Balogh Margit immár több mint két és fél évtizede foglalkozik magyar egyháztörténelemmel. Munkáit alaposság, gondosság, adatgazdagság és jó stílus jellemzi. Kötetei, tanulmányai kivétel nélkül figyelemre méltóak, segédkönyvei pedig nélkülözhetetlenek a történészek számára. Mindszenty József tevékenységével Balogh Margit már kutatásai kezdetén találkozott, de akkor még nem a bíboros állt a történész érdeklődésének középpontjában. Ugyanakkor az esztergomi érsek személye megkerülhetetlen mindazok számára, akik a katolikus egyháztörténelemmel foglalkoznak. Ezért is jelentett nagy segítséget a bíboros első, széles levéltári forrásbázisra és szakirodalmi ismeretekre épülő összefoglaló életrajza. Az Elektra Kiadóház felkérésének köszönhetően 2002-ben látott napvilágot Balogh Margit tárgyilagos Mindszenty-biográfiája, amely hamarosan a korszak egyik alapművévé vált. A sikeres monográfia elmélyítette a szerző érdeklődését és kutatásait. Megkezdődött egy csaknem másfél évtizedig tartó szisztematikus munka, amelynek végeredménye a most bemutatásra kerülő kétkötetes életrajzi mű. Itt kell megemlíteni, hogy a Mindszenty-életrajz 2015. évi megjelenése egyben évforduló is volt, hiszen tavaly május 6-án emlékeztünk 40. alkalommal a bíboros halálára. Amíg az első hazai Mindszenty-monográfia a születés 110. évfordulóján jelent meg 2002-ben, addig a mostani mű a negyven évvel ezelőtti halál előtt tiszteleg.

Nem könnyű vállalkozás Mindszenty Józsefről elfogultságoktól mentes könyvet írni. Élettörténetét maga a bíboros is megírta, és az egész világ megismerhette 1974-ben. Véleményem szerint a könyv egyike azon műveknek, amelyek a maguk szellemiségével hozzájárultak a kommunista rendszer bukásához.

Balogh Margit most bemutatott kötete pedig nekünk, olvasóknak lesz a segítségünkre, hogy értő, figyelmes és türelmes olvasással „tárgyiasuljon” a Mindszenty-képünk. Biztos vagyok abban, hogy Balogh Margit ezért mindent elkövetett. Sokáig érlelte a munkát, éveken át gyűjtötte a dokumentumokat, emberek sokaságával konzultált. 175 kollégának, barátnak, segítőnek mondott köszönetet a szerző a mű létrejöttéért.

A könyv adatai önmagukért beszélnek: a két kötet, ez a 4 kiló 20 dekás mű 1572 oldal terjedelmű. A tíz fejezet és a Zárszó összesen 3742 jegyzetet tartalmaz. A szerző nem érzelmi alapon közelített a témához, hanem erősen támaszkodott a korabeli iratokra és a szakirodalomra. Mindez számszerűsítve: összesen 58 (38 hazai és 20 külföldi) levéltárban és irattárban, 278 fondban kutatott Balogh Margit. A könyvhöz tartozó irodalomjegyzék (nyomtatott források, forrásközlések, monográfiák, tanulmányok, sajtó stb.) mintegy 1280 tételből áll.

A biográfia értékét emeli továbbá az eddig nagyobb részt ismeretlen 1380 fénykép.

Amennyiben a száraz adatok mögé pillantunk, érdemes végiggondolni, hogy a hazai harmincnyolc archívumban és regisztratúrában végzett kutatómunka lényegében minden olyan köz- és magánlevéltárat, valamint irattárat érintett, ahol Mindszenty Józseffel vagy tevékenységével kapcsolatos irat előfordulhatott. A húsz külföldi levéltár pedig két földrész hat államában található. A szerző többek között kutatott a téma szempontjából legfontosabb amerikai és orosz levéltárakban, például az Amerikai Egyesült Államok Országos Levéltárában (National Archives and Records Administration, College Park, Maryland), az 1945 és 1974 közötti amerikai elnöki levéltárakban, a Harry S. Truman Libraryban (Independence, Missouri), a Dwight D. Eisenhower Presidential Libraryban (Abilene, Kansas), a John F. Kennedy Presidential Library and Museumban (Boston, Massachusetts), a Lyndon Baines Johnson Library and Museumban (Austin, Texas), a Richard Nixon Presidential Library and Museumban (Yorba Linda, California), és eljutott a New York-i Érseki Levéltárba is (Archives of the Archdiocese of New York). Moszkvában is tanulmányozhatta a legfontosabb gyűjteményeket, például az Orosz Állami Levéltár (Goszudarsztvennij Arhiv Rosszijszkoj Federacii), a Külügyi Levéltár (Arhiv Vnyesnyej Polityiki Rosszijszkoj Federacii), valamint az Orosz Állami Társadalom- és Politikatörténeti Levéltár (Rosszijszkij Goszudarsztvennij Arhiv Szocialno-Polityicseszkoj Isztorii) anyagait.

