2.1. Milyen is a homo oeconomicus?
A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
| Harvard: | Vörös Zsófia (2026): Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641818Letöltve: https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1356gdavk_51/#m1356gdavk_51 (2026. 08. 08.)
| |
| Chicago: | Vörös Zsófia. 2026. Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641818(Letöltve: 2026. 08. 08.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1356gdavk_51/#m1356gdavk_51) | |
| APA: | Vörös Z. (2026). Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641818. (Letöltve: 2026. 08. 08.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1356gdavk_51/#m1356gdavk_51) |
A neoklasszikus közgazdaságtan szerint az emberek a fogyasztói szükségleteik kielégítése érdekében szubjektív értékítéletek alapján választanak a számukra elérhető források között aszerint, hogy egy meghatározott hasznosságot milyen költségek árán tudnak elérni. A neoklasszikus közgazdaságtan emberképe racionális és jól informált döntéshozókat feltételez. A gazdasági racionalitás azt jelenti, hogy az ember ismeri a választási lehetőségei kimeneteit, azok minden előnyét és hátrányát fel tudja mérni, és szubjektív haszonná és költséggé tudja azokat alakítani. Így a homo oeconomicus fel tudja állítani az eredmények preferencia-sorrendjét, és képes kiválasztani azt a cselekvési változatot, amely mellett a hasznok és költségek különbsége maximális. Azaz a cselekvési alternatívákat mérlegelő egyén képes a számára legnagyobb nettó hasznosságot eredményező viselkedés meghatározására. A racionális döntéshozó fogyasztói vagy rövid távú döntései tehát a tökéletes bizonyosság világában zajlanak. Az egyén a költségek és hasznok kalkulációja alapján kiválasztja a legjobb lehetőséget, azt később is optimálisnak tekinti, és ragaszkodik is hozzá (pl. Elster, 1989).
A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
| Harvard: | Vörös Zsófia (2026): Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641818Letöltve: https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1356gdavk_52/#m1356gdavk_52 (2026. 08. 08.)
| |
| Chicago: | Vörös Zsófia. 2026. Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641818(Letöltve: 2026. 08. 08.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1356gdavk_52/#m1356gdavk_52) | |
| APA: | Vörös Z. (2026). Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641818. (Letöltve: 2026. 08. 08.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1356gdavk_52/#m1356gdavk_52) |
Hosszú távú vagy befektetői döntéseknek nevezzük azon döntéseket, amelyek a fogyasztói döntésekkel szemben a jövő erőforrásainak megteremtésére irányulnak. A hosszú távú döntések nyomán befektetett tőke egy bizonyos idő elteltével a befektetés időtartama alatt hasznot termel. A neoklasszikus közgazdaságtan annak elismeréseként, hogy a befektetés hosszú időtartama alatt sok minden megváltozhat (változhatnak például a preferenciák, vagy módosulhat egy-egy kimenet hasznossága) bevezeti a kockázat fogalmát. A különböző befektetések azonban különböző mértékű kockázattal járnak, így az egyén a kockázatok és a hozamok kalkulációja alapján tudja kiválasztani azt az alternatívát, amely minimális kockázattal és/vagy maximális haszonnal jár. Az egyén meghatározza a számára elfogadható kockázatot egy bizonyos nyereség elérése érdekében, vagy minimalizálni igyekszik az elvárt hozam kockázatát. A hosszú távú racionalitás döntésstruktúrája tehát a fogyasztói döntések alá tartozó feladatokhoz képest kibővül azzal, hogy a döntéshozónak egy-egy választás következményéhez valószínűséget is kell társítania annak érdekében, hogy minden alternatívát egy várható értékkel tudjon felruházni.
A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
| Harvard: | Vörös Zsófia (2026): Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641818Letöltve: https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1356gdavk_53/#m1356gdavk_53 (2026. 08. 08.)
| |
| Chicago: | Vörös Zsófia. 2026. Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641818(Letöltve: 2026. 08. 08.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1356gdavk_53/#m1356gdavk_53) | |
| APA: | Vörös Z. (2026). Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641818. (Letöltve: 2026. 08. 08.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1356gdavk_53/#m1356gdavk_53) |
A neoklasszikus döntéselmélet alapjait az alábbi feltételezések adják:
A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
| Harvard: | Vörös Zsófia (2026): Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641818Letöltve: https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1356gdavk_54/#m1356gdavk_54 (2026. 08. 08.)
| |
| Chicago: | Vörös Zsófia. 2026. Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641818(Letöltve: 2026. 08. 08.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1356gdavk_54/#m1356gdavk_54) | |
| APA: | Vörös Z. (2026). Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641818. (Letöltve: 2026. 08. 08.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1356gdavk_54/#m1356gdavk_54) |
-
Az adott választásokhoz tartozó kimenetek mind megtörténhetnek.
