Ezekből a diskurzusokból az szűrhető le számunkra, hogy a tudományos életünkben nem használjuk a publikációs teljesítmény értékelésével kapcsolatos érvelésekben kellő súllyal a rendelkezésre álló adatokat. Gyakran egyéni kutatói narratívák, személyes tapasztalatok vagy eltérő tudományterületi sovinizmusok határozzák meg az álláspontokat, és leginkább a rendelkezésre álló adatbázisokból kinyerhető információk hiányoznak, illetve a tények ezekkel való összevetése. Éppen ezért több szálon is folytattuk adatelemző munkánkat, amelynek jelen tanulmányban egy eddig senki által el nem végzett részét mutatjuk be, nevezetesen azt, hogyan strukturálható az MTA IX. Osztályához (Gazdasági és Jogi Osztály, GJO) tartozó tudományos közösség publikációs teljesítménye. Lényegében azt a kérdést tettük fel, hogy a Magyar Tudományos Művek Tárában (MTMT) rögzített publikációk szerkezete milyen csoportokra bontja a GJO köztestületi tagjait. Ennek ismeretében ugyanis mélyebb ismereteket kaphatunk arról, hogy milyen tudományos teljesítményre épülnek azok a álláspontok, amelyekre a magyar társadalomtudomány meghatározó kutatói érveléseiket építik.

Két fontos kiindulásunkat ezért rögzítenünk kell, először is azt, hogy az MTMT-t vettük alapul. Lényegében azért, mert az összes kritikájával együtt itt található a tudományos élet meghatározó adatbázisa. Habilitációs eljárások, vezetői kinevezések, MTA-doktori habitusvizsgálatok kimenete múlik az MTMT feltöltöttségének minőségén (Makara–Seres, 2013). Másodszor, azért választottuk a köztestületi tagságot, mert ez a kör akkor jogosult a köztestületi felvételre, ha tudományos fokozattal rendelkezik. Úgy véljük, hogy a GJO-ban jegyzett köztestületi tagok – akik között akadémikusok, MTA-doktorok, kandidátusok és PhD-fokozattal rendelkezők egyaránt vannak – igen jól reprezentálják a magyar társadalomtudomány diverzitását, és teljesítményükből széles körben általánosítható megállapításokat tehetünk az itt elért publikációs teljesítménnyel kapcsolatban.

A mai Magyarországon megszerezhető egyetlen tudományos fokozat (doktori fokozat) a PhD (Doctor of Philosophy) és az ennek megfelelő művészeti DLA (Doctor of Liberal Arts), ugyanakkor a korábban megszerzett, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) által adományozott a tudomány(ok) kandidátusa és a tudomány(ok) doktora fokozatokat a magyar jog továbbra is elismeri tudományos fokozatokként. Doktori címnek minősül az MTA által adományozott, az MTA doktora cím is, amit a köznyelv „nagydoktoriként” emleget; ennek régi megfelelője a tudományok doktora fokozat (DSc). Ezt a címet csak PhD-fokozattal rendelkező személy nyerheti el. Az MTA rendes és levelező tagja csak az MTA doktora címmel rendelkező személy lehet (Kenesei, 2013); levelező taggá az MTA doktora címmel rendelkező, tudományágában kimagasló eredményeket elért tudós választható; a rendes tagság feltétele pedig a levelező tagság elnyerését követően elért jelentős tudományos eredmény. A külföldi magyar tudósok köréből külső taggá választható az a nem magyar állampolgárságú, de magát magyarnak valló tudós, aki tudományágában jelentős eredményeket ért el, és szoros kapcsolatokat ápol a hazai tudományos közélettel. A magyar kötődéssel nem rendelkező, de szaktudományát világszínvonalon művelő tudós tiszteleti taggá választható. A 1994. évi XL. törvény szerint az Akadémia közfeladatai között szerepel a tudományos osztályok kialakítása, amelyek a tudományos szakmai autonómia alapegységei, és amely az Alapszabályban meghatározott módon egyéb testületeket (tudományos bizottságokat, területi bizottságokat stb.) hoz létre. A tudományos osztály az Akadémiának egy tudományág vagy egymáshoz közel álló több tudományág képviselőit magában foglaló egysége. A tudományos osztályok számát és elnevezésüket az Alapszabály rögzíti. Név szerint a következő tudományos osztályok vannak az Akadémián (Alapszabály és az Ügyrend, 2015): Nyelv- és Irodalomtudományok, Filozófiai és Történettudományok, Matematikai Tudományok, Agrártudományok, Orvosi Tudományok, Műszaki Tudományok, Kémiai Tudományok, Biológiai Tudományok, Gazdaság- és Jogtudományok, Földtudományok és a Fizikai Tudományok Osztálya. Az Akadémia köztestületének tagjai az akadémikusok és nem akadémikus személyek. Az akadémikusok körét rendes és levelező (összegezve hazai), valamint külső és tiszteleti tagok alkotják. Az akadémikusokat a hazai tagok választják az Akadémia tagjai közé. Minden akadémikus az Akadémia valamelyik osztályába tartozik. A hetvenévesnél fiatalabb rendes és levelező akadémikusok száma nem haladhatja meg a 200 főt, a hazai akadémikusok teljes száma pedig a 365 főt.

