A szakirodalom alapján elsőként ismertetem a szervezeti karrierfejlesztés fogalmát és a célját, majd bemutatom a folyamat szereplőit, végül tisztázom az egyes résztvevők feladatait és felelősségi köreit.

Mivel hazai viszonylatban nem állnak rendelkezésre aktuális adatok, fel kívántam mérni, hogy a magyar dolgozók hogyan gondolkodnak a felelősség kérdésében, illetve hogyan érzékelik, mennyire aktív a munkáltatójuk a karriertámogatás terén. A felmérésem adatait egy szervezeti karrierfejlesztési gyakorlatot vizsgáló, munkavállalókat megkérdező, online, ezerfős kutatás részeredményei szolgáltatják, amely az EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00007 kódszámú pályázat támogatásával valósult meg. A kitöltők a versenyszféra fő- és mellékállású dolgozói. Az adatok SPSS-programmal kerültek vizsgálatra. Gyakorisági lekérdezéseket, kereszttábla-elemzéseket és kapcsolatvizsgálatokat végeztem.

Jelen tanulmány célja az volt, hogy feloldja azt a vitás kérdést, hogy ki a felelős a szervezeten belül a karrierfejlesztésért. Ennek érdekében felmérte a hazai munkavállalók álláspontját a kérdést illetően. A szakirodalommal összhangban a kutatási eredmények alapján is az látható, hogy a hatékony karrierfejlesztési tevékenység megvalósulásához valóban három fontos főszereplő azonosítható be: a munkavállaló, a közvetlen felettese és a szervezet. Mindhárom résztvevő esetén az egyik legfontosabb tényező a folyamat iránti megfelelő mértékű elkötelezettség megléte. A szervezetre tekinthetünk gyűjtőkategóriaként, amihez hozzátartozik a felső vezetés, amely a működési kereteket szabja, és a feltételeket (például: pénzbeli, eszközbeli) biztosítja, valamint a HR-munkatársak, akiknek pedig egyfajta támogató, információmegosztó szerepük van. Emellett a dolgozónak tisztában kell lennie saját céljaival, szükségleteivel és kompetenciáival, valamint egyfajta proaktív módon neki kell a fejlődési és tapasztalatszerzési lehetőségeket keresnie. Végül pedig a közvetlen felettes játszik kiemelt szerepet a folyamatban, hiszen ő ismeri beosztottját és a szervezeti lehetőségeket is, az ő felelőssége, hogy a munkavállaló és a szervezet igényei közti összhangot megteremtse. Persze ez nem könnyű feladat, nem árt némi érzék, illetve képzettség is hozzá, és a sok vezetői teendő mellett időt is kell rá találni. A megkérdezett munkavállalók többsége tisztában is van azzal, hogy elsősorban a saját kezében van karrierjének alakulása, viszont szüksége van a szervezet segítségére is, vezetőjének támogatására is. Az eredmények azt mutatják, hogy többen igényelnének szervezeti együttműködést a karrierfejlesztés során, mint ahányan kapnak.

 

A tanulmány az Emberi Erőforrások Minisztériuma ÚNKP-18-3 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának támogatásával készült.