Eredmények

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Vizsgálatokban egyrészt az egyes kondíciókra adott válaszok arányát, másrészt az egyes kondíciókban adott válaszarányok változását elemezték Erdős és szerzőtársai (2022) (1. táblázat).
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
1. táblázat. LT A és LT B vezető befektetőt választók gyakorisága és aránya a különböző kondícióban.
 
Kondíciók
Gyakoriság
Százalék
 
LT A
LT B
LT A
LT B
LT A
LT B
K1
PP
NN
117
0
100%
0%
K2
NNN
PPP
0
117
0%
100%
K3
PNP
PNN
93
24
79,5%
20,5%
K4
NPP
NPN
98
19
83,8%
16,2%
K5
NNP
NNN
88
29
75,2%
24,8%
K6
PPP
PPN
82
35
70,1%
29,9%
K7
NP
PN
107
10
91,5%
8,5%
K8
NPP
PNN
113
4
96,6%
3,4%
K9
NPN
PNP
85
32
72,6%
27,4%
K10
PPN
NNP
95
22
81,2%
18,8%
Megjegyzés: K=Kérdés. P=Pozitív. N=Negatív. LT=Leader Trader. A jelzéscsoportok minden kondíció esetében a következő sorrendben találhatók: érzelmi-alapú jelzések, kognitív-alapú jelzések és közösségi jelzések. Például a K3 esetében a válaszadók egy pozitív érzelmi alapú, egy negatív kognitív alapú és egy pozitív közösségi jelzést figyelhettek meg az A vezető kereskedő esetében (PNP), míg egy pozitív érzelmi alapú, egy negatív kognitív alapú és egy negatív közösségi jelzést figyelhettek meg a B vezető kereskedő esetében (PNN).
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A K3–K6 kondíciókban olyan eseteket vizsgáltak, ahol LT A és LT B vezető befektetők közösségi jelzései eltérőek, míg érzelmi és kognitív alapú jelzései azonosak voltak. Például, ha K3 esetében a válaszadók többsége LT A opciót (PNP) preferálja LT B opcióval (PNN) szemben, akkor ez arra enged következtetni, hogy az érzelmi alapú jelzések pozitív, valamint a kognitív alapú jelzések negatív volta esetén a közösségi jelzések értékes információt szolgáltatnak a döntéshozóknak, és a pozitív közösségi jelzések preferáltak. Ellenben ha a közösségi jelzések nem nyújtanak többletinformációt a befektetők számára, akkor azt kell tapasztalni, hogy a válaszadók körülbelül fele-fele arányban választják LT A és LT B alternatívát.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Előszőr Erdős és munkatársai egzakt egymintás binomiális tesztet végeztek annak vizsgálatához, hogy az LT A és LT B vezető befektetőt választók aránya szignifikánsan különbözik-e a hipotetikus 50 százaléktól a K3–K6 kondíciók esetében. Ezzel azt tesztelték, hogy a közösségi jelzések hasznos információknak tekinthetők-e az érzelmi alapú és a kognitív alapú jelzések mellett, továbbá azt, hogy a válaszadók nagyobb valószínűséggel választanak-e pozitív közösségi jelzéssel rendelkező vezető befektetőt, ha az érzelmi alapú és kognitív alapú jelzések azonosak a két opció (LT A és LT B) esetében. Ahogy a 2. táblázatban látható, a K3–K6 kondíciók esetében a pozitív közösségi jelzéssel rendelkező vezető befektetőket a válaszadók, 95 százalékos Clopper-Pearson megbízhatósági szinten, legalább 60,9-70,8 százalékban és legfeljebb 78,2–89,9 százalékban választották (p-érték=0,000). Az eredmények tehát a pozitív közösségi jelzéssel rendelkező alternatívák iránt mutatkozó preferenciára engednek következtetni.
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
2. táblázat. K3-K6 kondíciók esetében az LT A és LT B vezető befektetőt választók arányára vonatkozó, egymintás binomiális tesztek eredményei, 95 százalékos Clopper-Pearson megbízhatósági szint mellett.
 
