Fedinec Csilla, Rácz András, Romsics Ignác: Az orosz–ukrán konfliktus történelmi háttérrel

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Délczegh Ivetta

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar Szociológia Doktori Iskola
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
DOI: 10.1556/2065.185.2024.10.15
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
 
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Azzal a nem titkolt vággyal lapoztam fel Az orosz–ukrán konfliktus történelmi háttérrel című könyvét, hogy mélyebben megértsem az orosz–ukrán konfliktus gyökereit. A szomszédságunkban történt konfliktus világszerte meglepetésként érte az embereket, akik az utolsó pillanatig reménykedtek, hogy Európa a béke szigete maradhat. Az álomkép azonban 2022. február 24-én hirtelen szertefoszlott. Keresem a válaszokat, hogy a remény miért volt hiábavaló, milyen energiák feszülhettek egymásnak hosszú ideje.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Az érdeklődésemnek van személyes kapcsolódása is. Az utazásaim során sok ukrán és orosz ismerősre tettem szert. A konfliktusok kitörésekor a környezetem elvárta volna, hogy fordítsak hátat az orosz ismerőseimnek. Azonban hiszem, hogy az emberekben az embert kell látnunk, függetlenül attól, milyen nyelven beszél vagy mi a nemzetisége. Ezért a könyvben arra is kerestem a választ, hogy mi segítheti az emberek közötti megértést és együttműködést.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A kötet tartalma a BBC History 2023/03–05. számaiban az orosz–ukrán háborút elemző tanulmányok soraként jelent meg. Romsics Ignác történész, az MTA rendes tagja, professor emeritus. Rácz András a Német Külpolitikai Társaság, a DGAP kutatója, valamint a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója, jártas Oroszország jelenkori, valamint Magyarország kül- és biztonságpolitikájában. Fedinec Csilla történész, PhD, a Társadalomtudományi Kutatóközpont főmunkatársa, a 20. századi Kárpátalja történetének, Ukrajna politikatörténetének és Kelet-Közép-Európa kisebbségi kérdéseinek szakértője.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Szerkezetét tekintve a könyv három tanulmányból épül fel, ami három fejezetet jelent, több alfejezetre tagolva. Minden szerző másféle szemszögből közelítette meg az orosz–ukrán konfliktust.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A könyv első része: Az orosz birodalmi gondolat múltja és jelene, Romsics Ignác munkája. A történelmi tényeken alapuló, kronologikus megközelítésű narratíva az orosz–ukrán konfliktus kialakulásához vezető fontos eseményekre és ideológiákra fókuszál.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Az első alfejezet, A cári birodalom kialakulása és az első világháborús hadicélok az Orosz Birodalom bővülését mutatja be, amely hozzájárulhatott egy stabil nemzeti identitás kialakulásához. Ismerteti a pánszlávizmus ideológiáját, valamint keresztény, különösen az ortodox népek idegen uralom alóli felszabadításának eszméjét, amelyek később az első világháborút megelőző törekvések alapjaivá váltak.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A szovjet birodalom tündöklése és bukása alfejezet bepillantást nyújt az első világháborút követő, meggyengült Oroszország valóságába és túlélési stratégiájába, valamint bemutatja a Szovjetunió megalakulásától széthullásáig terjedő időszakot a hidegháború kontextusában. Mindeközben kitérve az ukrán területek sorsára, azonban – a konfliktus árnyaltabb megértése érdekében – hiányoltam az ukrán nép nemzeti törekvéseinek és a szovjet vezetés stratégiájának bemutatását, mellyel az ellentmondó lakosságot fegyelmezte.