A kutatóévek alatt összegyűjtött bőséges anyag biztosította Balogh Margit számára annak lehetőségét, hogy a Mindszenty-életpálya megírásakor tárgyilagosan közelítsen a történelmi személyiséghez, és távol tudja magát tartani a korábbi szakirodalomban időnként jelentős érzelmi megközelítésektől. Éppen a feltárt iratok kínálta biztonságában volt képes a szerző lerombolni a makacs toposzokat és árnyalni a Mindszenty-képet.

A könyv bevezetőjében olvasható Balogh Margit figyelmeztetése az olvasóhoz, ami jellemzi a szerző viszonyulását a bíboroshoz, a történelemhez és annak megörökíthetőségéhez, de utal a Mindszenty-kérdés nehézségeire is: „Csalódni fog, aki egy hajlíthatatlan és tévedhetetlen ember, ám az is, aki egy bigott és csökönyös főpap portréját várja. Mindszenty József tagadhatatlanul vitatott személyiség és az igazság – mint mindig – ezúttal is a végletek között van. Akárhogy is vélekedünk róla.” Elfogadás vagy elutasítás – akármi is legyen személyes válaszunk, tudnunk kell, hogy az adott történelmi pillanatban – amikor már csak kevesek voltak erre képesek – Mindszenty József, a konzervatív főpap, nem csupán a vallásszabadságért, de a magyar demokráciáért is küzdött. Fejet kell hajtani erkölcsi példája, diktatúrákat visszautasító kérlelhetetlensége előtt. Mindszenty József életútja túlnő a biográfián. A 20. századi magyar katolikus egyház történetét nem írhatjuk meg, ha nem ismerjük Mindszenty Józsefet, a főpapot, az embert.

Balogh Margit magabiztosan vezeti az olvasót a 20. századon, a történelmi korszakokon átívelő életpályán keresztül: 1892. március 29-től, a csehimindszenti Pehm József születésétől 1975. május 6-ig, Mindszenty József bécsi haláláig. A könyv szerkezete arányosan követi az életutat. A két kötet bevezetésre, majd öt-öt fejezetre, a zárszóra és a függelékre tagolt.

Az első kötetben, az első öt fejezetből Pehm/Mindszenty József életét ismerjük meg 1948. december végi letartóztatásáig (1. Gyermekkor; 2. A zalaegerszegi működés huszonöt éve; 3. A veszprémi püspök; 4. Az esztergomi érsekség első két éve; 5. Az ütközőzónák).

A második kötet fejezetei a bíboros elleni pertől a bécsi irgalmasok kórházáig vezetik az olvasót (6. A Mindszenty-per; 7. A börtönévek; 8. 1956; 9. Az amerikai követségi időszak; 10. Emigrációban).

Minden tisztelet a kiadónak, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontnak a szép kiállítású könyvért és mindazért a segítségért, amit Balogh Margitnak biztosítottak munkája során. Megérezték, hogy ezt a könyvet csakis így, ilyen minőségben szabad kiadni. Elegáns bíborszínű borító, visszafogott képi megvalósítás (csupán a szerző neve, a cím és a kiadó, valamint a bíborosi süveg látható a fedlapon). Masszív, tömör megjelenés. A fűzött gerinc garancia arra, hogy a 800 oldalas I. és a 772 oldalas II. kötet nem esik szét az olvasás során, hanem évtizedekig, időtállóan megmarad a könyvtárakban és a polcunkon. A tipográfia, az oldalkeret, a technikai szerkesztés profizmust tükröz. A jól olvasható betűméretek (még a lábjegyzetek esetében is), az értő és bőséges képválogatás és precíz feliratozás segítik az olvasót.

Az életrajzírás nehéz műfaj, nálunk Magyarországon csak kevesen művelik. Ugyanakkor Mindszenty József személye máig képes arra, hogy a közvélemény érdeklődését felkeltse, felekezeti hovatartozástól, sőt vallási meggyőződéstől függetlenül. Egy film, dokumentumfilm, színpadi mű vagy akár egy új kötet alkalmas arra, hogy az emberek újra és újra foglalkozzanak Mindszenty Józseffel. Nem tudom, hogy majd mindenki megértéssel és megnyugvással teszi-e le ezt a könyvet olvasás után, de a szerzővel együtt vallom, hogy „Mindszenty szándékainak őszintesége megkérdőjelezhetetlen. Ugyanakkor az igazság keresésének útján és a lelkiismeretben meghozott döntései lehetnek tévesek is, amire egy történésznek rá kell mutatnia.”