Tartalomjegyzék

• VILÁGTÖRTÉNET
• Impresszum
• Bevezetés [Salamon Konrád]
• 1. Az őskor (Kr. e. 7 millió–Kr. e. II. évezred) [Csorba Csaba]
  • 1.1. A világ képe az ember megjelenése előtt
    • 1.1.1. A kontinensek állat- és növényvilága
    • 1.1.2. Az emberszabású majmok
  • 1.2. Az emberelődöktől az első emberekig
    • 1.2.1. Afrika, az emberiség bölcsője
    • 1.2.2. Az emberi jellegzetességek kialakulása
  • 1.3. Az eszközkészítő ember
    • 1.3.1. Az első eszközkészítők Afrikában
    • 1.3.2. Emberelődeink benépesítik a világot
    • 1.3.3. Európa első emberei
      • 1.3.3.1. A Neander-völgyi ember
  • 1.4. A mai ember megjelenése
    • 1.4.1. A mai ember bölcsője: Dél-Afrika
    • 1.4.2. A mai ember birtokba veszi Európát
    • 1.4.3. Ázsia benépesülése
    • 1.4.4. Ausztrália és Óceánia benépesülése
    • 1.4.5. Amerika benépesülése
  • 1.5. Élelemtermelő ember
    • 1.5.1. A növénytermesztés kezdetei
    • 1.5.2. Az állatok háziasítása
  • 1.6. Termelő és gyűjtögető térségek
    • 1.6.1. Az első földművelők Közel-Keleten
    • 1.6.2. Vadászok-gyűjtögetők és földművelők Európában
    • 1.6.3. Földművelők és állattartók Dél- és Délkelet-Ázsiában
      • 1.6.3.1. Ausztrália és Óceánia
    • 1.6.4. Földművelők, állattartók és vadászok Afrikában
    • 1.6.5. Amerika első földművelői és állattenyésztői
      • 1.6.5.1. Közép- és Dél-Amerika
      • 1.6.5.2. Észak-Amerika
  • 1.7. Társadalmi és gazdasági változások
    • 1.7.1. Az új közösségek és a termelőgazdálkodás
    • 1.7.2. Afro-Eurázsia régiói a Kr. e. IV–II. évezredben
      • 1.7.2.1. Európa
        • 1.7.2.1.1. Bányászat és fémfeldolgozás
        • 1.7.2.1.2. Az indoeurópai népek őshazája
      • 1.7.2.2. Afrika
      • 1.7.2.3. Ázsia
        • 1.7.2.3.1. India
        • 1.7.2.3.2. Délkelet-Ázsia
    • 1.7.3. Amerika a Kr. e. IV–II. évezredben
      • 1.7.3.1. Közép- és Dél-Amerika
      • 1.7.3.2. Észak-Amerika
  • 1.8. A világ képe Kr. e. 1000 körül (Kitekintés)
    • 1.8.1. Afro-Eurázsia
      • 1.8.1.1. Európa
      • 1.8.1.2. Afrika
      • 1.8.1.3. Ázsia
    • 1.8.2. Amerika
      • 1.8.2.1. Közép-Amerika
      • 1.8.2.2. Dél-Amerika
      • 1.8.2.3. Észak-Amerika
    • 1.8.3. Ausztrália és Óceánia
• 2. Az ókori Kelet (Kr. e. VI. évezred–Kr. u. 4. század) [Bácskay András]
  • 2.1. Az ókori Közel-Kelet története
    • 2.1.1. Az ókori Közel-Kelet története a Kr. e. VI–IV. évezredben
      • 2.1.1.1. Az Ubaid-kor (Kr. e. 5000–4000)
      • 2.1.1.2. Az Uruk-kor (Kr. e. 4000–3200)
    • 2.1.2. Mezopotámia története a Kr. e. III. évezredben
      • 2.1.2.1. A korai civilizációk kora (Kr. e. 3100–2800)
      • 2.1.2.2. A vetélkedő városállamok kora, az ún. kora dinasztikus kor (Kr. e. 2800–2350)
      • 2.1.2.3. A territoriális államok kora (Kr. e. 2350–2000)
        • 2.1.2.3.1. Az Akkád-kor (Kr. e. 2334–2193)
        • 2.1.2.3.2. Partikularizmus és centralizáció, a mezopotámiai államszervezet két formája
        • 2.1.2.3.3. A guti időszak
        • 2.1.2.3.4. Lagas Gudea korában
        • 2.1.2.3.5. A III. uri dinasztia állama (Kr. e. 2112–2004)
    • 2.1.3. A szíriai–palesztinai térség története a Kr. e. III. évezredben
    • 2.1.4. Mezopotámia története a Kr. e. II. évezred első felében
      • 2.1.4.1. Az Iszin–Larsza-kor (Kr. e. 2004–1763)
      • 2.1.4.2. Az óbabiloni kor (Kr. e. 18. század–Kr. e. 1595)
      • 2.1.4.3. Elám
      • 2.1.4.4. Asszíria története a Kr. e. II. évezred első felében
        • 2.1.4.4.1. Samsi-Adad állama
    • 2.1.5. A szíriai–palesztinai térség története a Kr. e. II. évezred első felében
    • 2.1.6. Mezopotámia története a Kr. e. II. évezred második felében
      • 2.1.6.1. A hurrik és a Mittani állam története
      • 2.1.6.2. A kassú Babilon
      • 2.1.6.3. Asszíria a középasszír időszakban
    • 2.1.7. A hettita állam története
    • 2.1.8. A szíriai–palesztinai térség története a Kr. e. II. évezred második felében
    • 2.1.9. A bronzkori civilizációk bukása
    • 2.1.10. A Közel-Kelet története a Kr. e. I. évezredben
      • 2.1.10.1. Változás és állandóság
      • 2.1.10.2. Izrael és Júda
      • 2.1.10.3. Fönícia
      • 2.1.10.4. Asszíria nagyhatalmi időszaka, az újasszír kor
        • 2.1.10.4.1. Az Urartui Királyság története
        • 2.1.10.4.2. Asszíria, a Közel-Kelet vezető állama (Kr. e. 744–612)
      • 2.1.10.5. Az újbabiloni kor (Kr. e. 626–539)
      • 2.1.10.6. A méd állam története (Kr. e. 850–550)
      • 2.1.10.7. Az óperzsa állam története