Magyarországon az élő köztestületi tagok száma 15 707 fő volt 2017 júliusában. A köztestületi tagság közel 95%-át a nem akadémikus köztestületi tagok teszik ki. A legnagyobb taglétszámmal a GJO (2131 fő), a legkisebbel a III. Matematikai Tudományok Osztálya rendelkezik (732 fő). A MTA rendes tagjainak száma 293 fő, a levelező tagok száma 56 fő, a külső tagok száma 196 fő, a tiszteleti tagok száma pedig 210 fő volt 2017-ben. Az Akadémikusok legnagyobb aránnyal – összes tag 11%-a, 81 fő – a III. Matematikai Tudományok Osztályában, a legkisebb aránnyal a GJO-ban – 2,5%, 55 fő – képviselik az adott köztestületet. A köztestületi tagok 7%-a tudományok doktora (1126 fő), 29%-a tudományok kandidátusa (4612 fő) címmel bír. Az MTA IV. Agrártudományok Osztályának alig 4%-a (77 fő) és a GJO köztestületi tagságának 5%-a (99 fő) a tudományok doktora cím birtokosa. Kandidátusok esetén épp ellentétes az arány, azaz a legnagyobb arányban az MTA IV. Agrártudományok Osztály 36%-kal (643 fő), a GJO 35%-kal (757 fő) van jelen a köztestületben. A köztestületi tagok közel fele (7741 fő) PhD-fokozattal rendelkezik. A vizsgált tizenegy osztály közül a legtöbb PhD-fokozattal rendelkező köztestületi tag a GJO-nál van (1092 fő).

A GJO-s köztestületi tagok életkorának vizsgálatáról elmondható, hogy bimodális (két modusszal rendelkező) eloszlás jellemzi, azaz a populációt valójában két elkülönülő sokaság alkotja. Az ábrán is jól látszik a tudományos élet korbeli eloszlásának „kétpúpú” problémája, azaz a jelenleg ötven és hatvan év közötti generáció viszonylag alacsony száma. Az ötven év alatti tagok utánpótlása viszont ígéretes, bár a hosszú farok ezen a részen nagyon gyorsan elkeskenyedik, ami jelzi, hogy alacsony a tagság, különösen a harmincöt évesnél fiatalabbak körében.

Az akadémikusok az ÁJT-ben vannak a legnagyobb számban (12 fő) és arányban (2,7% az adott osztályon belül). Őket követi a KÖZG (7 fő, 1,1%), az REG (3 fő, 1,5%), a HAD (2 fő, 0,3%) és a SZOC (1 fő, 5%) bizottság. Az MTA-doktorok legnagyobb arányban a SZOC (20%), NFT (15%) és a POL (15%) bizottságoknál figyelhetők meg; és a HAD (8%), az EEGT (10%), valamint az REG (10%) bizottságoknál a legalacsonyabb ez az arány. A KÖZG bizottságban vannak a legnagyobb arányban kandidátusok, ebben a bizottságban majdnem kétszer több a létszámuk, mint a PhD-fokozattal rendelkező tagoké, ezzel szemben a kandidátusok aránya az REG (12%) és a GAZD (30%) bizottságoknál a legkisebb, ők viszont a legtöbb PhD-fokozattal rendelkeznek (REG 101 fő, 76%, GAZD 233 fő, 65%).

