Tartalomjegyzék

• Az internet és lehetőségei Üzleti és jogi szemszögből
• Impresszum
• Előszó
• 1. Számítógép-hálózatok és az internet
  • 1.1. Történelmi bevezető
  • 1.2. A hálózatok felépítése és osztályozása
  • 1.3. Helyi hálózatok és hozzáférési jogok
  • 1.4. Az internet
    • 1.4.1. Az internet felépítése és működése
    • 1.4.2. Fontosabb internetszolgáltatások
      • 1.4.2.1. Bulletin Board System (BBS)
      • 1.4.2.2. Internet Relay Chat
      • 1.4.2.3. Az ICQ
      • 1.4.2.4. Az elektronikus levelezés
      • 1.4.2.5. Fórum
      • 1.4.2.6. Levelezési listák
      • 1.4.2.7. Szivattyúk
      • 1.4.2.8. Elektronikus hirdetés
      • 1.4.2.9. Intranet
      • 1.4.2.10. Saját oldal
      • 1.4.2.11. Internetes kereskedelem
    • 1.4.3. Keresés az interneten
      • 1.4.3.1. A Yahoo webkatalógus
      • 1.4.3.2. Az AltaVista index
      • 1.4.3.3. A keresők általános felépítése
      • 1.4.3.4. Rangsoroló algoritmusok
    • 1.4.4. Az internet szerepe a globális gazdaságban
    • 1.4.5. A számítási felhő (Cloud Computing)
    • 1.4.6. Virtuális identitás
    • 1.4.7. Az internet felhasználásának hazai tendenciái
    • 1.4.8. Digitális képességek
  • 1.5. Kérdések és feladatok
• 2. Elektronikus üzletvitel
  • 2.1. Elektronikus üzlet és kereskedelem
  • 2.2. Virtuális kereskedelmi piacterek
    • 2.2.1. Elektronikus piactér szolgáltatásai
    • 2.2.2. Árverések
    • 2.2.3. Értéknövelt szolgáltatások
    • 2.2.4. Az elektronikus piactér előnyei
  • 2.3. Az elektronikus üzlet elemei
    • 2.3.1. Tartalom
      • 2.3.1.1. A tartalomgazdálkodás elemei
      • 2.3.1.2. A tartalomgazdálkodás tervezése
    • 2.3.2. Közösség
      • 2.3.2.1. A közösségből származó előnyök
      • 2.3.2.2. A közösség építőkövei
    • 2.3.3. Kereskedelem
      • 2.3.3.1. Az elektronikus piacterek modelljei
      • 2.3.3.2. Beszerzési elektronikus piacterek
      • 2.3.3.3. Vertikális piacterek
  • 2.4. Az elektronikus üzletvitel három dimenziója
  • 2.5. Az elektronikus üzletvitel logisztikai kihívása – a csatorna rövidülése és ennek kihatásai
  • 2.6. Elektronikus pénz
    • 2.6.1. Az elektronikus pénz csoportosítása
    • 2.6.2. Az elektronikus pénz tulajdonságai
    • 2.6.3. Az elektronikus pénz működése
    • 2.6.4. Az elektronikus pénz előnyei
    • 2.6.5. Elektronikus pénztárca
    • 2.6.6. Elektronikus pénzszolgáltatók
      • 2.6.6.1. CyberCash
      • 2.6.6.2. Teljesen anonim elektromos pénz (Digital Cash)
      • 2.6.6.3. Mondex
      • 2.6.6.4. Digital Millicent
      • 2.6.6.5. IBM Minipay
      • 2.6.6.6. Chipper, aprópénz
      • 2.6.6.7. First Virtual Holding Inc.
