A környezet és egészég összefüggéseit már az ókorban is ismerték, ennek ellenére a közbeszédben még mindig sok az ellentmondás, a tévhit és a félremagyarázás, különösen az ifjú generáció körében. Az erre vonatkozó felmérések világossá teszik, hogy nagyon sok a teendő a fiatalság környezet- és egészségtudatos magatartásának javítása terén. A dohányzást zárt térben, a szemetelést vagy a PET-palackok és a csikkek eldobálását korántsem tartják veszélyesnek. Részben ennek tudható be, hogy a fiatalok által látogatott rendezvények után tonnaszámra marad vissza szemét és veszélyes hulladék, például tartós elemek, műanyagok, sőt elektromos hulladék. A forgalmas utak menti árkok is tele vannak hulladékkal, de a vizek tisztaságát sem tartják kellőképpen szem előtt. Az iskolai oktatásból továbbra is tartósan hiányzik az egészségtan tantárgy, de a kémia- és fizikaórák sem foglalkoznak ezzel a témával. Földünk szenynyezettsége, főleg a felszíni vizeké már elérte a kritikus szintet, ami nagyban hozzájárul a klímaváltozáshoz és a vízhiány kialakulásához. Sokan félreértik a figyelmeztetéseket, és felesleges riogatásnak tartják, sőt nagyhatalmak vitatkoznak arról, hogy mennyiben természetes folyamatról vagy ember által keltett jelenségről van szó. A környezet radikális megváltozása beszűkíti az élővilág létezését. Fajok halnak ki a szemünk láttára, és megtizedelődnek a hasznos madarak az intenzív kemizáció eredményeként. A jövőt a fiatalok alakítják, így azok környezettudatos szemléletének fejlesztése lehet az egyik sarkalatos pontja a negatív tendenciák megfékezésének. Ezért a ma emberének – főleg a pedagógusoknak – minden erejével növelnie kell a befolyását az ifjúság helyes környezet- és egészségtudatos nevelésére. Mint azt az alábbi ábra is mutatja, a környezettudatosság a tanítók és tanárok 1/3-ában még mindig alacsony szinten van, ami a felsőoktatás felelősségét jelenti.