Biblia legismertebb fordítójának hermeneutikáját vizsgálja. Benyik György, a Gál Ferenc Egyetem tanára és a Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferencia alapítója és igazgatója a középkorban egyedi zsidó és keresztény hermeneutikai módszerek egymásra hatását mutatja be Rasi és Nicolaus a Lyra kommentárjai kapcsán. Szuromi Szabolcs Anzelm, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem korábbi rektora és az egyház jogtörténeti forrásainak nemzetközi hírű kutatója a kánonjog hermeneutikájával foglalkozik tanulmányában.

Meggyőződésem, hogy a magyarországi széles akadémiai közösség neves professzorai számára tudományos és nyelvészeti újdonságként hatnak ezek a tanulmányok. Kevéssé ismert ugyanis a magyarországi akadémiai körökben, hogy Magyarország egyedi lehetőséget ad a bibliakutatók egyetemi párbeszédére. Ugyanis a felekezeti sokszínűség miatt a külföldön diplomát szerzett teológusok igen eltérő egyetemi kutatási kultúrát hoznak Magyarországra. Az 1988-ban alapított Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferencia alapítója ezt a lehetőséget ismerte fel, és szervezte meg a felsőoktatási párbeszédet az évenként megrendezett felekezetközi bibliai konferencia tudományos részvételével, amelybe az elmúlt évek során kb. hetven egyetem kutatói kapcsolódtak be. 2014-ben pedig a Studiorum Novi Testamenti akadémiai egyesület Szegeden tartotta közgyűlését, amelyen a világ öt kontinenséről több száz kutató és számos jelentős kiadó vett részt. Emiatt konferenciánkat a világban csak szegedi iskolának szokás nevezni, és Európából, az Egyesült Államokból, Afrikából és Japánból szívesen vesznek részt konferenciánkon, amely izgalmas és aktuális kutatási kérdésekkel és vitákkal gyarapítja a nemzetközi kutatásokat. Az alábbi tanulmányok segítségével a kedves olvasó rövid betekintést kaphat ebbe a tudományos kutatómunkába és vitába.