      • 2.1.10.8. A birodalmi hagyomány továbbélése
  • 2.2. Az ókori Egyiptom története
    • 2.2.1. Őstörténet
    • 2.2.2. Az egyiptomi állam kialakulása, az egyesített állam mítosza
    • 2.2.3. A predinasztikus kor
    • 2.2.4. A királyi hatalom természete és az egyesített királyság korai szakasza (kb. Kr. e. 3000–2675)
    • 2.2.5. Az Óbirodalom kora (Kr. e. 2675–2130 körül)
    • 2.2.6. Az Óbirodalom összeomlása (kb. Kr. e. 2170–1980)
    • 2.2.7. A polgárháború időszaka, az ún. első átmeneti kor
    • 2.2.8. A Középbirodalom kora (kb. Kr. e. 1980–1630)
    • 2.2.9. A Középbirodalom felbomlása és a második átmeneti kor (kb. Kr. e. 1630–1539/23)
    • 2.2.10. Az Újbirodalom (kb. Kr. e. 1539–1075)
    • 2.2.11. Az Aton-reform
    • 2.2.12. A ramesszida állam, a XIX. és a XX. dinasztia kora (kb. Kr. e. 1292–1075)
    • 2.2.13. A tengeri népek és a líbiai törzsek támadása, valamint a késő ramesszida kor
    • 2.2.14. A harmadik átmeneti kor: a megosztott ország (kb. Kr. e. 1075–656)
    • 2.2.15. A Későkor időszaka: a meghódított ország (Kr. e. 664–332)
    • 2.2.16. Asszíria és Napata harca az Egyiptom feletti ellenőrzésért
    • 2.2.17. A szaiszi kor (Kr. e. 664–525)
    • 2.2.18. A perzsa uralom időszaka (Kr. e. 525–332)
    • 2.2.19. A görög–római kor: az ókori egyiptomi civilizáció hanyatlása (Kr. e. 332–Kr. u. 624)
  • 2.3. Az ókori India története
    • 2.3.1. Az Indus-civilizáció
    • 2.3.2. Az indoiráni térség viszonyai a Kr. e. II. évezred első felében
    • 2.3.3. A védikus kor (Kr. e. 1500–560)
    • 2.3.4. A Maurja Birodalom (Kr. e. 324–185)
    • 2.3.5. A Gupta-dinasztia birodalma (320–455)
  • 2.4. Az ókori Kína története
    • 2.4.1. A kínai kultúra kezdetei
    • 2.4.2. A Sang- (Shang-) dinasztia időszaka (Kr. e. 16–11. század)
    • 2.4.3. A Csou- (Zhou-) dinasztia (Kr. e. 11–3. század)
      • 2.4.3.1. A Tavasz és az Ősz korszak (Kr. e. 722–481)
      • 2.4.3.2. A Hadakozó Fejedelemségek kora (Kr. e. 403–221)
    • 2.4.4. A Csin- (Qin-) dinasztia uralma (Kr. e. 221–206)
    • 2.4.5. A Han-dinasztia állama (Kr. e. 206–Kr. u. 220)
• 3. Az ókori Hellász (Kr. e. III. évezred vége–Kr. e. 30) [Hegyi W. György]
  • 3.1. Európa hellén öröksége
  • 3.2. Kréta és Mükéné
    • 3.2.1. Krétai paloták, bronzkori görög várak
    • 3.2.2. A hérószok kora
  • 3.3. Az archaikus kor
    • 3.3.1. A sötét kor
    • 3.3.2. A polisz
    • 3.3.3. Gyarmatosítás
    • 3.3.4. „A vagyon az ember” (Kr. e. 7–6. század)
    • 3.3.5. Spárta
    • 3.3.6. Athén. Külón, Drakón, Szolón
    • 3.3.7. Peiszisztratosz türannisza; Kleiszthenész, a demokrácia kiépülése
  • 3.4. A klasszikus görög világ
    • 3.4.1. Görög–perzsa háborúk
    • 3.4.2. A demokrácia kiteljesedése, a déloszi szövetség
    • 3.4.3. Harc a hegemóniáért – a polisz átalakulása
  • 3.5. Nagy Sándor és a hellenisztikus kor
    • 3.5.1. Nagy Sándor hódításai
    • 3.5.2. A hellenisztikus monarchiák
• 4. Az ókori Róma (Kr. e. 10. század–Kr. u. 476) [Hegyi W. György]
  • 4.1. „Minden út Rómába vezet”
  • 4.2. A korai Róma
    • 4.2.1. Itália népei
    • 4.2.2. Róma alapítása és a királyok kora
    • 4.2.3. A res publica és intézményei
  • 4.3. Itália meghódítása és megszervezése
    • 4.3.1. A plebejusok és patríciusok harca
    • 4.3.2. A formálódó Itália
  • 4.4. A pun háborúk, a Római Birodalom kialakulásának kezdete
    • 4.4.1. Róma és Karthágó háborúi
    • 4.4.2. A Római Birodalom kialakulása, a hódítások Kr. e. 133-ig
    • 4.4.3. Társadalmi változások
  • 4.5. A köztársaság válsága
    • 4.5.1. A Gracchusok és Marius, a földkérdés és a hadsereg reformja
    • 4.5.2. A szövetséges háború, Spartacus
    • 4.5.3. A köztársaság bukása, Caesar
  • 4.6. A principátus
    • 4.6.1. Octavianus – Augustus
    • 4.6.2. A principátus kiépülése, a Iulius–Claudius-dinasztia
    • 4.6.3. A Flaviusok és Antoninusok
    • 4.6.4. A principátus társadalma és gazdasága
  • 4.7. A principátus válsága, a dominátus
    • 4.7.1. Megoldási kísérletek (193–305)
    • 4.7.2. A dominátus, Diocletianus, Constantinus, a keresztények
    • 4.7.3. A kereszténység, Jézus és az evangéliumok
    • 4.7.4. A Római Birodalom hanyatlása és kettészakadása
    • 4.7.5. A Nyugatrómai Birodalom bukása
• 5. A középkor (476–1492) [Csorba Csaba]
  • 5.1. A kereszténység jegyében
    • 5.1.1. Idő és tér
    • 5.1.2. A kereszténység
  • 5.2. A középkori európai társadalom
    • 5.2.1. A világ rendje
    • 5.2.2. Hányan és kik lakták Európát?
