Problémák az MTA szavazási eljárásaiban

Problems in the Voting Procedures of the Hungarian Academy of Sciences

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Makara B. Gábor

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
az MTA rendes tagja, professor emeritus, Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
makara.gabor@koki.mta.hu
 
Összefoglalás
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Az MTA szavazási eljárása egyes esetekben rosszul működik, az eredmény nem felel meg a szavazói véleményeknek. A hiba gyökere, hogy a szabályok szerint egy szavazás dönt a jelölésről és rangsorolásról, 50%+1 szavazattal. A szavazáselmélet szerint többféle eljárásból lehetne jobbat választani.
 
Abstract
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A malfunction in the voting system used in the elections of members of the Hungarian Academy of Sciences is described. The root of the malfunction is the use of a single vote for both approval and ranking, using a 50%+1 vote approval criterion. Possible cures using results from voting theory are suggested.
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Kulcsszavak: szavazáselmélet, MTA, tagválasztási szabályok és problémák
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Keywords: voting theory, Hungarian Academy of Sciences, voting rules and problems
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
DOI: 10.1556/2065.181.2020.4.13
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Várhatóan javaslat kerül az MTA májusi közgyűlése elé egy régóta lappangó problémáról, melynek illusztrálására végezzünk egy gondolatkísérletet:

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Egy tudományos osztályon harminc választó három levelező tagsági helyre próbál választani a tagjelöltek közül. A sok jelölt között három kiváló tudós van, legyenek A, B és C. Kilenc szavazó elsősorban az A tudóst tartja a legjobbnak, rá szavaz igennel, és másra nem szavaz. Tíz szavazó szerint B tudós a legjobb, rá szavaz igennel, és másra nem. Tizenegy szavazó hasonló meggondolással csak a C tudósra szavaz. A szavazás motivációja racionális és szabályossága kétségtelen, rangsort is ad, azonban az eljárás eredménytelen. A hatályos MTA-alapszabály és -ügyrend (URL1) szerint egyik kiváló tudósból sem lehet levelező tag, mert a tudományos osztályon egyik sem kapott 50%+1 szavazatot.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Ha sok a jó jelölt, és a szavazói csoportosulások (szakterületek) megpróbálják érvényesíteni értékrendjüket, akkor a jelenlegi szabályozás mellett a jelöltek közül az egyfordulós, többségi választással összekötött rangsorolás könnyen eredménytelen lehet. Az egyetlen sikerrel kecsegtető „megoldás”, ha a szavazók először feltárják a többiek előtt szándékaikat, előzetes felmérés alapján megállapodást kötnek a rangsorra, és a titkos szavazáson ezt a megállapodást megpróbálják érvényesíteni. Azonban ennek a kerülő megoldásnak a kivitelezhetősége kétséges.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A nehézséget a stratégiai szavazás jelensége okozza. A titkos szavazással hozott csoportdöntések matematikájából és szociológiájából (URL2, URL3) jól ismert, hogy egy vagy néhány szavazó stratégiai szavazással gyakran el tudja téríteni a szavazás kimenetelét saját érdekei irányába azzal, hogy szavazásával csökkenti a legjobbak esélyeit. A stratégiai szavazásnak jó alapja, ha az előzetes megállapodásból a szavazó(k) ismerik a többi szavazó szavazatát. Az akadémiai háttérbeszélgetésekben az előzetes megállapodástól eltérő kimenetelű szavazásról gyakran hallani.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Nevezhető-e egy szabály jónak, ha a szabályozott tevékenység csak kerülő utakon működhet többé-kevésbé jól?

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A tudományos osztályok tagjelölési szavazásának rendjére vonatkozó szabályok olyan elemeket tartalmaznak, amelyek együttesen gyakran ellehetetlenítik, hogy kerülő megoldás nélkül a többség szándékának megfelelő döntés születhessen. Az idemásolt részszabályok (mondatok) között melyek a felelősek a helyzetért, a szabályozás hibájáért?

