Tartalomjegyzék

• MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETE
• Impresszum
• Előszó
• 1. A magyarok őstörténete és a honfoglaláskor
  • 1.1. A magyarok etnogenezise
  • 1.2. A honfoglalók és akiket a Kárpát-medencében találtak
  • 1.3. A 10. századi magyarok
  • 1.4. „Őstörténeti csodabogarak”
• 2. A középkori Magyar Királyság Az Árpád-házi királyok kora (970–1301)
  • 2.1. Államalapítás Géza és István idején (970–1038)
    • 2.1.1. Az Árpádok hatalmának újjászervezése
    • 2.1.2. A vármegyerendszer, a hadsereg és az igazságszolgáltatás
    • 2.1.3. A kereszténység mint az új legitimáció alapja
    • 2.1.4. Az átalakítás koncepciója és mértéke
  • 2.2. Válság és konszolidáció (1038–1116)
    • 2.2.1. Külső veszélyek és belső hatalmi harcok
    • 2.2.2. Értékrendbeli változások: a kereszténység és a pogányság küzdelme
    • 2.2.3. A magántulajdon védelme és a gazdálkodás átalakulása
      • A magántulajdon
      • Gazdálkodás, kereskedelem és a pénz
      • A világi társadalom
      • Az egyházi társadalom
    • 2.2.4. Szóbeliség és írás
    • 2.2.5. Külpolitika: védekezés és terjeszkedés
  • 2.3. Integrálódás Európába (1116–1205)
    • 2.3.1. A keresztes hadjáratok és Magyarország
    • 2.3.2. Expanzió és regionális politika
    • 2.3.3. A politikai elit és az uralkodó viszonya
    • 2.3.4. Betelepülők nyugatról és keletről
    • 2.3.5. Az írásbeliség és a művelődés
  • 2.4. Az „új berendezkedés” gazdasági-társadalmi következményei (1205–1301)
    • 2.4.1. Birtokkoncentráció, várépítés, magánfamília
      • A birtokkoncentráció
      • A várépítés
      • A magánfamília
    • 2.4.2. Munkaerőpiac és szerkezetváltás
    • 2.4.3. A nemesség formálódása és rétegződése
      • A jogok megfogalmazása
      • A köznemesség kialakulása
      • A megye és a generalis congregatiók
    • 2.4.4. A királyi udvar és az egyház
      • Gazdasági és kormányzati konfliktusok a pápával és a magyarországi főpapokkal
      • Az írásbeliség szerepe a világi életben
    • 2.4.5. Nemesi öntudat, királyi hatalom
• 3. A középkori Magyar Királyság A vegyes házi királyok kora (1301–1526)
  • 3.1. Anjou-kor: a tartományuraságoktól I. (Nagy) Lajos birodalmának felbomlásáig (1301–1403)
    • 3.1.1. I. Károly uralkodása (1301–1342)
    • 3.1.2. Társadalmi átalakulás, belső piac és városiasodás
    • 3.1.3. I. (Nagy) Lajos kül- és belpolitikája (1342–1382)
    • 3.1.4. Az Anjouk udvari kultúrája
    • 3.1.5. Az Anjou-monarchia vége és a királyi hatalom meggyengülése Zsigmond uralkodásának kezdetén (1387–1437)
  • 3.2. Luxemburgi Zsigmond konszolidációs eredményei a 15. század első harmadában
    • 3.2.1. Zsigmond gazdasági, pénzügyi és várospolitikai reformjai
    • 3.2.2. Európai szerepek és a török elleni védekezés ügye
    • 3.2.3. A király, a bárók és a rendek Politikai és igazságszolgáltatási reformok
    • 3.2.4. Társadalmi feszültségek Az 1437–1438-as erdélyi parasztfelkelés
    • 3.2.5. Királyi reprezentáció. A humanizmus kezdetei
  • 3.3. Belső viszálykodás és a török veszély a 15. század második harmadában
    • 3.3.1. Albert uralkodása (1438–1439)
    • 3.3.2. Az ország kettészakadása és Hunyadi János felemelkedése
    • 3.3.3. Interregnum és Hunyadi János kormányzósága
    • 3.3.4. V. László uralkodása és a nándorfehérvári diadal
