A mai vállalatoknak digitálisnak kell lenniük ahhoz, hogy versenyképesek legyenek egy olyan világban, ahol mind a végfelhasználók, mind az üzleti partnerek elvárják, hogy a termékek és szolgáltatások leggyorsabban és legkényelmesebben elégítsék ki igényeiket. Ebben a folyamatban a kkv-knak is nagy szerepük van, hiszen a gazdaság gerincét a kis- és középvállalkozások jelentik. Azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a különböző szektoroknak más és más a digitalizáció iránti igényük, így eltérő mértékben alkalmazzák a digitális technológiákat (1. ábra). A kis- és középvállalkozások körében a digitális diffúzió mintázatai viszonylag azonosak maradnak cégmérettől függetlenül, a technológiák alkalmazásának különbségei inkább az ágazati különbségekhez köthetők (URL1).

 

 

A technológiák alkalmazása a kkv-knak abban segíthet, hogy könnyebben és hatékonyabban tudják kezelni a Covid19 során felmerült problémáikat. Ez az e-kereskedelem, a közösségi média és számos más technológiai platform hatékony kihasználásával lehetséges. A közösségi média eszközei többek között a Facebook, a LinkedIn, a Twitter, a YouTube, az Instagram oldalaira terjednek ki. Az e-kereskedelmi csatornák pedig számos platformot tartalmaznak, mint például az Alibaba (Manyika et al., 2016). A pandémia alatt felértékelődtek ezek az online csatornák, az online rendelések hatására a rendszerhasználat megnövekedett, ami felpörgette a kkv-k online tevékenységét, és aminek következtében jelentősen megugrott a tranzakciók száma is. Az 1. ábra alapján leginkább (40,29%) a vendéglátásban, legkevésbé (7,99%) pedig az építőiparban tevékenykedő cégek rendelkeztek olyan felülettel, amelyen keresztül az online érkező igényeket ki tudták szolgálni. Összességében körülbelül minden ötödik vállalat rendelkezik csak webshoppal. A járványhelyzet rámutatott továbbá arra is, hogy a közösségi média használatát egyre tudatosabban, intenzívebben kell kezelniük, azonban kapacitáshiány miatt ehhez nem mindig áll rendelkezésükre megfelelő szakember. A közösségi média eszközei kiváló forrást jelenthetnek az ügyfelekkel való kétirányú kommunikáció fenntartásában és igényeik megfelelő elemzésében. A kereslet folyamatos monitorozása segíti a termelés tervezését, ami elősegíti a kkv-k gyorsabb piaci reagálását, s ezen keresztül a hatékonyságuk növelését (Kumar–Ayedee, 2020). Szembetűnő különbség, hogy a webshoppal ellentétben a kkv-k összességében és szektor szerinti bontásban is jobban nyitnak a közösségi média irányába (megközelítőleg háromból két vállalat – 59,33%). Legkevésbé (39,21%) az építőipar, legmagasabb arányban (80,77%) pedig az információs és kommunikációs szektorban működő vállalatok jelentek meg valamelyik közösségi médiaplatformon, illetve próbálták kiaknázni a közösségi média adta pozitív lehetőségeket.

 

Egy kkv fejlődése során eljuthat arra a pontra, amikor a vállalati folyamatok bonyolultsági foka meghaladja a követhető szintet. Például megsokszorozódik a vállalat adminisztrációs tevékenysége. Ilyen esetben egy számlázó program, Excel használata vagy a papíralapon végzett ügyintézés már inkább hátrányt jelent, mind az erőforrás oldalon, mind pedig a hatékonyságot tekintve. Továbbá, egyre átláthatatlanabbá válnak az egyes tevékenységek. Ekkor merülhet fel egy vállalatirányítási szoftverbe történő beruházás iránti igény, amellyel az egyes műveletek átláthatók maradnak, a folyamatok leegyszerűsödnek.

 

A fentiekből adódóan célunk, hogy ábrázoljuk az ERP-rendszer hatékonyságát kkv-k esetében. Ugyanis – ahogy fentebb is látható – egy fiatal kkv számára nem feltétlenül szükséges egy integrált vállalatirányítási rendszer, hanem ahogy halad előre a növekedésben, úgy válik egyre szükségesebbé egy komplex rendszer használata, addig elegendő különböző technológiák alkalmazása, illetve összekapcsolása egy platformon.

 

 

Bár egy ERP-rendszer iránti szükségesség szektoronként eltérő időpont/méret esetében jelentkezhet és válhat szükségessé, azonban elkerülhetetlen, hogy egy bizonyos méret és idő után bevezetésre kerüljön a hatékonyság megőrzése és növelése érdekében.

 

 

Látható, hogy iparágtól függetlenül kevés kkv használ integrált vállalatirányítási rendszert, ellentétben a közösségi média használatával. Azonban fontos kiemelni, hogy más technológiákat is alacsony szinten használnak, mint például a CRM-t, a Big Data-t vagy az RFID-t (radio frequency identification, rádiófrekvenciás azonosítás). Természetesen e mögött az alacsony erőforrásszint húzódik meg, illetve az alacsony digitális tudás is problémát okozhat. A tanulmány arra szerette volna felhívni a figyelmet, hogy nem szükséges feltétlenül egy fiatal kkv számára ERP-rendszert használni, sőt még negatívan is hathat a működésére. Ahogy halad az időben előre és növekszik, úgy válik szükségessé a vállalati folyamatok szabályozottságának kialakítása, amely egyik alapfeltétele az ERP-rendszer alkalmazásának. Következésképpen egy fiatal kisvállalkozásnak érdemes a különböző technológiákat megfelelően alkalmazni, akár egy platformon összekötve azokat, és majd később bevezetni egy komplex rendszert, amely átláthatóbbá és ezáltal hatékonyabbá teszi a cég működését.