Az élet elleni erőszakos bűncselekmények jellege, okai és megelőzési lehetőségeik mindig is a közvélemény érdeklődésének középpontjában álltak, hiszen az emberi életet (mint jogtárgyat) veszélyeztető életellenes bűncselekményeknek kifejezett a társadalmi veszélyességük. Az életelleni cselekmények megítélése a társadalmi fejlődés különböző szakaszaiban eltérő volt, az emberi élet büntetőjogi védelme a különböző történelmi időszakokban más-más megítélés alá esett. Az életellenes bűncselekmények általánosságban jellemezhetők időbeli, földrajzi előfordulásuk alapján, az elkövetés eszköze, módja tekintetében, a létrejött sérülések jellege és természete alapján. Figyelemre érdemes az elkövető cselekmény utáni magatartása, az életelleni bűncselekmények elkövetőinek és sértettjeinek főbb személyi­ségjellemzői általános és sajátos ismérvek szerint. Az életellenes bűncselekmények okainak megismerése és az azokból levont főbb megállapítások hozzájárulhatnak a felderítések hatékonyságának növeléséhez is. Áttekintésre érdemesnek tartottuk továbbá az emberölésekhez vezető kedvezőtlen makrokörnyezeti ártalmak szerepét, melyek közül a társadalmi elmaradottság, egyes válsághelyzetek előtti, alatti és utáni állapotok szerepe (például gazdasági válság), az agresszió tömegkommunikációban való megjelenése érdemel említést. A mikrokörnyezeti ártalmak vizsgálata, a szocializálódás, elmaradott tudati és kultúrszínvonal, egyes szubkultúrák, speciális helyzetek (szexuális bűncselekmények esetében homoszexuális szubkultúra), kedvezőtlen családi nevelési, szociális viszonyok, különböző frusztrációk, alkoholizmus és egyéb függőségek, mentális betegségek, félelmi reakciók vizsgálata, elemzése is célul tűzhető ki a témánk pontos megismeréséhez. Az életellenes bűncselekményeket alapvetően konfliktusos, szituatív, nyereségvágyas, leplezéses, szexuális, valamint ideológiai jellegű kategóriákra oszthatjuk fel. Jelen dolgozatban a Budapesten bekövetkezett nemi bűncselekményekkel társult, halállal végződő életellenes bűncselekmények kerülnek áttekintésre a fenti szempontok figyelembevételével, olyan célból, hogy egyfajta globális áttekintést kaphassunk ezen bűncselekmények általános jellemzőiről, elősegítsük egyrészt a kriminológiai, másrészt az igazságügyi orvostani, jogi fogalmak teljesebbé tételét, esetleges továbbfejlesztését. A nemi bűncselekményekkel társult, halállal végződő életellenes bűncselekmények általános jellemzőinek megismerése, az etológiai faktorok, oksági kapcsolatok feltárása a megelőzés lehetőségeinek megismeréséhez, az élet mint érték magasabb fokú megbecsüléséhez is hozzájárulhat. A nemi bűncselekményekkel társult, halállal végződő életellenes bűncselekmények megismerésében a külső és belső tényezők, mind a sértetti (viktimológiai) jellemzők, mind a bűncselekményeket generáló szubjektív indítékok kiemelt fontosságúak, elősegítik a jogi megítélést. A szexuális jellegű ölési cselekmények közé sorolható, súlyos pszichés bázison felépülő, az agresszivitás perverziójában, szadizmusban megnyilvánuló szándékos életellenes bűncselekmények külön entitást képeznek (Bakóczi, 1984). A jelenlegi hatályos jogi szabályozás (2012. évi C. törvény XV. és XIX. fejezet) külön foglalkozik „Az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmények” és „A nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények” címszó alatt az emberölés, szexuális kényszerítés és szexuális erőszak tárgykörével.