Önök az MTA doktora cím megszerzésével jelentős mérföldkőhöz értek, amikor a Magyar Tudományos Akadémia a korábbi tudományos fokozatuknál magasabb doktori címmel ismeri el az első fokozat megszerzése után végzett, nemzetközi szinten is kiemelkedő tudományos eredményeiket.

A cím mögött komoly tudományos és erkölcsi elismerés rejlik, amihez az Akadémia lehetőségeihez mérten tiszteletdíjat is kapcsol. Ez a cím megkönnyíti és elősegíti a tudományos életpályán való előrelépést (a MAB bírálati rendszerében jól látható, hogy e cím megléte és az azt megelőző szigorú habitusvizsgálat eredménye milyen komolyan esik latba az egyetemi tanári pályázatok elbírálásánál, de említhetem a tudományos tanácsadói vagy kutatóprofesszori kinevezéseket is), és köztudott, hogy a Magyar Tudományos Akadémia e cím birtokosai közül választja meg új levelező tagjait. Egyben persze nagyobb felelősséget és többletmunkával járó kötelezettséget is vállalnak az MTA doktorai, ami bizottsági és bírálati feladatokat és a tudományos közéletben való komoly részvételt is magában foglal, oktató- és tudomány-népszerűsítő munkájukkal pedig sokat tehetnek a magyar tudományos szaknyelv fejlesztéséért.

Az Akadémia élete szempontjából is fontos a doktori cím léte. A tudományos minősítés működtetése – egyéni és intézményi szinten – az Akadémia egyik legfontosabb feladata.

A tudományos minőségről engedjenek meg néhány személyes gondolatot is. Az MTA doktora cím komoly elismerés abból a szempontból is, hogy nagyon sok ember munkája és objektív véleménye szükséges ahhoz, hogy a pályázat benyújtásától a habitusvizsgálaton és a bírálati szakaszon át a cím megszerzéséig eljussanak. Gondoljanak bele, összesen körülbelül 80-100 fő működik közre egy-egy pályázat értékelési szakaszaiban, a Doktori Tanács tagjai az eljárásra bocsátás, majd a címodaítélés folyamán többször is részletesen tanulmányozzák a pályázati anyagokat. El kell mondanom, hogy ez nem gépies munka, a Doktori Tanács kiemelkedően fontosnak tekinti a számszerűsíthető mutatók mögötti valós tudományos eredményeket, tehát a minősítés minőségi részét, hiszen köztudott, a minimumkövetelmények teljesítése elengedhetetlenül szükséges, de önmagában nem elégséges feltétele az eljárás sikeres lezárásának. Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy ebben a munkában a Doktori Tanács tagjait semmiféle külső hatás nem befolyásolhatja, ilyet nem is fogadnánk el. A Doktori Tanács Titkárságával együtt kötelességünknek tekintjük, hogy az eljárást ott, ahol ez rajtunk múlik, a lehető leggyorsabban lebonyolítsuk, és korszerűsítsük a bírálati folyamat alapját jelentő digitális platformot. Bírálati tevékenységünk során – bár személyesen most fogunk majd először kezet az új doktorok többségével – alaposan megismerhettük munkájukat és az ennek nyomán előállított tudományos értéket akkor is, ha ez még fiatalnak számító kollégák imponáló teljesítménye, és akkor is, ha idősebb pályatársaink hitelesítették értékes doktori művel eddigi tudományos pályájukat. Érzékeljük, hogy családanyaként, többgyermekes szülőként ez a munka nagy áldozattal járt, amit egy súlyos járvány és a világ bizonytalansága is nehezített. Családapaként őszintén kívánom, hogy jusson idejük további munkájuk mellett egészségük ápolására és családjukra is.

Ez a nap ünnep a Doktori Tanács Titkárságának munkatársai számára is, akik végigkísérték Önöket a pályázatuk benyújtásától a cím odaítéléséig. Köszönöm az ő munkájukat is.

A kialakult szokás szerint ezt az ünnepi alkalmat arra is felhasználjuk, hogy néhány statisztikai adat tükrében röviden bemutassuk az elmúlt év címszerzéseinek főbb jellemzőit, összevetve őket a korábbi évek adataival.

Ez alkalommal 82 fő kapja meg a doktori oklevelet. Ez a Doktori Tanács által 2022. január és 2022. december között odaítélt MTA doktora címeket jelenti, és megfelel az elmúlt évek átlagának.

Ha a nemek szerinti megoszlást nézzük (3. ábra), akkor megállapítható, hogy a nők száma 26 fő, pont ugyanannyi, mint az előző oklevélosztás alkalmával volt. A sikeres női pályázók többsége az orvostudományok (9 fő), valamint a filozófiai és történettudományok és a biológiai tudományok területét képviseli (4-4 fő). A nők aránya kerekítve 32%, ami jóval magasabb, mint a nők aránya az összes MTA doktora között, ami jelenleg 17,15%. Az elmúlt évben ez a szám 16,9% volt, 2021-ben pedig 16%, tehát, ha lassan is, de a nők aránya folyamatosan emelkedik az MTA doktorai között. Külön gratulálunk a doktori címet szerző hölgyeknek!

Ebben az évben a fővárosi és vidéki egyetemeken és kutatóhelyeken címet szerzők aránya kicsit ismét a budapesti intézmények irányába tolódott el. A 82 főből 31-en dolgoznak vidéki munkahelyen, és 51-en Budapesten.

Az életkor szerinti megoszlás (5. ábra) szerint ebben az évben az MTA doktora címet szerzők közül 19 fő 46–50 év közötti, 24 fő pedig 51–55 év közötti. 46 és 55 év között összesen 43-an vannak a 82 főből, tehát a címet szerzők több mint fele ebbe a korcsoportba tartozik. A 40 év alatti sikeres kutatók száma 2, de a 45 év alattiak összesen 13-en vannak, ami majdnem annyi, mint tavaly (14 fő). Legfiatalabb doktorunk 1983-as születésű, 39 éves, fizikus. A 60 év felettiek kategóriájában 20 sikeres pályázónk van, a legidősebb MTA doktora idén 1942-es születésű, 80 éves, geofizikus. Érdekességképp jegyzem meg, a „csúcstartó” legidősebb MTA doktora 1928-as születésű, a cím megszerzésekor 92 éves volt.

 

 

A 2600 élő tudomány doktora és MTA doktora osztályonkénti megoszlása is alátámasztja (8. ábra), hogy kiugróan magas a doktorok száma az orvostudomány területén, 501 fő. Ezt a biológiai tudományok (297 fő) és a kémiai tudományok (283 fő) követik. 200 fő fölötti a doktorok száma még a Filozófiai és Történettudományok Osztályán (248), a Fizikai Tudományok Osztályán (227) és a Műszaki Tudományok Osztályán (212).

 

 

 

 

Végül engedjék meg, hogy összegezzem, mi a Magyar Tudományos Akadémia és a Doktori Tanács célja: a kutatói minőség hitelesítése az ország nemzetközi szinten is elismert kutatói közössége által. Tudományos értékek létrehozása és közvetítése a társadalom számára; tiszta, átlátható, nemzetközi szintű követelményrendszer; egyéni pályázati rendszer, független bírálati folyamat, sokoldalú szakértői bizottságok, közel 3000 szakértő az MTA szolgálatában; a kutatóhely belső viszonyaitól független, nemzetközi mércével mért tudományos minőség; a tudományos kutatás alapvető értékmérője a hozzáértő pályatársak kritikai véleménye.