A várandósság alatti vegán és a makrobiotikus táplálkozás különösen a várt testtömeg-növekedés elmaradása, valamint a magzat nem megfelelő testi fejlődése, a vérszegénység, a csontritkulás, egyes felszívódási zavarok, a fokozott koraszülési kockázat, a kis születési súly révén okozhat problémát, amely állapotok főleg a fehérje, kalcium, vas, cink, B6-, B12- és a D-vitamin hiányával függnek össze. A továbbiakban ezen kiemelt tápanyagokkal és a hiányukból eredő zavarokkal foglalkozunk.

A szigorú vegetáriánus (vegán) diétát követő anyák anyateje elégtelen mennyiségben tartalmazza nemcsak a B2- és B12-vitamint, de a vas, kalcium és cink koncentrációja is nagyon alacsony. Ilyen esetekben az anyatej mennyiségi és minőségi fehérje-összetétele sem megfelelő, ezért a csecsemőnél egyes létfontosságú aminosavakból hiány alakulhat ki.

Dietetikai és egészségügyi szempontból a jelenlegi hazai álláspont alapján ez az igen szigorú étrend nem felel meg sem a csecsemők hozzátáplálásának, sem a kisdedek és a gyermekek szükségleteinek, mivel az intenzív testi-szellemi fejlődéshez megfelelő mennyiségben az összes makro- es mikrotápanyag szükséges.

A Deutsche Gesellschaft für Ernährung e. V. (DGE) állásfoglalása ezzel egyezik, így a táplálékhiány kockázatának minimalizálása érdekében, különösen az élet első évében, a DGE olyan étrendet ajánl, amely magában foglalja az élelmiszerkörben felsorolt összes élelmiszercsoportot.

Az alábbiakban a kiemelten a csecsemőket, kisdedeket, gyermekeket érintő és eddig nem részletezett tápanyaghiányok és az azokból eredő kockázatok csökkentésének ismertetése következik.

A European Society for Paediatric Gastroenterology, Hepatology, and Nutrition (ESPGHAN) javaslata szerint a vegán étrendet kizárólag megfelelő orvosi és dietetikai felügyelet mellett szabad alkalmazni, s fel kell hívni a szülők figyelmét a súlyos következményekre, amennyiben nem követik az étrend adekvát kiegészítésére vonatkozó szakmai javaslatokat.

Az Academy of Nutrition and Dietetics (Táplálkozástudományi és Dietetika Akadémia) álláspontja szerint a megfelelően megtervezett vegetáriánus és a vegán étrend is egészséges, táplálkozási szempontból megfelelő, környezetvédelmi és egészségügyi előnyökkel járhat bizonyos betegségek megelőzését és kezelését tekintve. Ezeket az étrendeket megfelelőnek tartja az életciklus minden szakaszában, beleértve a várandós, szoptató nőket, a csecsemőket és a gyermekeket, a serdülőket, az idősebb felnőtteket és a sportolókat is.

Ugyanakkor hazánkban ezt a kijelentést csak erős kérdőjelekkel és szűk keretek, feltételek között mondhatjuk érvényesnek, a hazai táplálkozási vizsgálatok eredményei, az ország lakosságának egyenlőtlen szociális, gazdasági lehetőségeit, viszonyait, táplálkozástani ismereteinek mértékét tekintve is.

Igen alapos dietetikai ismeretek birtokában, szoros orvosi és védőnői felügyelet mellett ugyan összeállítható egy teljes értékű étrend a vegetáriánus és vegán csecsemők és kisgyermekek részére is, azonban figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy a várandósság és a hozzátáplálás alatti étrend a vegyes étrend esetén is számos kihívással jár az édesanya és a család számára, amit a szűkített étrend csak tovább nehezíthet. A növényi alapú étrend ugyanis a hagyományostól eltérő alapanyagok beszerzését, újfajta receptek, ételkombinációk megtervezését, elkészítését teszi szükségessé, valamint kiterjedt és alapos táplálkozás-élettani ismereteket követel meg (többek között a fehérjekomplettálás, az egyes vitaminok, ásványi anyagok forrásait, felszívódását illetően), valamint a szélsőséges étrendi irányzatok (például a nyers vegán étrend) kerülését. Emiatt elmondható, hogy bár számos intézet ellenkezően nyilatkozott, összlakossági szinten a táplálkozási kockázatokat tekintve a vegán és a szigorú vegetáriánus étkezés szakmailag nem biztonságos módja a várandós nők táplálkozásának, illetve a csecsemők, kisdedek, gyermekek táplálásának, tekintve, hogy számos, a magzat méhen belüli és a születést követő egészségi állapotát is érintő kockázatot rejthet magában. A kivételt a gondosan, kellő változatossággal, szakszerűen összeállított lakto-ovo, szemivegetáriánus étrend jelenti, amely már megfelelő alternatíva lehet a várandós nő egészsége és a magzat fejlődése szempontjából is. Ezek összeállításában dietetikussal történő konzultáció is szükségesnek tekinthető a megfelelő ételpárosítások, tápanyagforrások kiválasztása céljából. A lehetséges tápanyaghiányok és az azokból eredő következmények elkerülése érdekében azonban továbbra is a vegyes, kiegyensúlyozott, vagyis állati, növényi táplálékokat egyaránt tartalmazó étrend javasolt.

Amennyiben a kismama vegetáriánus étrendet kíván folytatni, a cél az, hogy a legnagyobb gondosság mellett összeállított étrendjéből a hiányzó tápanyagok erre a célra szolgáló gyógyszerekkel, étrend-kiegészítőkkel való pótlása csak orvosi javaslatra és felügyelettel történjen az esetleges túladagolás és annak következményei megelőzése érdekében. A rendszeres orvosi vizsgálatokon való megjelenés mellett indokolttá válik a dietetikussal történő rendszeres konzultáció is, amelyre a védőnő és/vagy a kezelőorvos is felhívhatja a figyelmet, amennyiben a várandós nem maga jelentkezik dietetikai tanácsadásra.

A helyzetet nehezíti, hogy a hazai gyakorlat szerint a dietetikusok nem részei a várandósgondozásnak, a speciális, szakellátást igénylő eseteket kivéve (például gesztációs diabétesz). Emiatt a várandósok által önkényesen választott alternatív étrend, így például a vegetáriánus, vegán étrend követése esetén a dietetikusok nem vagy csak ritkán, egyéni megkeresés révén (például magánpraxis keretein belül) találkoznak a várandóssal. A rendszeres és szoros szakmai kontroll (amely gyakoribb orvosi szűréseket és vizsgálatokat is jelent) a szükséges mértékű étrend-kiegészítés mellett azonban biztosíthatja a zavartalan várandósságot és szülést, valamint a csecsemő, kisded, gyermek megfelelő testi-szellemi fejlődését.