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Alább az Alapszabály. 13. § (3) és az Ü. Melléklet II. 4. § (6) (URL1) egyes kiragadott mondatai.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
  1. „Az osztályok hazai akadémikusai titkos szavazással rangsorolják a tagjelölteket.”
  2. „Az erről a rangsorról döntő szavazást nem lehet megismételni, de ha két vagy több jelölt szavazatszáma azonos, az e jelöltek közötti rangsorról újra kell szavazni.”
  3. „A közös akadémiai jelölőlistára azok a tagjelöltek kerülnek rá, akik az osztályokon a szavazatok több mint felét megszerezték.”
  4. „A feltett kérdésre »igen«, »nem« vagy »támogatom«, »nem támogatom« válasz adható, döntéshez a szavazásra jogosult jelenlévők (elektronikus szavazás esetén a szavazásban részt vevők) több mint a felének egyértelmű szavazata szükséges.”
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Az első három részmondat együttesen gúzsba köti az osztályokat, amelyek ügyrendjükben nem tudnak olyan saját szabályokat hozni, amelyek jobb eljárásra vezetnének.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Nézzük a szabályozás elemeinek összefüggéseit:

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
  • Az a), b) és a c) mondatok együttesen két kérdést próbálnak egy szavazással eldönteni. Önmagában a legjobb jelöltek kiválasztása is, rangsorolásuk is szükséges, de egy fordulóban a c) mondat miatt torz eredményekre, például eredménytelen kimenetre vezethet.
  • A b) mondat kizárja a többfordulós választási eljárásokat. Ezzel szemben számos más személyi kérdésben, például az MTA elnökének közgyűlési választásában többfordulós lehet az eljárás. Indokolatlan a tudományos osztályok tagjelölési eljárásából kizárni a több forduló lehetőségét.
  • A c) mondat fontos elméleti hibát tartalmaz: az egy hely (tisztség) betöltésének többségi döntési küszöbét alkalmazza a több hely egyfordulós szavazással betöltésénél. A szavazáselmélet szerint több hely esetében olyan, 50%-nál alacsonyabb küszöbre (például Droop-kvóta) volna szükség, amely megakadályozza a helyek számát meghaladó választási döntést, de eredményes sok jó jelölt esetében is.
  • A d) mondatban leírt szabály az egyetlen eldöntendő kérdésben történő döntéshozatalra alkalmas, de nem alkalmas több részkérdésből álló összetett döntés esetére. Emellett, a d) mondatban leírtak kizárják a preferenciális – rangszámokkal történő – szavazást, amelyet rangsorolásra a világban széles körben használnak
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Ez a helyzet évtizedek óta fennáll, a tudományos osztályok az alapszabályhoz alakították taktikájukat ahelyett, hogy a szabály módosítását szorgalmazták volna. A helyzethez optimális eljárás kellene minden olyan esetre, amikor több azonos helyre (tisztségre) több jelöltből kell személyeket kiválasztani úgy, hogy a jelöltek rangsorba legyenek rendezve.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Hogyan lehetne jobban szabályozni?

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Olyan megoldásokat kellene preferálni, amelyek nehezen manipulálhatók stratégiai szavazással. Az MTA Alapszabály jelenleg a stratégiai szavazással könnyen manipulálható eljárást ír elő.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Létezik több, jól használható elvi lehetőség, közülük néhány példa:

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
  • A több hely betöltésére szekvenciális eljárást lehetne használni, egymás után külön szavazva az első, második stb. helyekre, ahol mindegyik esetben 50%+1 szavazat döntene.
  • Listás szavazásnál először lehetne szavazni a tagjelöltségre és utána a rangsorolásra, mint azt a Magyar Művészeti Akadémia (URL4; 17. § (6)) teszi.
  • Választhatóvá lehetne tenni a preferenciákkal (rangszámokkal) történő szavazást.
  • A tudományos osztályok szabad kezet kaphatnának arra, hogy sajátos választási problémáik megoldására tudományági sajátosságaiknak megfelelő eljárásrendet alakítsanak ki.
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A politikatudomány, a szavazáselmélet és a „multiwinner” szavazási eljárások matematikai elemzése irodalmából lehetne meríteni, jó néhány eljárás elvileg alkalmas lehet a jelenlegi helyzetből kilábalásra. A módszer(ek) kiválasztása után a szabályok megfogalmazása már jogi feladat lehet.
 
Irodalom
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
URL1: A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény, a Magyar Tudományos Akadémia Alapszabálya és Ügyrendje egységes szerkezetben. Ebben az Asz. 13. § (3) és az Ügyrend Melléklet 4. § (6) és (9). https://mta.hu/data/dokumentumok/JIF/keresheto_MTAtv_ASZ_Ugyrend_egyseges%20szerkezetben_20200101_keresheto.pdf

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
URL3: Csekő Imre (2009): Szavazáselmélet és mechanizmustervezés. Magyar Tudomány, 170, 5, 538–546. http://www.matud.iif.hu/2009/09maj/04.htm

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
URL4: A Magyar Művészeti Akadémia Alapszabálya, 17. § (6). https://www.mma.hu/documents/10180/136342/Alapszab%C3%A1ly_2020.01.01.honlapra.pdf/
 
Menü