    • 5.2.3. Az ország ura: a király
    • 5.2.4. Isten szolgái: az egyházi társadalom
    • 5.2.5. Az ország oszlopa: a nemesi társadalom
    • 5.2.6. A föld népe: a paraszti társadalom
    • 5.2.7. A biztonságos falakon belül: városi társadalom
    • 5.2.8. A gazdaság működése
      • 5.2.8.1. A mezőgazdaság
      • 5.2.8.2. Az ipar
      • 5.2.8.3. A kereskedelem
      • 5.2.8.4. A pénzrendszer, pénzügyletek
      • 5.2.8.5. A közlekedés
    • 5.2.9. Írásbeliség, művelődés
    • 5.2.10. Művészet és irodalom
    • 5.2.11. A középkori ember élete
  • 5.3. A világ képe az 5. században
    • 5.3.1. Európa
      • 5.3.1.1. A Római Birodalom
      • 5.3.1.2. Barbárok Európája
    • 5.3.2. Ázsia népei, hatalmi viszonyainak változásai
      • 5.3.2.1. Irán
      • 5.3.2.2. India
      • 5.3.2.3. Kína
      • 5.3.2.4. Japán
      • 5.3.2.5. Délkelet-Ázsia
      • 5.3.2.6. Észak-Ázsia
    • 5.3.3. Afrika
    • 5.3.4. Amerika
      • 5.3.4.1. Észak-Amerika
      • 5.3.4.2. Közép-Amerika
      • 5.3.4.3. Dél-Amerika
  • 5.4. Európa új világrendje felé (5–9. század)
    • 5.4.1. „Mindenkinek mindene” – a keresztény egyház
    • 5.4.2. Európa új rendjének pillérei: a germán népek
    • 5.4.3. Germán népek, germán királyságok
      • 5.4.3.1. A hatalmas gótok
      • 5.4.3.2. A félelmetes vandálok
      • 5.4.3.3. Franciaország névadói: a frankok
      • 5.4.3.4. Egy borvidék névadói, a burgundok
      • 5.4.3.5. Kisebb germán népek
        • 5.4.3.5.1. Alemannok
        • 5.4.3.5.2. Gepidák
        • 5.4.3.5.3. Szkírek
        • 5.4.3.5.4. Herulok
        • 5.4.3.5.5. Szvébek
      • 5.4.3.6. Akik olasszá lettek: a langobardok
      • 5.4.3.7. A büszke angolszászok
      • 5.4.3.8. Skandinávia germán népei
    • 5.4.4. Ázsiai népek betörése Európába
      • 5.4.4.1. A rettegett hunok
      • 5.4.4.2. Kincses avarok
    • 5.4.5. Ami a Római Birodalomból megmaradt: Bizánc
    • 5.4.6. Nyugat császára: Nagy Károly
    • 5.4.7. Kalandozó hajós népek: a skandinávok
      • 5.4.7.1. A portyázások kora
        • 5.4.7.1.1. Norvégok
        • 5.4.7.1.2. Izland
        • 5.4.7.1.3. Svédek
        • 5.4.7.1.4. Dánok
        • 5.4.7.1.5. Skandinávok francia földön
      • 5.4.7.2. Hogyan lettek a skandinávok az angol és skót föld urai?