Magas átlagos életkorokat találtunk minden bizottságban az akadémikusoknál, az MTA-doktoroknál és a kandidátusoknál. Kivételnek tekinthető az akadémikusoknál az REG esetén az 56 év, az MTA-doktoroknál az EEGT-nél a 64 év, valamint a kandidátusoknál az REG-nél a 62 év. A PhD-fokozattal bírók átlagéletkora 48 év, aminél négy évvel alacsonyabb átlagot számoltunk az NFT és POL bizottságoknál, valamint kilenc évvel magasabbat a HAD bizottságnál. A köztestületi mintánk életkor, tudományos fokozat és bizottsági összetételének adataiból önmagában is érdekes összefüggéseket lehetne még megállapítani, de kutatásunk céljához igazodva továbbléptünk az MTMT-ben szereplő publikációs adatok elemzésére.

Az akadémikusok átlagosan 97, az MTA-doktorok 62, a kandidátusok 29 és a PhD-fokozattal rendelkezők 21 tudományos cikket írtak az MTMT szerint teljes pályafutásuk alatt. A PhD-fokozatosok 7 db könyvet jelentettek meg, miközben a kandidátusok közel kétszer (12 db/fő), az MTA-doktorok három és félszer (25 db/fő) és az akadémikusok négyszer (33 db/fő) annyit adtak ki. Könyvrészlet tekintetében az akadémikusok 58 darabot jelentettek meg, az MTA-doktorok ennek a háromnegyedével (44 db/fő), a kandidátusok a harmadával (21 db/fő), a PhD-fokozattal bírók a negyedével (15 db/fő) rendelkeznek az MTMT szerint. Konferenciaközlemények megjelentetése az akadémikusok körében a leggyakoribb, a teljes munkásságuk alatt átlagosan 16 konferenciaközleményt tesznek közzé. A legkisebb érték e tekintetben a PhD-fokozattal rendelkezőknél volt (11 db/fő). A tudományos közlemények száma – amely magába foglalja a tudományos folyóiratcikkeket, könyveket, könyvrészleteket és konferenciaközleményeket – a PhD-fokozattal rendelkezőknél meghaladja az 53-at, a kandidátusi fokozattal rendelkezőknél a 73-at, az MTA-doktoroknál a 142 és az akadémikusoknál a 204 darabot. Ha bizottságonként vizsgálódunk, megállapítható, hogy a legtöbb tudományos folyóiratcikket az NFT (45 db/fő), a legkevesebbet a GAZD (21 db/fő) bizottsági tagok írták. Ezen belül a nemzetközi folyóiratok terén is az NFT vezeti a sort 7 db/fővel, amit a HAD zár 1 db/fővel a köztestületi tagok körében. A legtöbb hazai kiadású magyar nyelvű folyóirat-publikációt ugyancsak az NFT (34 db/fő), a legkevesebbet a GAZD (13 db/fő) tagok adják ki. A legtöbb könyvet az NFT (16 db/fő), könyvrészletet a POL és ÁJT (32–32 db/fő) és konferenciaközleményt toronymagasan a GAZD (23 db/fő) bizottság köztestületi tagjai jelentetik meg. A konferenciaközlemények esetén a SZOC (4 db/fő), a könyvrészleteknél a HAD (7 db/fő), a könyvek esetében ugyancsak a HAD (6 db/fő) zárja a sort.

Az MTMT-ből kinyert adatokból megállapítható, hogy a köztestületi tagok eltérően viselkednek. Ennek vizsgálatához az eredeti 2131 fős GJO-mintát szűkítenünk kellett olyan problémák miatt, amelyek véleményünk szerint önmagukban is tanulságosak.