Kondíciók
 
 
95,0% Konfidencia intervallum
 
 
LT A
LT B
Paraméter
Becslés
Alsó
Felső
Teszt statisztika
K3
PNP
PNN
Valószínűség(választott=A)
0,795
0,710
0,864
93,0***
K4
NPP
NPN
Valószínűség(választott=A)
0,838
0,758
0,899
98,0***
K5
NNP
NNN
Valószínűség(választott=A)
0,752
0,664
0,827
88,0***
K6
PPP
PPN
Valószínűség(választott=A)
0,701
0,609
0,782
82,0***
*p < 0,05, **p < 0,01, *** p < 0,001
Megjegyzés: K=Kérdés. P=Pozitív. N=Negatív. LT= Leader Trader. Válaszadók száma=117.
 

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
A K7–K9 kondíciók esetében Erdős és munkatársai (2022) azt elemezték, hogy az érzelmi és kognitív alapú jelzéseket pozitív vagy negatív közösségi jelzésekkel kiegészítve módosulnak-e a válaszadók másolási döntései. Tehát a közösségi jelzés nélküli K7 kondíció eredményeit vetettük össze a K8 és K9 kondíciók eredményeivel. A K7 kondíció eredményei alátámasztják Wohlgemuth et al. (2016) megállapításait, mely szerint a kognitív jelzések fontosabbak a vezető befektetők kiválasztására irányuló másolási döntések meghozatalakor, mint az érzelmi jelzések (95 százalékos megbízhatósági szint mellett 84.8–95.8%, egymintás binomiális teszt statisztika=107,00 (standard hiba= 5.408), p=0,000). A kondíciókra adott válaszok összevetése során alkalmazott McNemar-teszt eredményei arra engednek következtetni, hogy az NP alternatíva, pozitív közösségi jelzéssel történő kiegészítése (K8) következtében szignifikánsan több válaszadó választotta az LT A opciót összehasonlítva a K7 kondíció esetével (McNemar teszt K7–K8, p-érték=0,031). Ellenben az addicionális negatív közösségi jelzés gyengíti a pozitív kognitív-alapú jelzés iránti preferenciákat (McNemar teszt K7–K9, p-érték=0,000).

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Végül a K10 kondíciót a K1 kondícióval összevetve azt is megvizsgáltuk, hogy az ellentétes jelzésű addicionális közösségi jelzés, miként befolyásolja a másolási döntéseket. Tekintve, hogy a K1 kondícióban a vizsgálatba bevont minden válaszadó LT A opciót választotta, ezért a K1 és K10 kondíciók statisztikai összevetése nem lehetséges. Ugyanakkor, érdekességként elmondható, hogy a válaszadók 18,8 százaléka a pozitív közösségi jelzés mellett negatív érzelmi alapú és negatív kognitív alapú jelzéssel rendelkező opciót választotta, szemben a kezdeti nulla százalékkal. Végül fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy eredményeink szerint a demográfiai jellemzők, valamint a közösségi platformok ismerete nem befolyásolják a másolási döntéseket.

A jegyzet hozzáadásához kérjük, lépj be!

Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő formátumot:
Harvard:
Chicago:
APA:
Összességében tehát azt találtuk, hogy az érzelmi-alapú és kognitív-alapú jelzések mellett a közösségi jelzések fontos szerepet játszanak a másolási döntésekben. Azokban a kondíciókban, ahol az érzelmi alapú és kognitív alapú jelzések megegyeztek (K3–K6), a döntéshozók egyértelműen a pozitív közösségi jelzéssel rendelkező alternatívákat preferálták. A K8–K9 kondíciók eredményeinek a K7 kondíció eredményeivel való összevetése is alátámasztja azon érvelésünket, hogy a közösségi kereskedés másolási döntéseit magyarázó elméleti modelleket (Wohlgemuth et al., 2016) egy harmadik jelzéscsoporttal, a közösségi jelzésekkel szükséges kiegészíteni. Összevetve a közösségi jelzéssel kiegészített esetekkel (K8, K9) azt az esetet, amikor a vezető befektetőt csak az érzelmi és kognitív jelzésekkel jellemeztük (K7), azt tapasztaltuk, hogy a preferenciák szignifikánsan megváltoztak a vizsgált mintában és a pozitív közösségi jelzések felé tolódtak.
 
Menü