A Fiatal Kutatók Eseti Bizottsága beteljesítve célját, feloszlott, és átadta helyét a Fiatal Kutatók Akadémiájának (FKA, a nemzetközi használatban Hungarian Young Academy, HYA), amely 2019 májusában polgári jogi társulásként jött létre. A szervezet tagjainak kiválasztásában – helyt adva az első felmérést kitöltők véleményének – a szakmai kiválóság és a tenni akarás egyaránt szerepet játszott, és játszik ma is. A huszonnégy alapító tag az eseti bizottság negyven évnél fiatalabb kutatóiból került ki, kiegészülve az elnöki bizottság tagjai által ajánlott és megválasztott, szakmai kiválóságuk miatt – például European Research Council- (ERC) vagy Lendület-pályázat-nyertes – már ismertebb kutatókkal. A gyermeknevelés miatti karriermegszakítást a kutatónők esetében másfél év korkedvezménnyel kompenzáltuk. A szervezet munkáját az MTA Titkársága részéről az első négy évben Kruppa Fanni segítette. A szervezet alapszabálya értelmében az FKA évente tizenkét új tagot választ. Az alapítástól számított harmadik év végére érte el teljes hatvanfős tagságát, majd 2023. május 1-jén a szervezet tizenkét legidősebb tagja befejezte négyéves aktív tagságát, és FKA-alumnusszá vált. Ezt követően – 2024 májusától – minden évben a tizenkét legrégebbi tag ötéves tagság után adja át helyét a szervezetben tizenkét újabb kutatónak.

A krónikai hitel kedvéért álljon itt a huszonnégy alapító tag névsora szűkebb szakterületük megnevezésével. A legidősebb és legfiatalabb tag között kilenc év volt a korkülönbség, tehát eltérő karrierszakaszban lévő kutatók alkották a nemek, szakterületek és a munkavégzés helye szempontjából is változatos társaságot:

Alpár Donát biológus, Bálint Erika vegyészmérnök, Béni Szabolcs gyógyszerész, Csupor Dezső gyógyszerész, Dékány Éva nyelvész, Enyedi Balázs kutatóorvos, Ercsey-Ravasz Mária-Magdolna fizikus, Janáky Csaba kémikus, Kiss Gábor Gyula fizikus, Kóspál Ágnes fizikus, csillagász, Kovács István János geológus, Kubinyi Enikő etológus, Lengyel Balázs közgazdász, Máté Ágnes irodalomtörténész, Neumann Eszter szociológus, Novák-Gselmann Eszter matematikus, Ősi Attila paleontológus, Schlosser Gitta vegyész, Sík Domonkos szociológus, Solymosi Katalin növénybiológus, Szöllősi Gergely fizikus, Toldi Gergely orvos, Török Péter növényökológus, Venglovecz Viktória biológus.