Az első lényeges mintaszűkítést (I. szint) az a tény indokolta, hogy a 2131 – lényegében minimum PhD-val rendelkező – köztestületi tagból 613 főnek hiányos MTMT-je van, azaz

A hiányos adatokkal rendelkező köztestületi tagok átlagéletkora tizenhárom évvel (72 év) haladja meg az összes GJO-s köztestületi tag átlagát.

Bizottságonként vizsgálva megállapítható, hogy a HAD-tagok felének, a KÖZG-tagok közel felének, a SJK-tagok közel harmadának, az EEGT-tagok több mint negyedének nem teljes az MTMT-adatlapja.

Az így megmaradó 1517 GJO-s köztestületi tagot is tovább kellett szűrnünk (II. szint), mert 56 fő nem rendelkezik megjelent GJO-listás (A, B, C, D kategóriájú) folyóirat-közleménnyel. Ezek közül 2 fő akadémikus, 3 MTA-doktor, 32 kandidátus és 19 fő PhD-fokozattal rendelkező. A GJO-listás folyóirat-közleménnyel nem rendelkezők átlagéletkora 65 év, ami hat évvel magasabb, mint az összes GJO-s köztestületi tagé. Az 56 fő közül a legnagyobb arányban az SJK-nél 7 fő, a KÖZG esetében 18 fő, az EEGT-nél 2 fő és a GAZD bizottságoknál 14 fő nem írt teljes munkássága alatt GJO-listás folyóiratba (2. ábra).

Az 1461 fő közül az REG (119 fő) és az ÁJT (365 fő) tagok 89 és 88%-a, a SZOC (143 fő), a GAZD (271 fő), a NFT (55 fő) és EEGT (33 fő) 77%, 75%, 74% és 74% rendelkezik teljes MTMT-vel és legalább egy GJO-listás folyóiratcikkel. Ezzel szemben a KÖZG (47%, 159 fő) és az HAD (49%, 159 fő) tagjai kevesebb mint a felének, az SJK tagok kevesebb mint a kétharmadának (63%, 55 fő) az adatai elemezhetők.

Az MTMT adatai alapján további fontos megállapítás, hogy a folyóirat-publikációval rendelkező köztestületi tagok a GJO-ban kb. azonos arányban oszlanak két nagy táborba (III. szint):

A Scopus által jegyzett folyóiratba írók 4%-a (26 fő) akadémikus, 17%-a (124 fő) MTA-doktor, 20%-a (145 fő) kandidátus és 60%-a (442 fő) PhD-fokozattal rendelkező köztestületi tag. Száznál nagyobb létszámban a GAZD (155 fő), az ÁJT (129 fő), a KÖZG (114 fő) és a SZOC (106 fő) bizottsági tagok találhatóak itt. Kisebb létszámmal jelen vannak még az REG (63 fő), az SJK (41 fő), a POL (37 fő), az NFT (34 fő), a HAD (25 fő) és az EEGT (18 fő) bizottságok tagjai is. Tudományos közleményeik száma 68 ezer volt, amelyből 28 ezer tudományos folyóiratcikk, 10 ezer könyv, 20 ezer könyvrészlet és 10 ezer konferenciaközlemény az MTMT szerint.

Egyszerű khi-négyzet-próbával igazolható, hogy a Scopus által indexált folyóiratba írók és nem írók csoportja, valamint a köztestületi tagok tudományos fokozata között kapcsolat mutatható ki. Az akadémikusok 76%-a és az MTA-doktorok 70%-a írt, a kandidátusok és a PhD-fokozatosok 54, illetve 53%-a nem írt nemzetközileg jegyzet folyóirat-közleményt.

A minősített folyóiratba író köztestületi tagokat további szűkítés alá vetettük. Megnéztük, hogy az utóbbi öt évben kik írtak folyóirat-közleményt (IV. szint). Az MTMT alapján kimutattuk, hogy 59 fő nem írt közleményt Scopusos, GJO-listás vagy nem rangsorolt folyóiratba. Az 59 főből 3 akadémikus (az ÁJT bizottság tagja), 8 MTA-doktor (3-3 fő a KÖZG és SZOC, 2 az SJK bizottságból), 20 kandidátus (5 GAZD, 4 KÖZG, 3 SZOC és 2-2 fő a HAD, valamint az SJK tagjai) és 28 PhD-fokozattal (9 GAZD, 5-5 KÖZG és REG, 3-3 ÁJT és SZOC, 2 SJK és 1 fő EEGT) rendelkező köztestületi tag.

