A rosszindulatú daganatok főszabály szerint nem fertőznek, azaz más egyénbe nem kerülhetnek át. Kivételes esetekben ugyanakkor ez mégis előfordul, és e rövid tanulmány ezen eseteket mutatja be az állatvilágban és az emberben. Az állatvilágban e jelenség prototípusa a kutyák átadható nemi szervi daganata, ami becslések szerint több ezer éve van már jelen, és világszerte megtalálható. E klonális daganat viszonylag jóindulatú, spontán is visszafejlődhet, és csontvelői kiindulású. Az erszényesek közé tartozó erszényes, másként tasman ördögök arcdaganata kb. huszonöt éves múltra tekint vissza, sokkal rosszindulatúbb, a környéki idegrendszerből fejlődött ki, és gyakran az állat pusztulásával jár. Mindkét emlősdaganatra jellemző a daganattal szembeni kisfokú immunválasz, amiben fő szerepet játszik a saját-nem saját elkülönítésben alapvető fő hisztokompatibilitási rendszer fehérjéinek csökkent kifejeződése. A puhatestű kagylókban leírt fertőző „leukémia”, a hemociták kontrollálatlan szaporodása szintén az átadható daganatok közé tartozik, hiszen ugyanaz a molekuláris genetikai eltérés mutatható ki a különböző, egymástól távoli egyedekben. Bár extrém ritka, a rosszindulatú daganat átadása emberben is előfordul, elsősorban a terhesség, illetve szülés kapcsán, de horizontális transzfer is előfordulhat. E ritka daganatok kihívás elé állítják a klasszikus daganatparadigmát, és tanulmányozásuk új távlatokat nyithat a daganatok megismerésében és akár újabb kezelési lehetőségek fejlesztésében.

 

 

Malignant tumors are not infectious according to the cancer paradigm, i.e. they cannot be transferred to another individual. In exceptional cases, however, this might happen, and this brief review presents these cases in the animal kingdom and among humans. In animals, the prototype of this phenomenon is represented by the canine transmissible venereal tumor that is assumed to be present for several thousand years and found world-wide. This clonal tumor is relatively benign, might regress spontaneously and is of myeloid origin. The facial tumor of Tasmanian devils has a history of about 25 years, it is much more aggressive and often fatal. Both mammalian tumors are characterized by a reduced anti-tumor response that can be correlated to the reduced expression of major histocompatibility complex proteins that are indispensable for self-non-self discrimination. The infectious ‘leukemia’ described in soft shell clams characterized by the uncontrolled proliferation of hemocytes also belongs to the group of transmissible tumors as the same molecular genetic alteration can be demonstrated in distantly located clams. Although extremely rare, the interindividual transmission of a malignant tumor is also described in humans, mostly related to pregnancy and birth, but horizontal transmissions have also been described. These rare tumors challenge the classical tumor view, and their investigation might open novel perspectives in our understanding of tumor biology and even for new treatment options.

 

 

 

 

 

 

A szív- és érrendszeri betegségek mellett a rosszindulatú daganatok képezik a felnőtt népesség vezető halálokait. A rosszindulatú daganatok egy többlépcsős, összetett folyamat nyomán alakulnak ki, amelynek során a sejtek a normális szabályozást kikerülve kontrollálatlanul szaporodni kezdenek, és a szervezet energiaforrásait felhasználva, a maguk javára fordítva mintegy parazitaként kezdenek növekedni. A daganat növekedése, kiterjedése, a nyirokrendszer és véráram útján történő áttétképződése révén – megfelelő hatékony kezelés hiányában – a gazdaszervezet pusztulásához vezethet. A daganatok kialakulásáról, a háttérben álló molekuláris változásokról, a genetikai és a mind nagyobb jelentőségűnek tartott epigenetikai (az örökítőanyag nukleotid sorrendjének megváltozása nélküli) eltérések jelentőségéről, jelátviteli utakról egyre többet tudtunk meg az utóbbi évtizedek kutatásai nyomán.