    • 5.4.8. Kelet-Európa szláv népei
      • 5.4.8.1. Szláv nyelvek és etnikai csoportok
      • 5.4.8.2. Kelet népe: az oroszok
      • 5.4.8.3. A „mezőlakó” lengyelek
      • 5.4.8.4. Bolgárszlávok és bolgár-törökök
      • 5.4.8.5. Kisebb szláv népek
        • 5.4.8.5.1. Szlovének
        • 5.4.8.5.2. Horvátok
        • 5.4.8.5.3. Bosnyákok
        • 5.4.8.5.4. Szerbek
    • 5.4.9. Kelet-Európa török népei és a magyarság
      • 5.4.9.1. Ogurok
      • 5.4.9.2. Bolgár-törökök
      • 5.4.9.3. A Kazár Birodalom tündöklése és bukása
      • 5.4.9.4. Kisebb török népek
        • 5.4.9.4.1. Besenyők
        • 5.4.9.4.2. Úzok
      • 5.4.9.5. Magyarok
  • 5.5. Ázsia az I. évezred második felében
    • 5.5.1. Az iszlám, az arab világbirodalom kezdetei
      • 5.5.1.1. Mohamed, a próféta
      • 5.5.1.2. Az iszlám alapelvei és a Korán
      • 5.5.1.3. Mohamed örökében: hódító arabok
    • 5.5.2. Török népek és államaik Közép-Ázsiában
      • 5.5.2.1. Akiknek farkas volt az ősük: a türkök
      • 5.5.2.2. A török–mongol világ „nevelői”: az ujgurok
      • 5.5.2.3. Kirgizek
    • 5.5.3. Birodalmak Dél- és Kelet-Ázsiában
      • 5.5.3.1. Az arab világbirodalom kialakulása
      • 5.5.3.2. Költők és tudósok hazája: Irán
      • 5.5.3.3. India, a mesék hazája
      • 5.5.3.4. A kora középkori világ legnagyobb birodalma: Kína
      • 5.5.3.5. A kínai kultúra fő haszonélvezője: Japán
      • 5.5.3.6. A buddhista építészeti világcsodák földje: Délkelet-Ázsia
    • 5.5.4. Afrika királyságai
      • 5.5.4.1. Észak-Afrika
      • 5.5.4.2. Déli területek
  • 5.6. Európa az első ezredfordulón
    • 5.6.1. A nyugati keresztény államok új rendszerének kialakulása
      • 5.6.1.1. A Német-római Birodalom dicsősége teljében
      • 5.6.1.2. A megerősödő, majd hanyatló Bizánc
      • 5.6.1.3. A normannok meghódítják Angliát
      • 5.6.1.4. Formálódó Franciaország
      • 5.6.1.5. A széttagolódott Itália
      • 5.6.1.6. Keresztények és mórok földje: az Ibériai-félsziget
    • 5.6.2. A pápaság és a kereszténység térnyerése
      • 5.6.2.1. Az egyház szerepe és a pápai hatalom
      • 5.6.2.2. A kereszténység térnyerése
      • 5.6.2.3. Szakítás Kelet és Nyugat között
    • 5.6.3. Új államok a Nyugat peremén
      • 5.6.3.1. A cseh–morva keresztény egyház és állam
      • 5.6.3.2. A lengyel keresztény egyház és az állam létrejötte
      • 5.6.3.3. A magyarság betagolódása a keresztény Európába
      • 5.6.3.4. A tengermellék állama: Horvátország
      • 5.6.3.5. Hatalmas területek ura: a Kijevi Rusz
      • 5.6.3.6. A Kárpátokon túli világ
      • 5.6.3.7. A Bolgár Cárság
      • 5.6.3.8. Szerbek. Hogyan lett a zsupákból királyság?
  • 5.7. Európa felvirágzása (11–13. század)
    • 5.7.1. A nagyhatalmak
      • 5.7.1.1. A Német-római Birodalom viszontagságai
      • 5.7.1.2. Királyok vetélkedése: Franciaország és Anglia
      • 5.7.1.3. A Bizánci Birodalom megpróbáltatásai
    • 5.7.2. Nyugat és Kelet találkozása: keresztes háborúk a Szentföldön
    • 5.7.3. A fölemelkedő Közép- és Kelet-Európa
      • 5.7.3.1. Harc a Baltikum birtoklásáért
      • 5.7.3.2. Lengyelország viszontagságai
      • 5.7.3.3. Fény és árnyék: Cseh- és Morvaország
      • 5.7.3.4. Babenbergek földje: az osztrák tartományok
      • 5.7.3.5. Virágzás és hanyatlás: orosz fejedelemségek
      • 5.7.3.6. Nagyhatalmak szorításában: balkáni országok
        • 5.7.3.6.1. Kunország
        • 5.7.3.6.2. Bulgária
        • 5.7.3.6.3. Románok
        • 5.7.3.6.4. Szerbia
        • 5.7.3.6.5. Albánia
  • 5.8. Az Európán kívüli világ a 11–13. században
    • 5.8.1. Afrika népei és államai
    • 5.8.2. Birodalmak és birodalmakon kívüli világ Ázsiában
      • 5.8.2.1. A mongol világbirodalom kialakulása
      • 5.8.2.2. A hanyatló Arab Birodalom
      • 5.8.2.3. A gazdag Irán
      • 5.8.2.4. Hódítók Indiában
      • 5.8.2.5. A virágzó Kína
      • 5.8.2.6. Hadurak prédája: Japán
      • 5.8.2.7. Délkelet-Ázsia királyságai
    • 5.8.3. Amerika népei és államai
      • 5.8.3.1. Észak-Amerika
      • 5.8.3.2. Közép-Amerika
      • 5.8.3.3. Dél-Amerika
  • 5.9. A középkor alkonya (14–15. század)
    • 5.9.1. A keresztény egyház
    • 5.9.2. Nyugat-Európa válságos százada
      • 5.9.2.1. Franciaország viszontagságai
      • 5.9.2.2. A háborúzó Anglia
      • 5.9.2.3. Virágzó Itália
    • 5.9.3. A császárok hatalmának hanyatlása
      • 5.9.3.1. A hét választó országa: a Német-római Birodalom
      • 5.9.3.2. Út a bukás felé: a Bizánci Birodalom
    • 5.9.4. Új hódító Európában: az Oszmán Birodalom
      • 5.9.4.1. Oszmán, egy nép névadója
      • 5.9.4.2. Egy katonaállam, az Oszmán Birodalom működése
  • 5.10. A közép- és kelet-európai régió államai (14–15. század)
    • 5.10.1. Lengyelország felemelkedése
    • 5.10.2. A gazdag Cseh- és Morvaország
    • 5.10.3. A virágzó Magyarország
    • 5.10.4. A román fejedelemségek
    • 5.10.5. Virágkor és hanyatlás: szerbek
    • 5.10.6. Hegyek népe: a bosnyákok
    • 5.10.7. Bulgária bukása
  • 5.11. Európa peremén (14–15. század)
    • 5.11.1. Skandinávia és a Baltikum
    • 5.11.2. A Pireneusi-félsziget államainak fölemelkedése
    • 5.11.3. A megerősödő Oroszország
    • 5.11.4. Az Arany Horda tündöklése és hanyatlása
  • 5.12. Az Európán kívüli világ a 14–15. században
    • 5.12.1. Az arab világ és fekete Afrika
    • 5.12.2. Ázsia népei és birodalmai
      • 5.12.2.1. Irán
      • 5.12.2.2. A sánta Timur birodalmat épít
      • 5.12.2.3. Hanyatló India
      • 5.12.2.4. Kína fölemelkedése
      • 5.12.2.5. Japán, a szamurájok országa
• 6. Kora újkor (1492–1789) [Katona András]
  • 6.1. A gabona rabságában – a reformáció és a felvilágosodás igézetében
    • 6.1.1. Kora újkor vagy modern kor?
