A Fokozatváltás a felsőoktatásban című felsőoktatási stratégiának nevezett anyagot a kormány 2016-ban hagyta jóvá. Ez arra a kérdésre, hogy „Milyen felsőoktatást képzelünk el tehát 2030-ban?” azt írja, hogy: „Minden [magyar felsőoktatási] intézmény világszínvonalú [kell hogy legyen] azokban a diszciplínákban, amelyek a saját kiemelt területéhez tartoznak […].” (Fokozatváltás, 2016, 13.)

A magyar felsőoktatás helye a felsőoktatási világrangsorokban nem igazán kedvező. Mindegyiknél azt látjuk, hogy a legjobb magyar egyetem az 500. hely körül található, és legfeljebb hét-nyolc olyan magyar intézmény akad, amelyik egyáltalán szerepel a rangsorokban: ELTE, DE, SE (SOTE), SZTE, BME, CEU, BCE és a PTE2. Érdemes hozzáfűzni, hogy a legjobb szlovák egyetem, a pozsonyi Comenius és a kolozsvári (Románia) Babeș–Bolyai Egyetem ugyancsak az 500–700. hely körül áll ezekben a rangsorokban. Viszont a Varsói Egyetem a 300–500., a prágai Károly Egyetem és a Bécsi Egyetem a 200–300., a legjobb svájci egyetemek pedig az 50. vagy még jobb hely körül találhatók.

Elemzésünkből kiderült, hogy Magyarországon is lehetne világszínvonalú egyetemet kifejleszteni. Ennek alapvető feltétele a forrásbőség az adott egyetemen és olyan vagyoni, gazdálkodási feltételek megteremtése, amelyek biztosítják a gazdasági autonómiát, rugalmasságot. Talán járható út – a BCE esetében már elkezdődött – a kiszemelt állami egyetem közalapítvánnyá alakítása, amelynek kuratóriuma elkötelezett a World Class University megvalósításában. Ezek a külső feltételek, amelyeket a kormányzatnak kell biztosítani.4 És persze számos, intézményen belüli feltétel teljesülése is nélkülözhetetlen. Nevezetesen nagyon magas színvonalú oktató, kutató állomány, viszonylag jelentős arányban külföldről hívott neves oktatókkal (amit persze megfelelő bérezéssel kell támogatni). Olyan intézményi értékelési és minőségbiztosítási rendszer, amely az oktatókat, kutatókat magas színvonalú munkára ösztönzi. Olyan intézményi szervezeti egységek és perifériák, amelyek a kutatók, oktatók kutatási pályázati tevékenységét támogatják, tudományos eredményeik hasznosítását elősegítik. Olyan intézményi vezetési konstrukció, amely biztosítja az akadémiai autonómiát, és olyan gazdasági autonómiát teremt mellette, amely rugalmas, de átlátható és elszámoltatható.