Most csupán a fő tevékenységi köröket említve, kiemelném a fiatal akadémia alábbi feladatait. Az első öt évben kidolgoztuk a tagválasztás hatékony, és az MTA Köztestületének negyvenöt év alatti tagjaira nézve demokratikus módját, a kiválósági szempontok mellett a lehetőségekhez képest figyelembe véve a nemek, szakterületi domének, valamint a kutatóintézeti és egyetemi kutatók arányának egyensúlyát. A tagválasztás során a szakmai kvalitások mellett nagy súllyal esett és esik latba az is, hogy az FKA tagságára jelentkezők milyen motivációkkal rendelkeznek, mennyire elkötelezettek a szervezet céljai iránt, és milyen elképzelések megvalósítását célozzák meg ötéves tagságuk során. Bevezettünk olyan fenntarthatóan működtethető programokat, mint például a 2017 óta minden évben megrendezett Fiatal Kutatók Fóruma, a változatos tematikájú Magyar Tudomány Ünnepe rendezvény kifejezetten az FKA szervezésében, vagy az egyes hazai és külföldi pályázatokat bemutató információs napok. Tagokat delegáltunk az MTA egyes bizottságaiba, és eleget tettünk az egyéb szakmai felkéréseknek, mint a World Science Forum 2019 vagy az Academia Europaea Budapest Knowledge Hub működtetése. A hatékonyabb működés érdekében a szervezet munkáját fókuszterületek szerint bizottságokba rendeztük. A fiatal kutatók hangjaként évről évre javaslatokat fogalmaztunk meg az egyes pályázatok feltételeinek javításáért a Tempus Közalapítvány, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH), a Bolyai Kuratórium és a szakminisztériumok irányába (Gselmann–Solymosi, 2021). E tanácsadói tevékenység számos, tényeken alapuló, érvelő szöveg megalkotásával és diplomáciai csatornákon is zajlott, a külvilág számára gyakran láthatatlan, de meglehetősen időigényes – és rendszerint csupán kevés sikert hozó – munka formájában. Létrehoztuk, és megerősítettük a szervezet kapcsolatait a nemzetközi fiatal akadémiákkal (Young Academy of Europe, Global Young Academy, European Network of Young Academies), valamint sikerült biztosítanunk a hazai fiatal kutatók nemzetközi képviseletét ezekben a szervezetekben (Swider-Cios et al., 2021). Cikkek és tanulmányok formájában írásbeli, nyilvános javaslatokat tettünk a fiatal kutatói életpálya élhetőbbé tételéért (Alpár et al., 2020). Megalkottuk és fenntartható módon beindítottuk az egyes pályázattípusokhoz tartozó mentorációs programjainkat (Bolyai Mentorprogram, majd 2023-tól NKFIH Mentorprogram is).

Mindezen tevékenységek során együttesen több ezer órát áldoztunk levelezésre, szövegírásra, megbeszélésekre, önkéntes alapon és a munkaidőn túl, ahogyan erre taggá válásunkkor aláírásunkkal ígéretet tettünk. Néhány esetben szembe kellett néznünk az előttünk járó generációk bizalmatlanságával, és többször kortársaink elégedetlenségével is, akik az alapszabályunkban foglaltaktól eltérően inkább a szakszervezetek tevékenységi körébe tartozó érdekképviseletet vártak tőlünk. El kellett fogadnunk, hogy javaslataink sokszor nem találtak megértésre az illetékesek körében, és hogy a változás folyamata lassú. Ugyanakkor – például a második, 2021. évi felmérés elemzése során (Németh et al., 2022; Lengyel–Máté, 2022) – meggyőződtünk róla, hogy az FKA tevékenységére mindenképpen szükség van: a fiatalok hangját hallatni kell, a szükségszerű strukturális változások bekövetkezéséért pedig kitartóan kell küzdeni (Bálint et al., 2021).

Az FKA első öt évéről, rendezvényeiről, vállalásairól és kezdeményezéseiről az egyes tagok nevének feltüntetésével egy önálló kiadványban fogunk részletesen beszámolni. A szervezet teljes tagságának nevében szeretnénk ezen a helyen megköszönni az eddigi két felmérésünk sikerét segítő külsős munkatársaknak, hogy aktívan szolgálták a magyarországi fiatal kutatók ügyét: hálával tartozunk Barnaföldi Gergely Gábor, Németh Brigitta, Munkácsy Balázs, Vida Zsófia és Lőrincz László munkájáért.

Az FKA működése első öt évében beágyazódott a nemzetközi fiatal akadémiák mozgalmába, aktív tagjainak munkájával meghatározta saját küldetését, kialakította programját, az MTA támogatása révén pedig adminisztratív működése is biztosítottá vált. Tagjainak jövőbeni feladata tehát az, hogy a szervezet hosszú távon is megvalósítsa az alapszabályban megfogalmazott vállalását, szisztematikusan képviselve a hazai fiatal kutatói réteget, hangot adva az őket érintő problémáknak, és folyamatosan dolgozva azok megoldásán.