      • 6.1.1.1. Mi is az a kora újkor?
      • 6.1.1.2. A „hosszú 16. század”
    • 6.1.2. Élet az újkor hajnalán
      • 6.1.2.1. Demográfia
      • 6.1.2.2. A demográfiát szabályozó tényezők
      • 6.1.2.3. A gabona „rabságában”
      • 6.1.2.4. Az életminőség változásai
      • 6.1.2.5. A városiasodás és következményei
    • 6.1.3. Eszmék, tudomány és művészet
      • 6.1.3.1. A reneszánsz és humanizmus kora
        • 6.1.3.1.1. A reneszánsz fogalma és jellemzői
        • 6.1.3.1.2. A reneszánsz tudomány
        • 6.1.3.1.3. A reneszánsz művészet
      • 6.1.3.2. A barokk kor tudománya és művészete
      • 6.1.3.3. A felvilágosodás kora
        • 6.1.3.3.1. A felvilágosodás fogalma, létrejötte, nagy alkotói és alkotásai
        • 6.1.3.3.2. A felvilágosodás korának tudománya: „Merj tudni!”
        • 6.1.3.3.3. A rokokó és a klasszicizmus művészete a felvilágosodás korában
  • 6.2. A nagy földrajzi felfedezések kora
    • 6.2.1. A felfedezések előtti világ képe
      • 6.2.1.1. Óvilág
      • 6.2.1.2. Újvilág
      • 6.2.1.3. A világ kulturális régiói
    • 6.2.2. A gazdasági élet jellegzetességei és érdekességei
      • 6.2.2.1. Mezőgazdaság
      • 6.2.2.2. Ipar
      • 6.2.2.3. Kereskedelem – közlekedés
    • 6.2.3. A földrajzi felfedezések előzményei
      • 6.2.3.1. Miért éppen Európa?
      • 6.2.3.2. A felfedezések okai és feltételei
    • 6.2.4. Az első felfedezőutak és a korai gyarmatosítás
      • 6.2.4.1. A portugálok kezdték…
      • 6.2.4.2. …a spanyolok folytatták
      • 6.2.4.3. Más felfedezők
      • 6.2.4.4. Alkirályok és konkvisztádorok
    • 6.2.5. A felfedezések következményei
      • 6.2.5.1. A tengerentúli terjeszkedés visszahatása
      • 6.2.5.2. Az árrobbanás és következményei
      • 6.2.5.3. Az ipar és a mezőgazdaság változásai
    • 6.2.6. Birodalomépítés Nyugaton és Keleten
      • 6.2.6.1. A régiók Európája
      • 6.2.6.2. Egységesülő országok, formálódó birodalmak
      • 6.2.6.3. Európa „vesztesei”
      • 6.2.6.4. Harcok Itáliáért – az itáliai háborúk (1494–1559)
  • 6.3. Reformáció és katolikus megújulás
    • 6.3.1. A reneszánsz pápák (1447–1521)
    • 6.3.2. A reformáció és főbb irányzatai
      • 6.3.2.1. Előzmények
      • 6.3.2.2. A reformáció kezdete: Luther fellépése
      • 6.3.2.3. Kálvin és a kálvinizmus
      • 6.3.2.4. Egyházreform Angliában
    • 6.3.3. A katolikus megújulás és a vallásháborúk kora
      • 6.3.3.1. Általános jellemzők
      • 6.3.3.2. Jezsuiták és más szerzetesrendek
      • 6.3.3.3. Tridenti zsinat
      • 6.3.3.4. A vallásháborúk kora
  • 6.4. A modern állam kezdetei: az abszolutizmus létrejötte Európában
    • 6.4.1. Az abszolutizmus fogalma és jellemzői
      • 6.4.1.1. Társadalmi előfeltételek
      • 6.4.1.2. Korlátlan vagy korlátozott monarchia?
