Tartalomjegyzék

• ÉLELMEZÉS-EGÉSZSÉGTAN I. Harmadik kiadás
• Impresszum
• I. RÉSZ
  • 1. A TÁPLÁLKOZÁS ÉLETTANA ÉS BIOKÉMIÁJA
    • 1.1. Táplálkozási alapfogalmak
    • 1.2. A táplálékok összetétele
      • 1.2.1. Energiát adó tápanyagok
        • 1.2.1.1. Szénhidrátok
        • 1.2.1.2. Zsírok
      • 1.2.2. Építő tápanyagok
        • 1.2.2.1. Fehérjék
        • 1.2.2.2. Ásványi anyagok
      • 1.2.3. Szabályozó-védő tápanyagok
        • 1.2.3.1. Vitaminok
        • 1.2.3.2. Nyomelemek
    • 1.3. Az emésztőrendszer működése
      • 1.3.1. Emésztés és felszívódás
        • 1.3.1.1. A tápcsatorna
        • 1.3.1.2. A száj szerepe az emésztésben és felszívódásban
        • 1.3.1.3. A garat és a nyelőcső szerepe a táplálkozásban
        • 1.3.1.4. A gyomor szerepe az emésztésben és felszívódásban
        • 1.3.1.5. A vékonybél
        • 1.3.1.6. A máj és az epe szerepe az emésztésben
        • 1.3.1.7. A hasnyálmirigy szerepe az emésztésben
        • 1.3.1.8. Emésztés a vékonybélben
        • 1.3.1.9. A felszívódás
    • 1.4. A tápanyagok hasznosulása és a tápanyagszükséglet
      • 1.4.1. Energiatermelés, energiaszükséglet
      • 1.4.2. A tápanyagok sorsa, tápanyagszükséglet
        • 1.4.2.1. Enzimek, biokatalízis
        • 1.4.2.2. A szénhidrátok sorsa a szervezetben, szénhidrátszükséglet
        • 1.4.2.3. A zsírok sorsa a szervezetben
        • 1.4.2.4. Fehérjeanyagcsere
        • 1.4.2.5. Víz és ásványi anyagok sorsa a szervezetben, szükséglet
        • 1.4.2.6. A vitaminok sorsa a szervezetben, szükséglet
        • 1.4.2.7. Mikroelemek sorsa és a mikroelem-szükséglet
    • 1.5. Táplálkozás és tápláltsági állapot
    • 1.6. Az egészséges táplálkozás, a célszerű táplálkozási gyakoriság
  • 2. A TÁPLÁLÉKUL SZOLGÁLÓ ÉLELMISZEREK CSOPORTOSÍTÁSA
    • 2.1. Táplálkozásról, néhány tápanyagról
    • 2.2. A főbb élelmiszercsoportok táplálkozástani jellemzése
      • 2.2.1. Hús és húsipari termékek
      • 2.2.2. Tojás
      • 2.2.3. Zsiradékok
        • 2.2.3.1. Állati eredetű zsiradékok
        • 2.2.3.2. Növényi zsiradékok
      • 2.2.4. Tej és tejtermékek
      • 2.2.5. Cereáliák és sütőipari termékek
        • 2.2.5.1. Búza
        • 2.2.5.2. Rozs
        • 2.2.5.3. Rizs
        • 2.2.5.4. Zab
        • 2.2.5.5. Tésztaipari termékek
      • 2.2.6. Zöldségfélék
      • 2.2.7. Hüvelyesek
      • 2.2.8. Gombák
      • 2.2.9. Gyümölcsök
      • 2.2.10. Üditőitalok vagy alkoholmentes italok
      • 2.2.11. Alkoholtartalmú italok táplálkozás-élettani értékelése
        • 2.2.11.1. Sör
        • 2.2.11.2. Bor
        • 2.2.11.3. Szeszesipari készítmények
      • 2.2.12. Élvezeti szerek
        • 2.2.12.1. Kávé
        • 2.2.12.2. Tea
• II. RÉSZ
  • 1. ÁLTALÁNOS RÉSZ
    • 1.1. Idegen anyag fogalma, eredete
    • 1.2. Toxicitás meghatározása
    • 1.3. Az idegen vegyi anyagok élelmezés-higiénés toxikológiai megítélésének menete
  • 2. ÉLELMISZEREK FÉMTARTALMA
    • 2.1. Szinergizmus és antagonizmus
    • 2.2. Természetes fémtartalom
    • 2.3. Technológiai eredetű fémtartalom
  • 3. A MEZŐGAZGASÁGBAN HASZNÁLT VEGYI ANYAGOK ÉLELMEZÉS-EGÉSZSÉGÜGYI MEGÍTÉLÉSE
    • 3.1. A növénytermesztésben és raktározásban használt vegyi anyagok
      • 3.1.1. Talaj termékenységét fokozó szerek
        • 3.1.1.1. Műtrágyák
        • 3.1.1.2. Talajbaktériumok tevékenységét befolyásoló szerek
