A könyvtárak működésének kiindulópontját stratégiai terveik, küldetésnyilatkozatuk, illetve minőségirányítási rendszerük határozza meg. Érdemes áttekinteni néhány ilyen alapdokumentumot, kizárólag tanulmányunk témája szempontjából. A kiválasztás során igyekeztünk nagy hatású, más-más könyvtártípust reprezentáló könyvtárakat választani, melyek egyértelműen kiemelik a közösségért folytatott munkát, az értékteremtő küldetést. Így két, a társadalom legszélesebb körét elérő közkönyvtárt, amelyek közül az egyik szakkönyvtári, míg a másik tudományos feladatokat is ellát, valamint egy egyetemi könyvtár küldetését mutatjuk be, mely gyűjteményéből eredően a szokásos oktatási és kutatási rendeltetés mellett a nemzeti és egyetemes kultúra, a műveltség megőrzésében és gyarapításában úgyszintén kiemelkedő szerepet tölt be.

 

A három példában világosan kirajzolódik az a társadalmi hatás, melyet a könyvtártípus – feladatától függően – el kíván érni, és alapfeladatának tekint. Ugyanez a törekvés fogalmazódik meg az 1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről jogszabályban, illetve ennek módosító rendeletekkel aktualizált változatában.

 

„1. § E törvény célja:

 

A küldetések és az 1997. évi CXL. törvény fényében nyilvánvalóan megjelenik néhány olyan konkrét társadalmi hatás, eredmény, melyet általánosíthatunk, de melyek közel sem fedik le a könyvtárak valamennyi hozzáadott értékként megjelenő törekvését: információkhoz és tudáshoz való szabad hozzáférés, általános tájékozódás, művelődés, az élethosszig tartó tanulás, a tudományos és szakmai munka, a szabadidő hasznos eltöltése, igényes szórakozás, digitális írástudás elsajátítása és fejlesztése, a digitális kultúra megismertetése; találkozási pont kialakítása, a helyi közösségek létrejöttének támogatása és megerősödésük segítése, a helyi társadalmi és kulturális értékek megőrzése, az emberek életminőségének javítása és jólétéhez való hozzájárulás, korszerű technikai eszközökkel elérhető adatbázisok, a könyvtár közösségformáló és közösségépítő tevékenysége, az ismeretszerzés és a kompetenciák fejlesztése, az egyéni érvényesüléshez szükséges tudás megszerzése és a társadalmi beilleszkedés segítése, a kultúra és műveltség megőrzése és gyarapítása, az oktatás és kutatás igényeinek biztosítása és kiválóságának megtartása, támogatása. A törvényben – a dokumentumjellegéből következően – ennél általánosabb, ugyanakkor helyenként konkrétabb feladatkijelöléssel találkozunk az 1. §-ban. Újdonság a fenntartható fejlődés, a társadalmi hasznosítás, a digitális tartalmakhoz való hozzáférés.

A könyvtárak társadalmi hasznosságát vizsgálva állandóan elénk kerül a hatás, az érték és a hasznosság definíciója, mely fogalmak nyilvánvalóan összefüggenek, ugyanakkor önálló entitással is bírnak. Tanulmányunkban a hasznosság és érték fogalmát a társadalmi kommunikációban használt jelentésük alapján tárgyaljuk, és nem térünk ki annak közgazdasági, döntéselméleti vonatkozásaira. Hasznosnak tekintünk minden olyan tevékenységet, célt, hatást, amely a felhasználóban elégedettséget eredményez, fejleszti az egyén kompetenciáit, segíti a tanulást és karrierépítést, az egyén befogadását és boldogulását, amely hozzájárul a társadalmi folyamatok megértéséhez és előremozdításához, a társadalmi kohézió megteremtéséhez. Leegyszerűsítve, a hasznosság fogalma azt mutatja meg, hogy a résztvevők számára milyen értéke van az adott hatásnak, milyen következményekkel számolhat rövid, közép- vagy hosszú távon.

 

Érdemes megnézni a világ két legnagyobb és legjelentősebb könyvtáros egyesülete tevékenységét a könyvtárak hasznossága és szolgáltatásainak hatása mérhetőségének szempontjából:

 

Ennek a pontnak valamennyi eleme kapcsolódik a könyvtárak társadalmi hasznosságának megerősítéséhez. Ehhez járult hozzá, hogy a szervezet 2023 novemberében Measurement, Evaluation and Demonstrating Impact of Library Services (A könyvtári szolgáltatások hatásának mérése, értékelése és bizonyítása) címmel egy tanfolyamot szervezett, ahol az IFLA hat régiójának két-két képviselője vett részt, akik majd később továbbadhatják a tréningen elsajátított tudást. A továbbképzésen a közösségközpontú logikai modell módszereit ismerhették meg a résztvevők. Ezzel a keretrendszerrel az IFLA egy olyan eszközt adott a könyvtárak és könyvtáros egyesületek kezébe, melynek segítségével egy egységes mérési és értékelési keretbe foglalva adhatnak számot elsősorban a közkönyvtárak és szolgáltatásaik hasznosságáról (IFLA Meet the Trainers, 2023).

 

Az eddigiekben csak néhány nagyobb jelenség és szervezet törekvéseinek bemutatására vállalkoztunk, ugyanakkor nem tekinthetünk el azoknak a klasszikus könyvtári eszközöknek a bemutatásától, amelyek hagyományosan hivatottak a könyvtárak tevékenységét mérni, melyek elemzése világosan rámutathat a használat módjára és eredményességére. A könyvtári munka egyetemes használhatóságát, adatainak egységesítését és konvertálhatóságát, az itt végzett munka minőségét elsősorban a szabványok biztosítják. Erre alapul a könyvtári statisztika, melynek nemzetközi szabványa (ISO 2789:2022) éppen honosításra vár.

 

A könyvtárak mára kiléptek az évszázadok alatt megszokott statikus könyvtár-olvasó viszonyrendszerből, és számos, a társadalom egyéb területein is hasznosítható, segítő, támogató, képességfejlesztő, hátrányos helyzetet kompenzáló tevékenységet folytatnak – ezekkel segítve a lakosság életminőségének javítását (Barátné Hajdu, 2017). Társadalmi, szociális, oktatási, kulturális és gazdasági szempontból is jelentős szerepet töltenek be a szűkebb és tágabb közösségek életében. Hatásuk vitathatatlan, hasznosságuk és értékük megkérdőjelezhetetlen, de mindennek mérése és tudatosítása szükségszerű feladat. A könyvtár, a felhasználó, a fenntartó társadalom közös szimbiózisban léteznek. A könyvtárak számára elsődleges a közösségi igények megértése és a hatásos szolgáltatások tervezése – mind a fizikai, mind az online térben –, amely csupán az első lépés annak érdekében, hogy az érintett felek megértsék értékünket és hatásunkat.