In the era of accelerating technical developments, the Fourth Industrial Revolution and digitalization (Internet of Things), and in the face of growing global sustainability challenges the energy management is also undergoing radical transformation. The bioenergy sector is all the more affected by these and many other economic and environmental challenges. We included the systemized interlinked trends, and on this basis we have formulated a number of proposals that we consider to be valid for the well-founded investment, development, what support decisions in the field of bioenergy. We have drawn the attention to the importance of more professional, long-term and product-oriented decision-making fitted into a broader system both at local and national level. We have pointed out that the energy utilization of biomass will continue to be an important part of the energy mix in the future, but the leadership role is going to other renewable sources.

 

 

 

 

Az előző évtizedben Magyarországon (is) nagy lendülettel megindult, ígéretesnek tűnt bioenergetikai fejlesztések megtorpantak, ezért a formálódó új ágazat helyzetét és főként a jövőjét számos, korábban figyelmen kívül hagyott tényező miatt célszerű újra áttekinteni. Miközben az energiakérdés továbbra is a globális prioritások élén áll, alapvetően új körülményeket jelent viszont számos változás, amelyek közül a legfontosabbak a következők:

 

Miután hazánk biomassza-potenciálja a jövőben is az egyik legjelentősebb természeti erőforrásunk marad, ennek fenntartható és optimális hasznosítása a megváltozott feltételek és lehetőségek figyelembevételével alapvetően újszerű, a korábbinál jóval komplexebb megközelítést igényel. A hazai bioenergetikai ágazat fejlesztésének összhangban kell lennie a globális és makroszintű trendekkel, és eközben illeszkednie kell a differenciált lokális (térségi és települési) feltételekhez is. Stratégiai kitekintéssel újra fel kell értékelni a hazai biomassza-potenciált (megkülönböztetve az elméleti, konverziós, technikai, gazdasági és fenntartható potenciált, lásd Dinya, 2010), annak jövőbeni alakulását, a gazdasági, társadalmi és környezeti szempontból perspektivikus bioenergetikai technológiákat és termékpályákat (újonnan kidolgozandó, a hazai viszonyokhoz is illeszkedő, komplex kritériumrendszer alapján auditálható módon). Ennek alapján újra kell gondolni a támogatási és szaktanácsadási rendszer át- (illetve ki)alakítását is. Egyidejűleg fel kell készülnünk a helyi energiaforrásokat integráló európai energiahálózat várható megvalósulására (ESSG – European Super Smart Grid, azaz Európai Intelligens Szuperhálózat), amelyben hazánk esetében egyik fontos helyi energiaforrásként éppen a biomasszával kalkulálnak. A biomassza energetikai hasznosításának helyzetét mindenesetre találóan jellemzi egy nagy és viszonylag friss nemzetközi jelentés mottója: „A biomassza valószínűleg a legellentmondásosabb és a legkevésbé megértett megújuló energiaforrás” (Paulos, 2017).

Célul tűztük ki a lehetséges jövőbeni szcenáriók felmérését, valamint ezek alapján az észszerű hazai fejlesztési irányelvek megfogalmazását. Nem volt célunk ugyanakkor vitázni „alternatív tényekkel”, jól ismert közhelyekre pazarolni korlátozott időnket, a rációt emócióval pótolni, „hitvitákba” bonyolódni, illetőleg szakpolitikai helyett politikai szempontokat követni…

 

A fentieket összefoglalva nyugodtan kijelenthető, hogy a biomassza másként megújuló, mint a megújulónak nevezett többi energiaforrás.

Amennyiben hazánk nem óhajt szembemenni a globális energetikai trendekkel (minden észszerűség emellett szól), akkor számolni kell a következő tendenciákkal, amelyek a legfrissebb és nagyszámú nemzetközi forrás összevetéséből rajzolódnak ki hosszabb (de belátható) időtávon (Schiffer et al., 2016; International Energy Agency, 2016).

 

A legfrissebb EU-felmérés (Pelkmans, 2016) ezekből is levezethető megállapításokat tartalmaz a bioenergetikai ágazat fejlődését akadályozó tényezők kapcsán:

 

Ennek megfelelően a következő energiapolitikai prioritásokat fogalmazzák meg a biomassza vonatkozásában (fontossági sorrendben):

A bioenergetikai ágazat jövőjével kapcsolatos makroszintű, illetőleg a bioenergetikai projektek megalapozását célzó mikroszintű döntéseknél számos összefüggés, illetve megközelítési szempont mérlegelése célszerű (1. ábra).

Tömören megfogalmazva úgy véljük, hogy a racionális bioenergetikai döntésekhez ennek az öt kritériumcsomagnak az egyidejű teljesülése szükséges. A kapcsolódó mottók sarkítva (és plasztikusan) kívánják illusztrálni a lényegüket, vagy indokolni a fontosságukat. Részletesebben az alábbiakban fejtjük ki a kritériumokat.

 

 

„Világunkat olyan döntéshozók uralják, akiknek az agya még az atomkor előtt megszilárdult.” (Szent-Györgyi Albert, 1986)

 

Ennek keretében a főbb szempontok:

 

 

„Környezeti, gazdasági és társadalmi indikátoraink egyértelműen azt üzenik, hogy jelenlegi működési modellünk fenntarthatatlan.” (Ban Ki Mun, 2016)

 

Ennek előtérbe kerülését az alábbi főbb szempontok indokolják:

 

 

 

„Sokan vagyunk rá képesek, hogy felfogjuk az innováció rendkívüli fontosságát. Ez az egyetlen épeszű stratégia, hogy túléljük gyalázatosan működő gazdaságunkat.” (Gary Hamel, 2013)

 

Bármennyire kockázatosnak látszik, a bioenergetikai (és értelemszerűen általában az energetikai fejlesztési, beruházási) döntéseknél nem mellőzhetők a flexibilis alkalmazkodás szempontjai (az ún. kontingenciatervezés). Kritériumok:

 

 

 

„A globalizáció korában mindenki a globális társadalom tagja, csak fogalmunk nincs, hogy ezt hogyan kellene működtetni.” (Ruchir Shama, 2015)

 

A bioenergetikai termékpályák (alapanyag előállítása, begyűjtése, logisztika, feldolgozás, energetikai hasznosítás, melléktermék kezelése, hasznosítása, energiarendszer, szállítás, fogyasztás) kialakítása, a sokféle szereplő ún. vertikális összehangolása a termékpálya mentén sokkal bonyolultabb, mint az egyszerű megújulóknál (nap- és szélenergia). A kudarcsztorik többnyire ebből fakadnak. Fő kérdések:

 

 

 

„Semmi sem fenyeget jobban egy rugalmatlan rendszert, mint a szakmai alapú gondolkodás.” (Derek Kassem, 2011)

 

Miután az energiapolitikában jó ideje a politikai szempontok dominálnak, sokak számára meglepő eredményekre jutnánk, ha a szakmai megfontolások kerülnének túlsúlyba. Azaz:

Hazai használatra az elmondottak alapján érdemes megfogalmazni bizonyos bioenergetikai „ökölszabályokat”, amelyeket, ha érvényesítünk a makro-, illetve projektszintű döntéseknél, akkor nem követhetünk el nagy hibát.

 

Gazdaságosság megítélése:

 

Ezekből is kiindulva született meg a 2017. április 6-i ankét állásfoglalása a biomassza energia célú hasznosításának javasolt hazai prioritásairól.