Az SPSS kétlépéses klaszterelemzési módszer segítségével ezt a csoportot további öt alcsoportra bontottuk (V. szint), és jellemző publikációs tevékenységük szerint a következőképp neveztük el őket: konferenciázók, akik 55-en vannak (1), könyvírók, akikhez 133 fő tartozik (2), derékhad, akik 414-en vannak (3), Scopus mindenek előtt, ahol 67 főt számolhatunk (4) és végül a szupercsapat, amelyhez 10 fő tartozik.

Átlagéletkor szempontjából a legidősebbek a szupercsapat (68 év), a könyvírók (62 év), majd a konferenciázók (56 év) és a Scopus mindenek előtt (53 év), a legfia­talabbak pedig a derékhad (49 év) tagjai.

A konferenciázók közel kétharmada (33 fő) GAZD, a könyvírók negyede (29 fő) ÁJT, a derékhad 21%-a és 19%-a ÁJT (85 fő), illetve GAZD (79 fő), a Scopus mindenek előtt negyede (16 fő) KÖZG és a szupercsapat alcsoport tagjainak harmada (3 fő) KÖZG köztestületi bizottsági tagsággal rendelkezik. A konferenciázók között nincs EEGT, NFT és POL, a Scopus mindenek előtt alcsoportban nem találunk EEGT-, a szupercsapatban pedig EEGT- és HAD-tagot. A vizsgált 678 fő bizottsági megoszlása alapján a leggyakrabban a GAZD (22%), az ÁJT (19%) és a SZOC (15%), a legritkábban pedig az NFT (5%), a HAD (4%) és az EEGT (2%) tagjai szerepelnek.

Ha a teljes bizottsági létszámhoz viszonyítjuk az adatokat, akkor a SZOC a könyvíróknál (14%), a derékhadnál (32%) és a Scopus mindenek előtt (7%) alcsoportnál az első; a GAZD (9%) a konferenciázóknál és SJK (1%) pedig a szupercsapatnál szerepel a legnagyobb arányban (3. ábra).

A konferenciázók közel fele (27 fő) PhD-fokozatos, közel harmada (17 fő) kandidátus, 13%-a (7 fő) MTA-doktor és 7%-a (4 fő) akadémikus. Tudományos teljesítményükről elmondható, hogy átlagos tudományos közleményeik száma 167 db/fő, ezzel a másodikak a többi alcsoporthoz viszonyítva. Erre az alcsoportra jellemző, hogy a legjelentősebb az egy főre jutó konferenciaközlemények száma (65 db/fő), ahol 34 db/fő az idegen nyelvű és 31 db/fő a magyar nyelvű publikáció az MTMT szerint.

A könyvírók több mint negyede (37, illetve 36 fő) kandidátus, valamint PhD-fokozattal rendelkezik, 38%-a (51 fő) MTA-doktor és 7%-a (9 fő) akadémikus. Szívesen írnak tudományos folyóiratcikket (61 db/fő), könyveket (29 db/fő) és könyvrészleteket (49 db/fő), de alig adnak ki konferenciaközleményt (12 db/fő). Scopus által jegyzett folyóiratcikket nem igazán írnak (4 db/fő), hasonlóan a konferenciázókhoz (4 db/fő) és a derékhadhoz (3 db/fő), de a GJO-listás folyóiratokban megjelent közlemények számában a másodikak (34 db/fő) a szupercsapat után.

A derékhad tagjainak háromnegyede PhD-fokozattal rendelkezik, hetede kandidátus, 9%-a MTA-doktor és 1%-a akadémikus. Ők azok, akik az alcsoportok közül a legkevesebb tudományos folyóiratcikket (25 db/fő), könyvet (7 db/fő), könyvrészletet (18 db/fő) és konferenciaközleményt (8 db/fő) írnak. Hasonlóan alacsony értékeket találunk a Scopus (3 db/fő) és a GJO (17 db/fő) által jegyzett publikációk területén.