  • 3.4. Mátyás király birodalma (1458–1490)
    • 3.4.1. A királyi hatalom megszilárdítása
    • 3.4.2. Az uralkodó háborúi és külpolitikai törekvései
    • 3.4.3. A trónöröklés nehézségei
    • 3.4.5. Udvari művészet és irodalompártolás A kultúra felvirágzása
  • 3.5. Társadalom és gazdaság a késő középkorban
    • 3.5.1. Az ország népessége. Lélekszám és nemzetiség
    • 3.5.2. Társadalmi rétegződés, rendi dualizmus
    • 3.5.3. Egyházi társadalom
    • 3.5.4. Az arisztokrácia kialakulása. A familiárisi intézmény és a nemesség
    • 3.5.5. Mezőgazdaság és állattenyésztés
    • 3.5.6. Jobbágyok – parasztok
    • 3.5.7. Városi jellegű foglalkozások: kézművesség, kereskedelem, pénzforgalom
    • 3.5.8. A városok és mezővárosok igazgatása és társadalma
  • 3.6. A Mohácshoz vezető út (1490–1526)
    • 3.6.1. A török–magyar viszony és II. Ulászló uralkodása
    • 3.6.2. Az 1514-es parasztháború és következményei
    • 3.6.3. A török–magyar viszony és II. Lajos törekvései
    • 3.6.4. A mohácsi csata
    • 3.6.5. A műveltség terjedése Irodalom, művészet és reformáció
• 4. Magyarország két világbirodalom határán (1526–1711)
  • 4.1. Magyarország Mohács után: az útkeresések évszázada (1526–1606)
    • 4.1.1. Két világbirodalom határvidékén
    • 4.1.2. Török utak Bécs felé: az oszmánok Magyarországon
    • 4.1.3. Rögös magyar út Bécsbe: a Habsburgok és a magyar rendek
    • 4.1.4. A Sztambulba vezető út: Szapolyai János és fia állama
    • 4.1.5. Igen szűk ösvényen: az Erdélyi Fejedelemség
    • 4.1.6. Mohács utáni társadalmunk útkeresései
    • 4.1.7. A magyar gazdaság útjai Európába
    • 4.1.8. Honkeresők: etnikai és demográfiai változások
    • 4.1.9. Hitkeresők: vallásváltó Magyarország
    • 4.1.10. Humanista és reneszánsz nyelvkeresők: a művelődés aranykora
    • 4.1.11. Hiábavaló kiútkeresés: a tizenöt éves háború
  • 4.2. Romlás és megújulás: a kétarcú 17. század (1606–1711)
    • 4.2.1. Béke vagy polgárháború a két birodalom határán?
    • 4.2.2. Újabb török hadjáratok a régi cél felé
    • 4.2.3. A rendiség megerősödése – kenyértörés az udvarral
    • 4.2.4. Önálló életre kelt Erdély – virágzó, majd pusztuló Tündérország
    • 4.2.5. Militarizálódás és önszerveződés: társadalmi változások
    • 4.2.6. Gazdasági visszaesés és átrendeződés
    • 4.2.7. Pusztuló magyarság – gyarapodó „nemzetiségek”
    • 4.2.8. Megújuló katolicizmus – elhúzódó vallásháború
    • 4.2.9. Fél évszázad kulturális fejlődés – fél évszázad háborús válság
    • 4.2.10. Felszabadított, de elpusztított ország: újabb tizenöt év háború
    • 4.2.11. Függetlenségi mozgalom és polgárháború: a Rákóczi-szabadságharc
• 5. Magyarország a Habsburg Monarchiában (1711–1918)
  • 5.1. A rendi képviseleti monarchia utolsó korszaka és válsága (1711–1848)
    • 5.1.1. Magyarország beilleszkedése a Habsburg Birodalomba
    • 5.1.2. Rendi intézmények, országos kormányszervek
    • 5.1.3. Vallások és egyházak
    • 5.1.4. A felvilágosult abszolutizmus kezdetei: Mária Terézia reformjai
    • 5.1.5. A felvilágosult abszolutizmus kiteljesedése: II. József reformjai
    • 5.1.6. Az ország újjáépítése: a táj és a településhálózat változásai
    • 5.1.7. Újratelepítés, népesedési változások
    • 5.1.8. Hagyományos és átalakuló mezőgazdaság
