A Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézete a koronavírus miatt kialakult helyzetben úgy döntött, hogy a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által finanszírozott „A magyar jogrendszer reakcióképessége 2010 és 2018 között (FK 129018)” kutatás folytatásaként elindítja az „Epidemiológia és jogtudomány” kutatási projektet, melyet a kutatóközpont is támogatott. A hatékony vakcina vagy gyógyszer kifejlesztéséig az emberi viselkedést és így a vírus terjedését is befolyásoló jogszabályoknak kiemelkedő szerepük van. Mivel azonban a jogtudomány és az epidemiológia kapcsolatával foglalkozó kutatások száma csekély, így az új helyzet jobbára felkészületlenül érte a jogot. Az egyik fő kérdés éppen ezért az lett, hogy a veszélyhelyzetre vonatkozó ideiglenes jogalkotás milyen felhatalmazásra alapítható, és mik ennek a felhatalmazásnak a korlátai. Úgy tűnik azonban, hogy egyes korlátozások tartósan is fennmaradnak, így szükségessé vált annak megvizsgálása is, hogyan illeszkednek ezek az új szabályok a jogtudomány és jogdogmatika kereteibe. A Jogtudományi Intézetben 2020 tavasza óta zajlanak az erre vonatkozó kutatások, ebből szeretnénk egy összefoglalót adni a tematikus blokk keretében. A tanulmányok bemutatják a főbb jogági kérdéseket, köztük olyanokat is, amelyek ugyan nagy visszhangot kaptak a sajtóban és a közvéleményben is, de amelyeket tudományos igénnyel eddig nem dolgoztak fel. A tanulmányok így kitérnek a veszélyhelyzet bevezetésének és megszűnésének jogi kérdéseire, a járvány fennállásának büntetőjogi definíciójára, az államok és az egyének felelősségére, a tudományos tények és rémhírek viszonyára. A szerzők bemutatják a közigazgatási rendszer reakcióit és a munkajogi szabályok változását is. A tematikus blokk rávilágít a kialakult helyzet legnagyobb problémájára: a jövőre vonatkozó jogalkotás, a jogbiztonság követelményének és a folyamatosan változó helyzetnek az ellentétére.