A Scopus mindenek előtt csoport tagjainak több mint fele PhD-fokozattal, több mint negyede MTA-doktorival bír, közülük 18% kandidátus és 6% akadémikus az adatok alapján. Kevesebb tudományos folyóiratcikket írnak (51 db/fő), mint a könyvírók, de gyakran találkozhatunk írásaikkal nemzetközi szakfolyóiratokban (21 db/fő). A folyóirat-közlemények tekintetében nagyon magas számban (17 db/fő) és a vizsgált alcsoportok tekintetében a legmagasabb arányban találhatunk (38%) Scopus-közleményeket.

A szupercsapat tagjai között 3 fő akadémikust, 4 MTA-doktort, 1 kandidátust és 2 PhD-fokozatost találhatunk. Az általuk írt tudományos közlemények száma (223 db/fő) 3,5-szerese a könyvírók, 4,5 szerese Scopus mindenek előtt és kilencszerese a derékhad alcsoport teljesítményének. Hasonlóan magas arány mutatható ki a könyvek, a könyvrészletek esetén is. Konferenciaközlemények tekintetében (22 db/fő) harmadannyi a kibocsátásuk, mint a konferenciázóké. Felsőoktatási tankönyvet (5 db/fő) nem nagyon adnak ki, de ismeretterjesztő művet igen (22 db/fő), ami hatszor, illetve tízszer több a többi alcsoport teljesítményéhez képest. A Scopus által magasan jegyzett – legjobb 10% – D1-es publikációk száma eléri a 9 db/fő átlagot. GJO-listás publikációk esetén is elmondható, hogy mind az A, B, C és D kategóriában átlagosan a legtöbbet publikálnak.

A GJO köztestület tagjainak 29%-a nem rendelkezik értékelhető MTMT-teljesítménnyel, és az átlagéletkorból arra a következtetésre jutottunk, hogy ebbe a csoportban főleg a korábban csatlakozott tagok szerepelnek. Az értékelhetőek közül az akadémikusok és az MTA-doktorok feléről, a kandidátusok ötödéről és a PhD-fokozattal rendelkezők harmadáról mondható el, hogy nemzetközileg jegyzett folyóiratokban is publikáltak. Láthatóvá vált számunkra, hogy a köztestületi tagok publikációs stratégiája fokozattól és bizottságtól függően nagyban eltérő. Vannak, akik inkább konferenciaközleményeket adnak ki, míg mások könyveket írnak, vannak olyanok is, akik csak nemzetközi listás folyóiratokba írnak, többen minden formában próbálkoznak, csekély azok létszáma, akik kimagasló teljesítményt nyújtanak minden általunk vizsgált megjelenési formában. Bizottságonként jól beazonosítható, hogy a Gazdálkodástudományi-, a Közgazdaság-tudományi és Szociológiai Tudományos Bizottság tagjainak egy része jellemzően nemzetközi listás folyóiratokba, az Állam- és Jogtudományi, a Nemzetközi- és Fejlődéstanulmányok Tudományos és a Hadtudományi Bizottság tagjai GJO-listás magyar nyelvű folyóiratokba írnak leginkább, illetve könyveket publikálnak.

Véleményünk szerint az adatok alapvetően azt mutatják, hogy a tudományos láthatóság kihívásokkal küzd a GJO-ban működő köztestületi tagok MTMT-ben rögzített teljesítménye szerint. Adataink azt prezentálják számunkra, hogy a társadalomtudomány bizonyos területeinek nemzeti vonatkozását hangsúlyozó, és a nemzetközi folyóiratlistákat megkérdőjelező hitvitáival szemben a probléma alapvetően az, hogyan növelhető, illetve javítható a GJO-hoz köthető tudományos teljesítmény láthatósága és transzparenciája (Dunleavy, 2017). Ezzel kapcsolatban egyre inkább megkerülhetetlen az, hogyan használhatók ki a repozitóriumok, adatbázisok és más korszerű IKT-eszközök által biztosított – és a nemzetközi tudományt már drámaian átalakító – digitális transzformációs hatások.