    • 5.1.9. Ipar, kereskedelem, szállítás
    • 5.1.10. A rendi társadalomból a polgári társadalom felé
    • 5.1.11. A rendi nacionalizmus kora (1790–1830)
    • 5.1.12. A reformkor: a polgári átalakulás előkészítése
    • 5.1.13. A nemzetiségi kérdés jelentkezése. Nemzeti ébredési mozgalmak
    • 5.1.14. A barokktól a polgárosodó kultúráig
  • 5.2. A polgári Magyarország születése (1848–1918)
    • 5.2.1. Polgári forradalom és szabadságharc
    • 5.2.2. Kísérletek a Habsburg Birodalom átszervezésére (1849–1867)
    • 5.2.3. A dualista Monarchia államrendszere és a magyar polgári államapparátus felépítése
    • 5.2.4. A modern gazdasági növekedés kibontakozása
    • 5.2.5. Népesedési viszonyok. Magyarosodás
    • 5.2.6. A településhálózat átalakulása, az urbanizáció felgyorsulása
    • 5.2.7. Polgárosodó társadalom
    • 5.2.8. Vallások és egyházak a polgári Magyarországon
    • 5.2.9. A modern kultúra megalapozása
    • 5.2.10. Belpolitika a dualizmus korában
    • 5.2.11. A nemzetiségi kérdés
    • 5.2.12. Nemzetközi konfliktusok és az első világháború: a Monarchia végórái
• 6. A 20. századi Magyarország
  • 6.1. Az 1918–1919-es forradalmak
    • 6.1.1. Az őszirózsás forradalom és az Első Magyar Köztársaság
    • 6.1.2. A kommunista hatalomátvétel és a Tanácsköztársaság
  • 6.2. A Horthy-korszak (1919–1944)
    • 6.2.1. Megszállás, ellenforradalom és a konszolidáció kezdetei
    • 6.2.2. A trianoni békeszerződés
    • 6.2.3. A belpolitikai stabilitás megteremtése és a politikai rendszer jellege
    • 6.2.4. Alkalmazkodás és mérsékelt fellendülés a gazdaságban
    • 6.2.5. Urak és kendek: a „neobarokk” társadalom
    • 6.2.6. Oktatás, kultúra, művelődés
    • 6.2.7. Külpolitika, fegyverkezés, revízió
    • 6.2.8. A második világháborúban
  • 6.3. A szovjet táborban (1945–1989)
    • 6.3.1. A Második Magyar Köztársaság létrejötte
    • 6.3.2. A párizsi békeszerződés
    • 6.3.3. Újjáépítés és a köztársaság felszámolása
    • 6.3.4. Az ipar államosítása és a társadalom átrétegződése
    • 6.3.5. Az oktatás, a tudomány és a kultúra államosítása
    • 6.3.6. A rákosista diktatúra
    • 6.3.7. A vas és acél országa
    • 6.3.8. A diktatúra oktatás- és művelődéspolitikája
    • 6.3.9. Nagy Imre reformkísérlete
    • 6.3.10. Az 1956-os forradalom és szabadságharc
    • 6.3.11. Megtorlás és konszolidáció
    • 6.3.12. Gazdaság: a reformok útján
    • 6.3.13. Oktatásügy és tudományos kutatás a Kádár-korszakban
    • 6.3.14. Társadalom: a „gulyáskommunizmus” fény- és árnyoldalai
    • 6.3.15. Kultúra és művelődés: a „3 T” politikája
    • 6.3.16. Külpolitika és külföldi magyarság
    • 6.3.17. Kádár bukása és a rendszerváltás előzményei
  • 6.4. A Harmadik Magyar Köztársaság
    • 6.4.1. A békés átmenet és az új magyar demokrácia
    • 6.4.2. Magánosítás és kárpótlás: a piacgazdaság kialakulása
    • 6.4.3. Oktatás, kutatás, művelődés: az átalakulás előnyei és hátrányai
    • 6.4.4. Külpolitika: vissza Európába
• Bibliográfia
• Kronológia
  • 1. A magyarok őstörténete és a honfoglalás kor
  • 2. A középkori Magyar Királyság (970–1301)
  • 3. A középkori Magyar Királyság (1301–1526)
  • 4. Magyarország két birodalom határán (1526–1711)
  • 5. Magyarország a Habsburg Monarchiában (1711–1918)
  • 6. A 20. századi Magyarország
• Térképjegyzék