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Az alfejezet a konfliktus szempontjából felhívja a figyelmet Ukrajna sokszínűségére etnikai és vallási szempontból, valamint az orosz lakosság 16–18%-os arányára, Alekszandr Szolzsenyicin szinkronizációs javaslatára, amelyre nem került sor – ezzel is felkeltve az olvasó érdeklődését további részletek iránt.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A jelcini időszakba kalauzolva a szerző bemutatja ezen időszak diplomáciai eredményeit a Nyugat és a Szovjetunió között, mintegy reményt ébresztve, amely nem tartott sokáig. A konfliktus szempontjából felhívja az olvasó figyelmét, hogy a korabeli megfigyelők számítottak Ukrajna várható kettészakadására nemzetiségi többség és politikai orientáció alapján.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A putyini negyedszázad című szakaszban kitér Oroszország EU-hoz való csatlakozásának terveire, az orosz–ukrán „spirituális egység” gondolatára, az orosz kisebbség megvédésére, a Krím annektálásának körülményeire, majd a Donyecki és Luhanszki Népköztársaságok elismerésén át a fegyveres konfliktus kirobbanására.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A könyv második tanulmánya Rácz András munkája, Az orosz–ukrán háború egy éve a 2014 és 2022 közötti időszak kulcsfontosságú eseményeire fókuszál. Az első alfejezetben, melynek címe Oroszország elismeri Donyeck és Luhanszk függetlenségét, a szerző nyomatékosítja, hogy a konfliktus a modern európai történelem leghosszabb háborúja, hiszen 2014 eleje óta tart. Részletezi a Krím elfoglalásának körülményeit, és rámutat, hogy a konfliktus szempontjából Oroszország nehezen visszavonható helyzetet teremtett a Donyecki és Luhanszki Népköztársaságok függetlenségének elismerésével.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Az Oroszország 2022-es villámháborújának kudarca, A kijevért vívott harc, a Kiegyenlítődnek az erőviszonyok, az Orosz sikerek a Donbaszban, az Ukrán ellentámadás alfejezetek részletesen bemutatják a különleges hadművelet harctéri eseményeit, kitérve Oroszország feltételezett taktikai terveire. Ugyanakkor a béketárgyalások és azok sikertelenségének okairól az írás nem ejt szót.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Az Orosz mozgósítás és annexió alfejezet magyarázattal szolgál arra, hogy Oroszország miért kezdeményezett népszavazást a megszállt területeken, az annektálása miként akadályozza a lehetséges béketárgyalások igazságos kimenetelét, a mozgósítás kapcsán a társadalmi reakciókat elemzi. A Stratégiai patthelyzet és újabb orosz offenzíva fejezet azokat a szempontokat sorolja fel, melyek a szerző szerint magyarázatul szolgálnak, hogy miért nem sikerült elérni az orosz célokat.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A Háború mérlegen részben az író kihangsúlyozza, hogy egy folyamatban lévő konfliktus mérlegét nehéz pontosan megvonni, de próbát tesz a konfliktus rövid, közép- és hosszú távú hatásainak bemutatására. A jövő: tartós elhidegülés a Nyugat és Oroszország között rész kitekintés más országok reakcióira, és véleménykifejtés a szerző részéről, hogy hogyan és mikor tudná elképzelni a harcok lezárását.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Rácz András elemzése szűk időszakot ölel fel az orosz–ukrán konfliktusból, logikusan felépítve az ok-okozati összefüggéseket, lehetőséget teremtve az olvasó számára a későbbi összehasonlításra a történések fényében a konfliktus végkimenetelét tekintve.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A harmadik fejezet, Putyin és Zelenszkij, Fedinec Csilla olvasmányos és érdekfeszítő szakmai írása. A szöveg a hétköznapi ember szemszögéből ábrázolja a két elnököt, összehangolva politikai szerepkörük bemutatásával, kitérve arra, hogy személyiségük milyen módon befolyásolja a konfliktus alakulását, mélyebb perspektívát kínálva az olvasónak.