        • 3.1.1.3. Szennyvizek, szennyvíziszapok, hulladékok hasznosítása műtrágyaként
      • 3.1.2. Növényvédő szerek (peszticidek)
        • 3.1.2.1. Növényvédő szerekkel kapcsolatos jogszabályok
        • 3.1.2.2. Peszticidekkel szemben támasztott követelmények
        • 3.1.2.3. Peszticidek csoportosítása
        • 3.1.2.4. Inszekticidek
        • 3.1.2.5. Fungicidek
        • 3.1.2.6. Herbicidek
        • 3.1.2.7. Regulátorok (növekedésszabályozók)
        • 3.1.2.8. Gázosítószerek
    • 3.2. Állattartásban alkalmazott idegen anyagok
      • 3.2.1. Az idegen anyag felhasználásának szükségessége az állattartásban
      • 3.2.2. Felhasználható szerek
        • 3.2.2.1. Antibiotikumok
        • 3.2.2.2. Szulfonamidok (szulfanil-amidok)
        • 3.2.2.3. Anabolikus anyagok
        • 3.2.2.4. Takarmánykiegészítők
  • 4. RÁKKELTŐ HATÁSÚ ANYAGOK ÉLELMEZÉS-EGÉSZSÉGÜGYI PROBLÉMÁI
    • 4.1. Nitrát, nitrit, nitrózamin
      • 4.1.1. Nitrát és nitrit
      • 4.1.2. Nitrózamin
    • 4.2. Policiklikus aromás szénhidrogének (PAH-ok)
      • 4.2.1. Élelmiszerekben előforduló legfontosabb PAH-ok
      • 4.2.2. Élelmiszerek PAH szennyeződésének főbb forrásai
        • 4.2.2.1. Élelmiszerek szennyeződése a levegő és a talaj közvetítésével
        • 4.2.2.2. Élelmiszerek szennyeződése az ipari feldolgozási technológia útján.
        • 4.2.2.3. Élelmiszerek szennyeződése az élelmiszercsomagoló és burkoló anyagok közvetítésével
    • 4.3. Mikotoxinok
      • 4.3.1. Mikotoxin képződés körülményei
      • 4.3.2. Mikotoxinok toxikológiai jellemzése
      • 4.3.3. Mikotoxikózisok
      • 4.3.4. Mikotoxinok előfordulása élelmiszerekben
        • 4.3.4.1. Fusarium toxinok
        • 4.3.4.2. Aflatoxinok
        • 4.3.4.3. Patulin
        • 4.3.4.4. Ochratoxinok
        • 4.3.4.5. Citrinin
        • 4.3.4.6. Penicillinsav
      • 4.3.5. Élelmiszerek detoxikációját célzó törekvések
  • 5. RADIOAKTÍV SZENNYEZÉSEK ÉLELMISZEREKBEN
    • 5.1. Alapfogalmak
    • 5.2. Radioaktív szennyeződés forrásai
      • 5.2.1. Természetes radioaktív tartalom
      • 5.2.2. Mesterséges radioaktív tartalom
    • 5.3. Élelmiszer besugárzás
  • 6. TERMÉSZETES EREDETŰ TOXIKUS ANYAGOK ÉLELMISZEREKBEN
    • 6.1. Növényi szervezetek által termelt méreganyagok
    • 6.2. Állati szervezetek által termelt toxinok
    • 6.3. Gombatoxinok
  • 7. ÉLELMISZER ADALÉKANYAGOK ÉS TECHNOLÓGIAI SEGÉDANYAGOK
    • 7.1. Adalékanyagok fogalmi köre, felhasználásuk irányelvei
    • 7.2. Élelmiszerszínezékek
    • 7.3. Tartósítószerek
    • 7.4. Antioxidánsok és antioxidáns színergisták
    • 7.5. Állományjavító és módosító anyagok
    • 7.6. Aromaanyagok és ízfokozók
    • 7.7. Savak (savanyítok és sók)
    • 7.8. Édesítőszerek
  • 8. DETERGENSMARADÉKOK AZ ÉLELMISZEREKBEN
    • 8.1. Detergensek fogalma, felhasználásuk
    • 8.2. Detergensek toxikológiai tulajdonságai
    • 8.3. Detergensek alkalmazása
  • 9. MŰANYAGOK TOXIKO-HIGIÉNÉS MEGÍTÉLÉSE
    • 9.1. Az élelmiszeriparban, illetve az élelmiszer csomagolásban alkalmazott legfontosabb műanyagok
    • 9.2. Műanyagipari adalékanyagok élelmezés-egészségügyi követelményei
  • 10. IDEGEN ANYAGOK MEGHATÁROZÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI ÉLELMISZEREKBŐL
    • 10.1. Mintavétel
    • 10.2. Minták vizsgálata