      • 6.4.1.3. Az abszolutizmus változatai
      • 6.4.1.4. Az abszolutista állam
    • 6.4.2. Nyugat-Európa jelentősebb államai
      • 6.4.2.1. Spanyolország hatalmának csúcsán (1479–1598)
      • 6.4.2.2. Anglia felemelkedése a Tudor-korban (1485–1603)
      • 6.4.2.3. Franciaország az utolsó Valois-k és az első Bourbon idején (1491–1610)
    • 6.4.3. Közép- és Kelet-Európa fontosabb országai
      • 6.4.3.1. A Habsburgok birodalma (1493–1618)
      • 6.4.3.2. Lengyelország aranykora, a hanyatlás kezdete (1492–1648)
      • 6.4.3.3. Oroszország a Romanovok hatalomra jutásáig (1462–1613)
      • 6.4.3.4. A Török Birodalom fénykora és a hanyatlás kezdete (1481–1606)
  • 6.5. Nemzetközi kapcsolatok, háborúk és polgárháborúk a 16–17. században
    • 6.5.1. A németalföldi szabadságharc. Hollandia aranykora (1566–1648)
      • 6.5.1.1. Németalföld a szabadságharc előtt
      • 6.5.1.2. Németalföld szabadságharca (1566–1609)
      • 6.5.1.3. Hollandia aranykora
    • 6.5.2. Nemzetközi kapcsolatok az itáliai háborúk után
      • 6.5.2.1. A spanyol hegemónia hanyatlása
      • 6.5.2.2. Egyetemesség és államérdek. Nemzetközi kapcsolatok a harmincéves háború előtt
      • 6.5.2.3. A harmincéves háború (1618–1648)
        • 6.5.2.3.1. A cseh-pfalzi szakasz (1618–1623)
        • 6.5.2.3.2. A dán szakasz (1625–1629)
        • 6.5.2.3.3. A svéd szakasz (1630–1635)
        • 6.5.2.3.4. A francia szakasz (1635–1648)
      • 6.5.2.4. A vesztfáliai békék és a háború mérlege
    • 6.5.3. Az angol forradalom évszázada (1603–1714)
      • 6.5.3.1. A Stuart-abszolutizmus időszaka (1603–1640)
      • 6.5.3.2. Forradalom, polgárháború és köztársaság (1640–1660)
      • 6.5.3.3. Restauráció és dicsőséges forradalom (1660–1689)
      • 6.5.3.4. Búcsú a Stuart-dinasztiától (1689–1714)
    • 6.5.4. Az abszolutizmus fénykora és a francia hegemónia Európában
      • 6.5.4.1. XIV. Lajos útja a tényleges hatalom felé (1643–1661)
      • 6.5.4.2. A Napkirály tündöklése (1661–1684/85)
      • 6.5.4.3. „A Nap árnyéka” (1685–1715)
    • 6.5.5. Nemzetközi kapcsolatok a vesztfáliai béke után (1648–1715/1721)
      • 6.5.5.1. A francia „könnyű” hegemónia (1648–1685)
      • 6.5.5.2. A török visszaszorulása és a „vitatott” francia hegemónia (1685–1715)
      • 6.5.5.3. Az északi (nagy) háború (1700–1721)
  • 6.6. Az abszolutizmus alkonya Nyugaton, felvilágosult abszolutizmus Keleten
    • 6.6.1. A nemzetközi kapcsolatok alakulása
      • 6.6.1.1. „Emelkedő” és hanyatló államok Európában
      • 6.6.1.2. A dinasztikus háborúk és a „személyes” diplomácia évszázada
    • 6.6.2. Európa élén: Anglia és Franciaország a 18. században
      • 6.6.2.1. Nagy-Britannia létrejötte és erősödése
      • 6.6.2.2. Franciaország a Napkirály halálától a forradalomig
      • 6.6.2.3. Európa középső része: a Habsburg Birodalom, Poroszország és Lengyelország
        • 6.6.2.3.1. A Habsburgok dunai birodalmának kialakulása és az osztrák felvilágosult abszolutizmus a 18. század második felében
        • 6.6.2.3.2. Poroszország születése és első évszázada
        • 6.6.2.3.3. Lengyelország a hanyatlás útján
      • 6.6.2.4. Európa peremén: az Orosz és a Török Birodalom
        • 6.6.2.4.1. Az orosz állam birodalommá válása a Romanovok idején
        • 6.6.2.4.2. A Török Birodalom hanyatlása: világhatalomból „Európa beteg embere”
  • 6.7. Az Európán kívüli világ
    • 6.7.1. Észak-Amerika
      • 6.7.1.1. Az angol gyarmatok létrejötte és élete
      • 6.7.1.2. Az amerikai függetlenségi háború
      • 6.7.1.3. Az Egyesült Államok születése és alkotmánya
    • 6.7.2. A világ más régiói
      • 6.7.2.1. Latin-Amerika
      • 6.7.2.2. Afrika
      • 6.7.2.3. Ázsia
        • 6.7.2.3.1. Közép-Ázsia
        • 6.7.2.3.2. Távol-Kelet
        • 6.7.2.3.3. Délkelet-Ázsia
      • 6.7.2.4. Ausztrália és Óceánia
• 7. A „hosszú” 19. század (1789–1914) [Zakar Péter – Kozári József]
  • 7.1. Európa tündöklése és bukása
    • 7.1.1. A század uralkodó eszméi
    • 7.1.2. Ipari forradalom
    • 7.1.3. Vallási és művészeti élet
  • 7.2. A francia forradalom
    • 7.2.1. A forradalom kitörése
    • 7.2.2. Az alkotmányos monarchiától a köztársaságig
    • 7.2.3. A jakobinus diktatúra és következményei
    • 7.2.4. Napóleon
  • 7.3. Európa a két nagy forradalom között (1815–1848)
    • 7.3.1. A Szent Szövetség korának diplomáciája
    • 7.3.2. Nagy-Britannia
    • 7.3.3. A restauráció és a polgárkirályság Franciaországban
