Az előző fejezetekben leírtakra szolgál példaként az itt bemutatandó kísérleti forgatókönyv. Az alábbi kísérlet segítségével azt lehet tesztelni, hogy a célmotivált gondolkodás milyen mértékben befolyásolja a vállalkozókat abban, mekkora fenyegetést látnak egy külső veszélyben, és mennyire magabiztosak a helyzetértékelésükben. Kunda (1990) motivált érvelés elmélete szerint az emberek egyrészt arra törekszenek, hogy érvelésük helytálló legyen, másrészt viszont azt is szeretnék, hogy olyan végeredményre jussanak, amilyenre vágynak. Célmotivált érvelésnek vagy gondolkodásnak azt nevezzük, amikor az elérendő cél utáni vágy olyan torzított információfeldolgozást eredményez, melynek végeredménye a célt szolgáló vélemény megalkotása.

 

A résztvevőket célszerű véletlenszerűen hozzárendelni egy-egy csoporthoz. Mivel nem lehetünk biztosak abban sem, hogy a célmotivált gondolkodás a vállalkozók sajátossága-e, célszerű vállalkozókkal lejátszatni a kísérletet, különben a kísérlet külső validitása megkérdőjelezhető. Tekintettel továbbá arra, hogy egy áttenyésztő vállalkozásról van szó, célszerű kiszűrni a vegetáriánusokat is. Nem biztos, hogy egy etikai vagy egyéb okokból húst nem fogyasztó résztvevő ugyanúgy bele tudná magát élni a gourmet kacsapástétomot gyártó cég helyzetébe, mint húsfogyasztó társai. Azokat a vállalkozókat tehát, akik az első kérdésre igennel, a másodikra nemmel válaszolnak, célszerű kihagyni a kísérletből:

 

A kísérletek általában egy köszöntéssel, a teljesítményfüggő jutalom pontos kiszámítási mechanizmusával és egy figyelmi teszttel kezdődnek. Ezek után következik a feladatspecifikus instrukció.

 

Kérem olvassa el az alábbi történetet, próbálja átélni a leírt helyzetet, és válaszoljon a feltett kérdésekre!

 

Az ön (Ernő) cége forradalmi technológiával állít elő gourmet füstölt kacsapástétomot. A kacsapástétomhoz csak egy speciális, különböző vadkacsák háziasításával kitenyésztett kacsafaj szolgálhat alapanyagként. Egy ilyen kacsatenyészet csak az ön (Ernő) vállalkozása birtokában van. Jön azonban egy vírus, melyre ezek a kacsák nagyon érzékenyek. A környéken lévő tyúk- és kacsatenyészetek között gyorsan terjed a vírus.

 

 

 

Az instrukció elolvasását követően ellenőrizzük, hogy a manipuláció valóban elérte-e a célját. Erre az alábbi kérdések szolgálhatnak:

 

Kérem, jelölje válaszát az 1-től (egyáltalán nem) 7-ig (nagyon súlyos volna/ jelentős mértékben érintene engem) terjedő skálán.

 

A fenti két kérdésre adott válaszok csoportok közötti váltakozása megmutatja, hogy mennyire volt sikeres a manipuláció. Az első csoport súlyosabbnak érzi a következményeket, mint a kettes csoport? Ha Ernő kacsatelepéről olvasnak a résztvevők, kevésbé érzik magukra nézve súlyosnak a kacsatelep potenciális veszteségeit, mint abban a helyzetben, amikor a saját kacsatelepükről van szó? Amennyiben igennel tudunk válaszolni ezekre a kérdésekre, az instrukció általi manipuláció sikeresnek tekinthető.

 

Kérjük válaszoljon a kérdésekre!

 

Ez a számítógép-asszisztált kísérlet tehát nyolc független és instrukción keresztül manipulált csoport kísérleti kérdésekre adott válaszainak az összehasonlításán keresztül teszi lehetővé különböző kísérleti kérdések megválaszolását. A különböző kondíciókban a kísérleti kérdésekre adott válaszok váltakozásának az elemzése olyan kérdéseket segít megválaszolni, mint például (1) kisebbnek látják-e az ugyanakkora fenyegetettséget azok a részvevők, akiknek azt kellett elképzelni, hogy az ő vállalkozásukat fenyegeti veszély, mint azok, akik Ernő vállalkozásának a fenyegetettségét értékelték; (2) befolyásolta-e a fenyegetettségérzet csoportok közti váltakozását a veszély tényleges erőssége és bekövetkezési valószínűsége; (3) biztosabbak-e azok a résztvevők a véleményükben, akik a saját vállalkozásukról gondolkodtak, mint azok, akik Ernő vállalkozásának helyzetét értékelték.

 

Ezen kísérlet továbbfejlesztett változatai hozzájárulhatnak ahhoz, hogy többet tudjunk arról, mennyire játszik fontos szerepet a motivált gondolkodás a radikális innovációban vagy a vállalkozói sikerben. A motivált gondolkodás szerepét a vállalkozói viselkedésben és annak eredményességében nem kísérleti úton nehéz lenne vizsgálni, mivel nem tudjuk, milyen gondolkodásmód vezethetett egy-egy viselkedési mintázathoz, illetve hogy a vállalkozói viselkedést befolyásoló rengeteg tényező között melyek a meghatározóak. Mivel egy kísérletben a résztvevőket véletlenszerűen rendeljük csoportokhoz, ha elég nagy számossággal rendelkeznek a csoportok, a bemutatott kísérlet tesztkérdéseire adott válaszok csoportok közötti eltéréseit csak az eltérő instrukció okozhatja.

 

Többekben talán még mindig ott motoszkál a kérdés, hogyan lehet a leegyszerűsített kísérleti körülmények között hozott döntéseket általánosítani a bonyolult és komplex valós gazdasági döntésekre. Azt is meg lehet azonban kérdezni, hogyan lehet a kaotikusan összefonódott elemekből álló és dinamikusan változó gazdasági világ két eseményére vonatkozóan egyértelmű ok-okozati összefüggéseket megállapítani természetes körülmények között. A jól tervezett kísérletek az oksági viszonyok megállapítását olyan logikai szigorral teszik lehetővé, amelyet más empirikus módszertannal a szerző szerint nem lehet elérni. A következtetések tisztaságát a kísérleti kérdés egyértelmű meghatározása és a szigorúan definiált független változó elkülönítése az egyéb zavaró tényezőktől alapozzák meg. A modellálni kívánt helyzet megfelelő leképezése, az eredményt torzító zajok kiszűrése és a résztvevők megfelelő kiválasztása szükséges feltétele annak, hogy a kutató által a sajátos kísérleti körülmények között megfigyelt jelenségek és összefüggések általánosíthatóak legyenek. A redukált és kontrollált körülmények között megfigyelhető viselkedés azonban nem biztos, hogy természetes körülmények között is megismétlődik. A kísérlettervező feladata megtalálni az egyensúlyt a redukció, a kontroll és a modellezni kívánt hatást befolyásoló tényezők természetes leképezése között.