-
A döntéshozók jól informáltak, azaz minden döntéshez szükséges információ a rendelkezésükre áll, és minden információt ténylegesen használnak is.
-
Minden kimenethez rendelhető egy hasznosság és hosszú távú döntések esetén kockázat is.
-
A döntéshozó mindig úgy választ, hogy a hasznosságát maximalizálja. A döntéshozó tehát nem figyel másokra, nem veszi figyelembe mások cselekedeteit, érdekét és jóllétét, amikor döntést hoz.
A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
| Harvard: | Vörös Zsófia (2026): Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641818Letöltve: https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1356gdavk_55/#m1356gdavk_55 (2026. 08. 08.)
| |
| Chicago: | Vörös Zsófia. 2026. Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641818(Letöltve: 2026. 08. 08.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1356gdavk_55/#m1356gdavk_55) | |
| APA: | Vörös Z. (2026). Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641818. (Letöltve: 2026. 08. 08.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1356gdavk_55/#m1356gdavk_55) |
A racionális gazdasági döntések alapjai
A gazdasági ember tehát kivételes információfeldolgozási és döntési képességekkel rendelkezik, és döntései mindig engedelmeskednek a következő axiómáknak (von Neumann és Morgenstern, 1944):
A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
| Harvard: | Vörös Zsófia (2026): Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641818Letöltve: https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1356gdavk_56/#m1356gdavk_56 (2026. 08. 08.)
| |
| Chicago: | Vörös Zsófia. 2026. Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641818(Letöltve: 2026. 08. 08.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1356gdavk_56/#m1356gdavk_56) | |
| APA: | Vörös Z. (2026). Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641818. (Letöltve: 2026. 08. 08.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1356gdavk_56/#m1356gdavk_56) |
-
A teljes rendezettség azt jelenti, hogy a döntéshozó jól definiált preferencia-rendszerrel rendelkezik, két alternatíva közül mindig dönteni tud. Legyen két alternatívánk, az A, illetve a B. Teljesség esetén minden A-ra és B-re vagy (az A alternatíva nem rosszabb B-nél), vagy , illetve mindkét feltétel egyidejűleg áll fent (vagyis a döntéshozó számára a két alternatíva közömbös)
A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
| Harvard: | Vörös Zsófia (2026): Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641818Letöltve: https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1356gdavk_57/#m1356gdavk_57 (2026. 08. 08.)
| |
| Chicago: | Vörös Zsófia. 2026. Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641818(Letöltve: 2026. 08. 08.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1356gdavk_57/#m1356gdavk_57) | |
| APA: | Vörös Z. (2026). Gazdasági döntéshozatal a viselkedési közgazdaságtan szemszögéből. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636641818. (Letöltve: 2026. 08. 08.https://uat.mersz.hu/hivatkozas/m1356gdavk_57/#m1356gdavk_57) |
A keretes részbe foglalt axiómák lehetővé tették, hogy a közgazdaságtan egy olyan matematikai modellekkel bővülő, absztrakt tudományággá fejlődjön, amely számos gazdasági, társadalmi jelenséget valóban jól leír és előre jelez. Sokakban felmerülhet azonban az a kérdés, hogyan lehetséges egy ilyen emberképpel pontos előjelzéseket produkálni, amikor az embereknek vannak például érzelmeik, kognitív korlátaik, és nem mindig tökéletesen informáltak. A közgazdasági Nobel-emlékdíjas kutató, Richard H. Thaler (2015) úgy fogalmazott, hogy a neoklasszikus közgazdaságtan éppen azért tud pontos makroszintű előrejelzéseket előállítani, mert nagyon általános szinten kezeli vizsgálatai fő tárgyát, a gazdasági döntéshozót. Az emberek egyedi döntéseit vizsgálva azonban azt látjuk, hogy az axiómák leginkább azt írják le, hogyan kellene dönteni, milyen az ideális döntés bizonyosság vagy becsülhető kockázat esetén, hiszen számos gazdasági döntés és jelenség ellentmondani látszik a neoklasszikus közgazdaságtan emberképének.