    • 7.3.4. A Német Szövetség és Poroszország
    • 7.3.5. Az Osztrák Császárság
    • 7.3.6. Itália
    • 7.3.7. Spanyolország és Portugália
    • 7.3.8. Oroszország
    • 7.3.9. A Balkán-félsziget
  • 7.4. Az Európán kívüli világ (1815–1848)
    • 7.4.1. Az Amerikai Egyesült Államok
    • 7.4.2. Latin-Amerika
    • 7.4.3. Ázsia, Afrika, Ausztrália
  • 7.5. Európa forradalma (1848–1849)
    • 7.5.1. Franciaország
    • 7.5.2. A német kérdés 1848–1849-ben
    • 7.5.3. Magyarok és olaszok
  • 7.6. Forradalmak után
    • 7.6.1. Anglia az 1850–1860-as években
      • 7.6.1.1. Az írkérdés
      • 7.6.1.2. Külpolitika
    • 7.6.2. Franciaország az 1850–1860-as években
      • 7.6.2.1. A Második Császárság
      • 7.6.2.2. Külpolitika
    • 7.6.3. A krími háború
      • 7.6.3.1. A keleti kérdés
      • 7.6.3.2. A háború
    • 7.6.4. Kelet-Európa a krími háború után
      • 7.6.4.1. Románia megalakulása
      • 7.6.4.2. Szerbia
      • 7.6.4.3. Görögország
      • 7.6.4.4. A bolgár nemzeti mozgalom
    • 7.6.5. Oroszország az 1850–1870-es években
      • 7.6.5.1. II. Sándor reformjai
      • 7.6.5.2. Közép-Ázsia meghódítása
      • 7.6.5.3. Külpolitika
      • 7.6.5.4. A Kongresszusi Lengyelország végnapjai
    • 7.6.6. A keleti kérdés az 1870-es évek végén
    • 7.6.7. A porosz uniótól a Német Császárságig (1850–1871)
      • 7.6.7.1. Porosz Lengyelország
      • 7.6.7.2. Kisnémet és nagynémet egység
      • 7.6.7.3. Bismarck kancellársága és az alkotmánykonfliktus
      • 7.6.7.4. A dán háború
      • 7.6.7.5. Porosz–osztrák ellentétek
      • 7.6.7.6. Az Északnémet Szövetség
      • 7.6.7.7. A porosz–francia háború
    • 7.6.8. Itália egyesítése
    • 7.6.9. A Habsburg Birodalom az 1850–1860-as években
      • 7.6.9.1. A cseh tartományok
      • 7.6.9.2. Horvátország
      • 7.6.9.3. Galícia
    • 7.6.10. Az észak-amerikai polgárháború
      • 7.6.10.1. Észak és Dél ellentéte
      • 7.6.10.2. Az elszakadás (szecesszió)
      • 7.6.10.3. A polgárháború
    • 7.6.11. Latin-Amerika a függetlenségi háborúk után
      • 7.6.11.1. A mexikói reformháború
    • 7.6.12. A Távol-Kelet az 1850–1860-as években
      • 7.6.12.1. India az 1850-es években
      • 7.6.12.2. Kína félgyarmattá változtatása az 1850-es években
      • 7.6.12.3. Japán az 1850–1860-as években
    • 7.6.13. A nemzetközi munkásmozgalom a 19. század második felében
      • 7.6.13.1. Az I. Internacionálé
      • 7.6.13.2. A II. Internacionálé
  • 7.7. A gyarmatbirodalmak kora
    • 7.7.1. Anglia az 1870-es évektől az I. világháború kitöréséig
      • 7.7.1.1. A whigek és a toryk küzdelme
      • 7.7.1.2. Az ír önkormányzati mozgalom (Home Rule)
      • 7.7.1.3. A századvég kül- és belpolitikája
      • 7.7.1.4. Munkásszervezetek a századfordulón
      • 7.7.1.5. A viktoriánus kor vége
    • 7.7.2. A Harmadik Köztársaság Franciaországa az I. világháborúig
      • 7.7.2.1. A porosz–francia háború és a párizsi kommün
      • 7.7.2.2. Gazdasági fejlődés
      • 7.7.2.3. Politikai küzdelmek a frankfurti béke után
      • 7.7.2.4. A Harmadik Köztársaság
      • 7.7.2.5. A boulangerizmus és a Dreyfus-ügy
      • 7.7.2.6. Politikai küzdelmek a századelőn
    • 7.7.3. A Német Császárság
      • 7.7.3.1. Gazdasági fejlődés
      • 7.7.3.2. Állami berendezkedés
      • 7.7.3.3. A „Kulturkampf”
      • 7.7.3.4. A szocialistaellenes törvények
      • 7.7.3.5. Bismarck külpolitikája
      • 7.7.3.6. II. Vilmos politikája
    • 7.7.4. Olaszország az egység létrejöttétől a világháború kezdetéig
    • 7.7.5. Oroszország az imperializmus korában
      • 7.7.5.1. Politikai szervezetek Oroszországban
      • 7.7.5.2. Távol-keleti terjeszkedés
      • 7.7.5.3. Az 1905-ös forradalom
      • 7.7.5.4. A századelő külpolitikája
    • 7.7.6. A Balkán államai a 19. század végén és a 20. század elején
      • 7.7.6.1. Románia
      • 7.7.6.2. Szerbia
      • 7.7.6.3. Görögország
      • 7.7.6.4. Bulgária
      • 7.7.6.5. A Balkán Szövetség kialakulása és a Balkán-háborúk
    • 7.7.7. Az Amerikai Egyesült Államok a 19. század végén és a 20. század elején
      • 7.7.7.1. Munkásszervezetek
      • 7.7.7.2. Külpolitika
    • 7.7.8. A Távol-Kelet a 19. század végén és a 20. század elején
      • 7.7.8.1. Kína
      • 7.7.8.2. Japán
      • 7.7.8.3. Az Ausztráliai Államszövetség megalakulása
      • 7.7.8.4. A mexikói forradalom
• 8. A „rövid” 20. század (1914–1991) [Salamon Konrád]
  • 8.1. „A teremtés nyolcadik napja”?