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A posztszovjet elnöki modell részben Fedinec Csilla kitekint a posztszovjet térségre az orosz–ukrán konfliktus kapcsán. Kifinomult narratívája érdekes részleteket fed fel a politikai dinamika iránt érdeklődők számára. A Putyin felemelkedése részben a szerző górcső alá veszi azokat az okokat, melyek Putyin népszerűségéhez vezettek. Az olvasó megértheti, hogy az orosz elnök hogyan kezelte az oligarchahelyzetet, hogy saját politikai hatalmát megerősítse.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A nyugati orientációtól a „szuverén sziget” koncepciójáig rész további mélységet ad a narratívának, amellyel már az első fejezetben találkoztunk Romsics Ignác tanulmányában. Oroszország európai kultúrához való tartozásától Fedinec Csilla elkalauzol az „eurázsiai” eszméig, megismertetve a geopolitikai átrendeződéseket, és a Putyin-korszak bonyolultságát a posztszovjet térségben.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A Zelenszkij színre lép rész bemutatja Zelenszkij elnökké választását, bepillantást engedve az ukrán társadalom kreativitásába, enyhítve a téma komolyságát. A „színész” első három éve rész folytatja Zelenszkij pályájának bemutatását, kitérve első beszédének jelentőségére, népszerűségének csökkenésére, majd az orosz támadást követő újbóli felemelkedésére. Ebben a fejezetben bemutatásra kerül a konfliktus lehetséges megelőzése egy elmaradt választás formájában a donyecki és luhanszki régiókban. Ez a pont mindenképpen megérdemelné, hogy több tény kerüljön feltárásra.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A Ruha (is) teszi az embert című rész a két elnök sajátos öltözködési stílusát mutatja be, ami egy nagyon kreatív megközelítés, hiszen e dimenzió kiemelése tovább mélyíti az öltözködés mögött rejlő jelentéseket, segít rávilágítani, hogy a médiában való megjelenés mikéntje miként befolyásolhatja a hazai és nemzetközi közvéleményt.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A fejezet utolsó részében, A jövőről, reflektál a speciális ukrán nemzeti identitásra, amely nem esik egybe az ukrán nyelv használatával, hanem a fejekben és a szívekben dől el. A témához kapcsolódóan egy esetet mutat be, ahol a harkivi polgármestert az orosz nyelv használatáért megbírságolták, ami ellentmond a korábban leírtaknak, rámutatva, hogy a gyakorlatban a kisebbségi nyelv tisztelete nem biztosított. Ez az eset azonban arra is rámutathat, hogy a bírságok kiosztásának hátterében az extrém stresszhelyzet és traumák állnak, amelyek mögött Oroszország és közvetve az orosz nyelv húzódik meg – a következetesség hiányát okozva a döntések során.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A könyv összetett hálót tár elénk, amelyet gazdasági, hatalmi, geopolitikai és nosztalgikus szálak mentén csomóztak. A múlt kontextusát mutatja be a jelen bizonytalanságával szemben, lehetővé téve, hogy értelmet találjunk az elfogadhatatlanban.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A három szerző különböző szemszögű megközelítése további mélységet ad az értelmezéshez. Rávilágít a különböző narratívák sokféleségére és arra, hogy az egyének perspektívája további dimenziókat adhat a témához. A könyv időnként árnyaltabbá válik a szerzők saját véleményének tükrében, ami egy konfliktushelyzetben kockázatos lehet. Előnyösebb lenne, ha a konfliktusban szereplő felek motivációit minden esetben objektíven mutatnák be, megőrizve ezzel az olvasók számára a lehető legszabadabb értelmezési teret, ezzel hozzájárulva az interkulturális megértés növeléséhez. Összességében a könyv átfogó történelmi ismerete mérföldkőként szolgál a tisztánlátás felé vezető úton, felhívva az olvasó figyelmét a történeti narratívák bonyolultságára.
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
(Fedinec Csilla – Rácz András – Romsics Ignác: Az orosz–ukrán konfliktus történelmi háttérrel. Budapest: Kocsis Kiadó, 2023)
 
Menü