A tanulmány áttekinti a globalizáció történeti kutatásának legfontosabb megközelítéseit és eredményeit. Bemutatja a fogalom eredetét, annak gyakoribb értelmezéseit és a globalizáció azon definíciója mellett érvel, amely nemcsak az országhatárokon átnyúló kapcsolatok intenzívebbé válását tekinti a folyamat részének, hanem emellett hangsúlyozza az ilyen módon a világ különböző részei között kialakuló kölcsönön függés erősödését, valamint e folyamatok társadalmi tudatosulásának világméretű előrehaladását. Az írás röviden ismerteti a globalizáció fő dimenzióit és a mérésére tett kísérleteket, majd legfontosabb történelmi szakaszait, a 16. századtól datálva a globalizáció megindulását, s azóta hat szakaszát különítve el. A folyamat determinánsai között kiemeli a technológiai fejlődés jelentőségét. Végül a globalizáció magyarországi és kelet-közép-európai megjelenésének néhány fontos vonását ábrázolja, rámutatva arra, hogy a régió gazdasági globalizációja az utóbbi három évtizedben az egész világon a legnagyobb ütemű volt.

 

 

The paper reviews the main approaches and results of historical research on globalization. It presents the origins of the concept, its most common interpretations, and argues for a definition of globalization that not only considers the intensification of cross-border relations as part of the process, but also underlines the growing interdependence between different societies and the progress in the emergence of a worldwide awareness of these processes. The paper outlines the main dimensions of globalization and attempts to measure it, and then describes its main historical stages, dating the process from the 16th century, and distinguishing between the six phases of globalization since then. It highlights the importance of technological progress as a determinant of the process. Finally, it outlines some of the key features of the emergence of globalization in Hungary and East-Central Europe, pointing out that the region has experienced the fastest economic globalization in the world over the last three decades.

 

 

 

 

 

 

Az utóbbi három-négy évtizedben a globalizáció az egyik leggyakrabban használt társadalomtudományi fogalommá vált a bennünket körülvevő világ gazdasági, kulturális és más folyamatainak leírása és magyarázata során, amely emellett a szélesebb közbeszédben is sűrűn megjelenik. Ennek fő oka nyilvánvalóan az, hogy a globalizáció jelentősen felgyorsult az 1980-as évektől: Dani Rodrik egyenesen hiperglobalizációként írta le a változásokat (Rodrik, 2011, 200–201.). Mások – elismerve a globalizáció előrehaladását – inkább annak korlátaira mutattak rá, a 2008-as pénzügyi válság után pedig sokan amellett érveltek, hogy deglobalizáció következett be, vagyis a folyamat a visszájára fordult. Az utóbbi években viszont számos kutató a globalizáció ismételt élénkülését, a reglobalizáció megindulását jelezte (Bishop–Payne, 2021, 1–21.). A globalizáció jelentősége és a róla zajló viták, a gyakran felszínes vagy egyenesen téves értelmezések indokolják nemcsak a folyamat tanulmányozását, hanem a tudományos ismeretek széles körben való megismertetését is. A következőkben a témára vonatkozó kutatási eredmények áttekintésére vállalkozunk, kitérve az eltérő interpretációkra is. Először ismertetjük a fogalom eredetét és annak gyakoribb értelmezéseit, valamint az általunk leginkább megfelelőnek tartott definícióját. Ezt követően röviden bemutatjuk a globalizáció fő dimenzióit és a mérésére tett kísérleteket, majd legfontosabb történelmi szakaszait és determinánsait. Végül a globalizáció magyarországi megjelenésének néhány fontos vonását ábrázoljuk.