Az Akadémián folyamatosan keressük azokat az utakat, megoldásokat, lehetőségeket, amelyekkel kiváló tudósaink szerteágazó tudományos tevékenysége biztonsággal megítélhető, nemzetközi szinten összehasonlítható. Különös jelentősége van a tudományban a nemzeti nyelvnek. A Magyar Tudományos Akadémia létrehozói e nemzeti intézmény küldetését a hazai tudomány művelése mellett a nemzeti nyelv ápolásában jelölték meg, aminek elengedhetetlen eleme a szaknyelv ápolása. Az igényes idegen nyelvű megnyilvánulás nem alapulhat máson, mint a kiművelt anyanyelvi kifejezőkészségen, amelyben minden egyes szó vagy kifejezés árnyalatait is érzékeljük. Ebbe az irányba mutat az a kezdeményezés is, hogy a Magyar Tudomány folyóirat évente különszámot jelentessen meg az MTA új doktorairól. A kötet megjelentetésének kiemelt célja, hogy az Akadémia doktorai és kutatásaik kapjanak nagyobb figyelmet, és az MTA doktorai munkájukkal hozzájáruljanak a magyar szaknyelv ápolásához és fejlesztéséhez. Ennek érdekében kértük, hogy értekezésük összefoglalásában – természetesen az észszerűség határain belül – törekedjenek a magyar szakkifejezések használatára, amivel a továbbiakban kutatótársaik munkáját, az oktatást és az igényes disszeminációt – azaz, hogy magyarul mondjam, a tudományos ismeretterjesztést – is segíteni tudják.

A magam és a Doktori Tanács nevében gratulálok Önöknek az MTA doktora címhez, egyúttal mindazoknak, akik Önöket ehhez hozzásegítették, és további eredményes munkát, sok sikert kívánok! Köszönöm a figyelmet!