Kokas életrajzi eseményeinek, az adott kor oktatáspolitikai helyzetének, valamint saját fejlesztésű módszerének bemutatása után ebben a fejezetben összehasonlító pedagógiai elemzés alapozza meg a kokasi világszemlélet, spiritualitás és nevelésfilozófia lényegének kiemelését. Nem állapítható meg minden kétséget kizáróan, melyek azok a (művészet)pedagógusok, akiknek elveit és elméletét ismerte Kokas és valamilyen mértékben közvetlen hatást gyakoroltak az ő gondolkodására. Egyet tudunk, hogy bár műveiben Kokas nem nevezi meg azokat a gondolkodókat, írókat vagy műveket, amelyek inspiráló erővel hatottak rá, azonban az Öröm, bűvös égi szikra című kötetében könyvajánlót írt a számára fontos könyvekről1. Emellett szellemi rokonság feltételezhető Kokas és mestere, Kodály, valamint más művészet- és reformpedagógusok, illetve egzisztencialista gondolkodók között. Az összehasonlítás alapjául kiválasztott pedagógiai irányzatok és képviselők bemutatása nem egyszerűen a kontextusépítés szándékával, hanem a kokasi életmű árnyaltabb értelmezésének igényével történik, amelynek eredményeképpen a Kokas-módszer többlete, mássága, újdonságértéke körvonalazódik. Kokas gondolkodásának közvetlen előzményei az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában kibontakozó reformpedagógiai irányzatok és iskolák törekvéseiben azonosíthatók. Ha ezeknek az iskolareformoknak alapvető, azaz művészetpedagógiai elemeit, illetve gyakorlatát összehasonlítjuk elsődleges és másodlagos hazai és nemzetközi szakirodalom alapján2, elhelyezhetővé válik Kokas művészetpedagógiai módszere olyan művészeti elemeket is alkalmazó iskolakísérletek viszonyrendszerében, amelyek interdiszciplinárisan, folyamatorientáltan közelítik meg a nevelés fogalmát3. Jelen írás, illetve kutatás létjogosultságát a magyar vonatkozásokat is figyelembe vevő, átfogó művészettörténeti művek hiánya jelenti4, a nemzetközi kiadványok5 pedig a kutatásunkhoz kiválasztott pedagógusokra nem térnek ki.