Ugyanezen, a 2018-as adatokat vizsgáló felmérésből megállapítható azonban az is, hogy az általános iskolai tanárok végzettségi szintjeinek aránya terén Magyarország elmarad az EU-s átlagtól. Ez azt jelenti, hogy míg Magyarországon az általános iskolai tanárok jellemzően alapfokozattal (vagy azzal egyenértékű főiskolai végzettséggel) rendelkeznek (64,6%), és mesterfokozattal csak a 34,5%-uk rendelkezik, addig az EU-s átlagban jellemző a mesterfokozatú végzettségi szint (általános iskolai tanárok 54,9%-a rendelkezik ezzel), és kisebbségben vannak az alapfokozattal rendelkezők (38%). Hasonlóan elmaradunk az európai átlagtól az általános iskolai tanárok által szerzett doktori fokozatok arányában. Míg az EU-s átlag szerint az általános iskolai tanárok 2,7%-a szerzett PhD-fokozatot, addig ez Magyarországon 0,7% (Eurydice, 2021).

Egy 2021-ben készült, a 2019/2020-as tanévre vonatkozó felmérésből az is kiderül, hogy más európai országokban szélesebb a képzési választék, vagyis számos alternatív képzési útja is van az általános iskolai tanárok képzésének. Rövid, szakmai orientációjú programok biztosítanak alternatívát hét országban: Ausztria, Belgium (D)1, Dánia, Málta, Szlovákia, Svédország és Törökország esetében. Munkavállalói képzéseket biztosítanak Angliában, Walesben, Németországban, Hollandiában, Liechtensteinben, Lettországban és Litvániában. E képzések a tanári munkakör betöltése mellett, iskolai alapon biztosítanak formális felkészítést. Egyéb alternatív utakat biztosít Észtország, Franciaország és Skócia. Nem biztosít alternatív képzési utat Magyarországhoz hasonlóan Belgium (NL, F), Csehország, Finnország, Görögország, Izland, Írország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szlovénia és a Balkán országai (Eurydice, 2021).

Már a 2018-as, európai tanárokkal kapcsolatos felmérés megállapítja, hogy Európában a tanárutánpótlásban a kereslet és a kínálat közötti egyensúly felborult. A harminchárom országra kiterjedő adatgyűjtés a 2016/2017-es tanév viszonylatában legsúlyosabb problémaként az egyes tantárgyak vonatkozásában jelentkező tanárhiányt állapítja meg. Ez a vizsgált harminchárom országból húszban már jellemző. Tizenhat országban okoz problémát az egyes földrajzi régiókra jellemző tanárhiány és tizennégy országban az elöregedő tanártársadalom. Tizenkét ország jelzi a felmérésben, hogy nincs a tanárutánpótlásért felelős szervezete, kilenc számára jelent problémát az alacsony tanárképzési jelentkező szám, hat ország számára a magas pályaelhagyás, valamint háromban jellemző a tanárképzésben tapasztalt magas lemorzsolódás. Mindemellett tíz európai ország nyilatkozott egyes esetekben tanári túlkínálatról. Magyarország a felmérésben mind a tanítók, mind a tanárok vonatkozásában jelezte az egyes földrajzi régiókban jelentkező tanárhiányt és az elöregedő pedagógustársadalom problémáját, az általános és középiskolai tanárok esetében az egyes tantárgyak vonatkozásában jelentkező tanárhiányt, az alacsony tanárképzési jelentkező számot, valamint azt, hogy nincs a tanárutánpótlás tervezéséért felelős szerv (Eurydice, 2018).

Az OECD (Organisation for Economic Co-operation and Development, Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) legfrissebb, 2019-es évre vonatkozó statisztikái szerint a harminc év alatti tanárok aránya Magyarországon a nemzetközi átlag alig fele. Igaz ez a tanítókra, ahol a harminc év alattiak OECD-átlaga 12%, míg Magyarországon pusztán 6%. Ennél rosszabb a helyzet az általános iskolai tanárok esetén, ahol a harminc év alattiak aránya az OECD-országok átlagában 11%, míg Magyarországon ennek egy kicsit több mint harmada, vagyis 4%. A középiskolai tanárok esetén az OECD-országok átlaga 8%, míg a hazai átlag 3%. Mind a tanítók, mind az általános és középiskolai tanárok esetén az ötven év feletti korosztály aránya Magyarországon 10–12%-kal több, mint az OECD-országok átlaga. Az adatok azt támasztják alá, hogy a tanártársadalom elöregedése az általános iskolai tanárok csoportját érinti a legerősebben, hiszen ott az ötven év feletti korcsoport aránya kiugróan magas, 47%-os, míg a harminc év alattiak aránya a középiskolai tanárokéhoz hasonlóan alacsony, 4% (OECD, 2021).

 

A fenti adatok tükrében érthető, hogy miért igényel rendkívüli figyelmet az, hogy van-e és mely országokban a tanárutánpótlás tervezéséért felelős szervezet. Az utolsó e téren végzett európai felmérés tanulsága szerint Portugália és Kelet-Közép-Európa (volt szocialista országok) kivételével minden országban van ilyen szervezet. Az országok zömében e szervezet központi hatóság, míg Ausztria, Skócia, Svájc és Svédország esetében a központi hatóság mellett önkormányzati szinten is történik tervezés. Számos ország hosszú távon, tízéves távlatban tervez, ezek Ausztria, Belgium (NL), Dánia, Finnország, Hollandia, Németország, Norvégia, Svájc és az Egyesült Királyságból Anglia. Kiemelendő, hogy azon országok esetén, ahol világviszonylatban is rendkívül elöregedő a pedagógustársadalom – tehát Görögország, Magyarország, Olaszország, Portugália és Spanyolország köréből –, csak Magyarország és Portugália nem nevezett ki felelős hatóságot a tanárutánpótlás tervezésére és nyomon követésére (Eurydice, 2018).