    • 8.1.1. Természettudományok
    • 8.1.2. Technika
    • 8.1.3. Gazdaság
    • 8.1.4. Szellemiség és művészet
    • 8.1.5. Társadalom, életmód
  • 8.2. Az I. világháború és következményei (1914–1920)
    • 8.2.1. Az I. világháború
      • 8.2.1.1. A merénylettől a hadüzenetekig
      • 8.2.1.2. A haditervek kudarca
      • 8.2.1.3. Verduntől Breszt-Litovszkig
      • 8.2.1.4. Az utolsó erőfeszítések
    • 8.2.2. Az orosz forradalom
      • 8.2.2.1. A februári forradalom
      • 8.2.2.2. A demokrácia buktatói
      • 8.2.2.3. Az első válság
      • 8.2.2.4. Megmenthető-e még a demokrácia?
      • 8.2.2.5. Az októberi államcsíny
      • 8.2.2.6. A bolsevikok diktatúrája
    • 8.2.3. A vesztesek forradalmai
      • 8.2.3.1. Bulgária
      • 8.2.3.2. Törökország
      • 8.2.3.3. Németország
      • 8.2.3.4. Ausztria
      • 8.2.3.5. Magyarország
    • 8.2.4. A Párizs környéki békék
      • 8.2.4.1. A versailles-i béke
      • 8.2.4.2. Közép- és Kelet-Európa átrendezése
      • 8.2.4.3. Változások Ázsiában és Afrikában
  • 8.3. A két világháború között (1920–1939)
    • 8.3.1. A Szovjetunió
    • 8.3.2. Az 1920-as évek nemzetközi kapcsolatai
    • 8.3.3. Olaszország és a fasizmus
    • 8.3.4. Az Egyesült Államok
    • 8.3.5. Nagy-Britannia
      • 8.3.5.1. Az ír függetlenség
      • 8.3.5.2. Liberálisok, munkáspártiak, konzervatívok
    • 8.3.6. Németország és a nemzetiszocializmus
    • 8.3.7. Franciaország
    • 8.3.8. A nemzetközi kapcsolatok változásai (1930–1936)
    • 8.3.9. Ázsia
      • 8.3.9.1. Japán
      • 8.3.9.2. Kína
      • 8.3.9.3. India
    • 8.3.10. A muzulmán térség országai
    • 8.3.11. Fekete-Afrika
    • 8.3.12. Latin-Amerika
    • 8.3.13. Az ellentétek kiéleződése (1936–1939)
      • 8.3.13.1. Kelet-Közép-Európa
      • 8.3.13.2. A spanyol polgárháború
      • 8.3.13.3. Ausztria és az anschluss
      • 8.3.13.4. Csehszlovákia
  • 8.4. A II. világháború és következményei (1939–1947)
    • 8.4.1. A világháború kezdete
    • 8.4.2. A nyugati hadjárat
    • 8.4.3. A keleti front megnyitása után
    • 8.4.4. A holokauszt
    • 8.4.5. Felülkerekednek a szövetségesek
    • 8.4.6. A békétől a hidegháborúig (1945–1947)
  • 8.5. A hidegháború korszaka (1947–1962)
    • 8.5.1. A Szovjetunió és csatlósai
    • 8.5.2. A Truman-elvtől az európai egység megalapozásáig (1947–1952)
    • 8.5.3. Az Egyesült Államok és Nyugat-Európa
    • 8.5.4. Ázsia a II. világháború után
      • 8.5.4.1. Izrael állam megalakulása
      • 8.5.4.2. India
      • 8.5.4.3. Kína
      • 8.5.4.4. A koreai háború
      • 8.5.4.5. Vietnam
      • 8.5.4.6. Japán
    • 8.5.5. Latin-Amerika
    • 8.5.6. Afrika
    • 8.5.7. A kelet-berlini felkeléstől a magyar forradalomig (1953–1956)
    • 8.5.8. A szuezi válságtól a kubai válságig (1956–1962)
  • 8.6. A békés egymás mellett élés küzdelme (1963–1988)
    • 8.6.1. A kínai–szovjet ellentéttől a Csehszlovákia elleni agresszióig (1963–1968)
      • 8.6.1.1. A harmadik világ
      • 8.6.1.2. Kínai és szovjet változások
      • 8.6.1.3. A vietnami háború kezdete
      • 8.6.1.4. A hatnapos háború
      • 8.6.1.5. A Csehszlovákia elleni agresszió
    • 8.6.2. A világ vezetõ hatalmai
      • 8.6.2.1. Az Amerikai Egyesült Államok
      • 8.6.2.2. Japán
      • 8.6.2.3. Német Szövetségi Köztársaság
      • 8.6.2.4. Nagy-Britannia
      • 8.6.2.5. Franciaország
      • 8.6.2.6. Olaszország
      • 8.6.2.7. Az Európai Közösség létrejötte
    • 8.6.3. A szovjet–kínai határháborútól Helsinkiig (1969–1975)
    • 8.6.4. Az enyhülés utáni lehűlés (1976–1984)
    • 8.6.5. Válság és újabb enyhülés (1985–1988)
  • 8.7. A harmadik évezred küszöbén
    • 8.7.1. A kommunizmus bukása (1989–1991)
    • 8.7.2. Az Európai Unió létrehozása
    • 8.7.3. A nemzetközi kapcsolatok alakulása
• Bibliográfia
• Kronológia
  • 1. Az őskor
  • 2. Az ókori Kelet
    • 2.1. Az ókori Közel-Kelet története
    • 2.2. Az ókori Egyiptom története
    • 2.3. Az ókori India története
    • 2.4. Az ókori Kína története
  • 3. Az ókori Hellász
  • 4. Az ókori Róma
  • 5. A középkor
  • 6. Kora újkor
  • 7. A „hosszú” 19. század
  • 8. A „rövid” 20. század