Egyre több, a fejlett országok táplálkozási szokásait vizsgáló nemzetközi kutatás támasztja alá, hogy az egészséges és az alacsonyabb környezeti hatású étrend sok hasonlóságot mutathat egymással (Clark et al., 2019). Az egészséges étrend alapján megvalósuló, fenntartható táplálkozás hozzájárulhat a környezeti hatások csökkentéséhez, valamint nemcsak az egyén egészségét és jóllétét növeli, hanem hosszú távon az egészségügyi költségeket is csökkentheti (Watts et al., 2018). Különösen a vöröshúsfogyasztás csökkentése lehet kulcsfontosságú az étrend megváltoztatásában, mivel az állati termékek előállításának nagyobb a környezetierőforrás-igénye. A 2010–2050 közötti időszakban globálisan akár 20%-kal is lehetne csökkenteni a CO2-kibocsátást, a klímaváltozás költségeit pedig 50%-kal lehetne mérsékelni, ha az egészségügyi ajánlásoknak megfelelően kevesebb vöröshúst fogyasztanánk. Alessandro Galli és szerzőtársai (2020) különböző táplálkozási szcenáriók mentén vizsgálták az ökológiai lábnyom nagyságának alakulását, míg Zhongxiao Sun és szerzőtársai (2022) a környezeti és egészségügyi előnyök kettős hozadékára hívták fel a figyelmet. A mediterrán étrend jó példája annak, hogy azt követve egészségesebb táplálkozás valósulna meg, és a környezeti terhelés mérséklődne (Cambeses-Franco et al., 2022). Napjainkban a flexitáriánus étrend egyre nagyobb népszerűségnek örvend. A ’flexitáriánus’ (flexitarian) kifejezés egy viszonylag új fogalom, mely a ’rugalmas’ (flexible) és a ’vegetáriánus’ (vegetarian) szavak összeolvadásából keletkezett, és olyan táplálkozási formát jelent, amely elsősorban a vegetáriánus étrend alapjaira épül, de alkalmanként húst vagy halat is tartalmaz. Ez a meghatározás áll a legközelebb a fél- vagy szemi-vegetarianizmus fogalmához, és a szakirodalomban is gyakran felváltva használják ezeket a kifejezéseket. Ugyanakkor arra nincs egységes definíció, hogy ez a fogalom pontosan milyen mennyiségű és gyakoriságú húsfogyasztást jelent. Ennek ellenére ez egy olyan rugalmas táplálkozási forma, amely segíti a környezeti és az egészségügyi célok összehangolását. A Növényi Alapú Élelmiszereket Gyártók és Forgalmazók Országos Szövetsége (NÉGYOSZ) által végzett 2024‑es országos reprezentatív felmérésben a megkérdezettek 13 százaléka vallotta flexitáriánusnak magát, amely a korábbi 7–9 százalékos adatokkal összevetve jelentős előrelépés, azonban messze elmarad például a Németországban mért 40, vagy a Hollandiában kapott 35 százalékos aránytól (Perez-Cueto et al., 2022).

Kutatásunk célja, hogy számszerűsítsük Magyarországon a hazai felnőtt lakosság táplálkozásának ökológiai lábnyomát, valamint az egészséges táplálkozás ökológiai lábnyomát a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ) által kidolgozott OKOSTÁNYÉR® (1. ábra) táplálkozási ajánlás alapján (Szűcs, 2023). Fő kutatási kérdésünk azt vizsgálta, hogy az egészséges táplálkozás alacsonyabb ökológiai lábnyomot eredményez-e. Jelen közlemény ezen kutatás eredményeit mutatja be.

Ez a kutatás szorosan kapcsolódik az ENSZ Sustainable Development Goals (SDG, fenntartható fejlődési célok) 12. céljához: Felelős fogyasztás és termelés, különösen a 12.3. és 12.8. alcélhoz, valamint az SDG 3. célhoz: Jó egészség és jólét. A kutatási eredmények az egészséges élelmiszer-fogyasztás kettős hozadékát mutatják: növeli az emberek egészségét és jólétét, miközben jelentősen csökkenti Földünk környezetterhelését.