      • 2.6.6.8. NetBill
      • 2.6.6.9. National Westminster Bank (NatWest)
  • 2.7. Kérdések és feladatok
• 3. Elektronikus kereskedelem
  • 3.1. Az elektronikus kereskedelem kialakulása
  • 3.2. Az elektronikus kereskedelem fogalma
  • 3.3. Az elektronikus kereskedelem jellegzetes vonásai
  • 3.4. Az elektronikus kereskedelem Magyarországon
  • 3.5. Az elektronikus kereskedelem szegmensei
    • 3.5.1. A vállalatközi kereskedés (B2B)
      • 3.5.1.1. A legfontosabb B2B típusú üzleti modellek
    • 3.5.2. Vállalatok és fogyasztók közötti kereskedés (B2C)
      • 3.5.2.1. A legfontosabb B2C típusú üzleti modellek
    • 3.5.3. Egyéb szegmensek
  • 3.6. Az elektronikus kereskedelem szereplői
  • 3.7. Az elektronikus kereskedelem lehetséges felosztásai
    • 3.6.1. Zárt és nyitott rendszerek
    • 3.6.2. Az elektronikus kereskedelem a tranzakció típusai szerint
  • 3.8. Elektronikus kereskedelem és hagyományos kis- és nagykereskedelem
  • 3.9. Az elektronikus kereskedelem előnyei és hátrányai
  • 3.10. Az elektronikus kereskedelem problémái és nehézségei
  • 3.11. Az elektronikus kereskedelem üzleti modelljei
  • 3.12. Az elektronikus kereskedelem összefüggése a vállalat versenyképességével
  • 3.13. Az elektronikus kereskedelem szabályozása
    • 3.13.1. A szabályozás nehézségei
    • 3.13.2. Az elektronikus kereskedelem szabályozása az Európai Unióban
    • 3.13.3. Az elektronikus kereskedelemre vonatkozó magyarországi szabályozások
    • 3.13.4. Az elektronikus kereskedelem és a fogyasztóvédelem
  • 3.14. Néhány nagy bukás
  • 3.15. Online boltok
    • 3.15.1. Online boltok típusai
    • 3.15.2. A vásárlási folyamat
    • 3.15.3. Fizetési és szállítási módozatok
    • 3.15.4. Az internetes üzlet alapmodellje
    • 3.15.5. A sikeres internetes üzletek 12 aranyszabálya
    • 3.15.6. Az interneten vásárolt árucikkek típusai
    • 3.15.7. Logisztika
  • 3.16. Az elektronikus kereskedelem és közbeszerzés legfontosabb szervezetei
    • 3.16.1. GCat és S-Cat
    • 3.16.2. Electronic Commerce Resource Center
    • 3.16.3. CommerceNet
    • 3.16.4. The Open Group
  • 3.17. Egy online üzlet megtervezése
    • 3.17.1. A doménium név kiválasztása
    • 3.17.2. A tárhely kiválasztása
    • 3.17.3. Az adatbázis megtervezése
    • 3.17.4. Az adminisztrációs felület
    • 3.17.5. A felhasználói felület
      • 3.17.5.1. A főoldal
      • 3.17.5.2. Regisztráció
      • 3.17.5.3. Belépés
      • 3.17.5.4. A termékek
      • 3.17.5.5. Vásárlói kosár
      • 3.17.5.6. Megrendelés és fizetés
  • 3.18. Kérdések és feladatok
• 4. Elektronikus banki szolgáltatások
  • 4.1. A szolgáltatások kialakulása
    • 4.1.1. Az elektronikus banki szolgáltatások használata
  • 4.2. Jogszabályok az elektronikus fizetésekre vonatkozóan
    • 4.2.1. Szabályozás az EU-ban
    • 4.2.2. Magyaroszági szabályozások
  • 4.3. Hagyományos fizetési formák és elektronikus bankszolgáltatások
  • 4.4. Az e-banking meghatározása
    • 4.4.1. Bankközi piac
    • 4.4.2. Fogyasztói piac
    • 4.4.3. Vállalati piac
  • 4.5. E-banking funkciói
  • 4.6. Bankautomaták
    • 4.6.1. A bankautomata alapjellemzői
      • 4.6.1.1. Biztonsági problémák
      • 4.6.1.2. Megosztott ATM-hálózatok
      • 4.6.1.3. Az ATM alkalmazásának előnyei és hátrányai
      • 4.6.1.4. Az ATM piac
  • 4.7. Hitelkártya
    • 4.7.1. Hitelkártya vagy betéti kártya
    • 4.7.2. Ki bocsáthat ki hitelkártyát?
  • 4.8. Telefonos szolgáltatás (Call Center)
    • 4.8.1. A Call Center rendszer felépítése
  • 4.9. SmartCard
    • 4.9.1. A smartcard műszaki jellemzői
    • 4.9.2. Alkalmazási területek
    • 4.9.3. A smartcard előnyei és hátrányai
  • 4.10. Office Banking
    • 4.10.1. A rendszer felépítése
  • 4.11. Home Banking
    • 4.11.1. A rendszer architektúrája, működésének áttekintése
    • 4.11.2. A rendszer működéséhez szükséges adatok tárolása
    • 4.11.3. A Home Banking által nyújott szolgáltatások
    • 4.11.4. Átutalási megbízások
      • 4.11.4.1. Átutalások felvitele
      • 4.11.4.2. Átutalások jóváhagyása
      • 4.11.4.3. Megbízások elküldése
      • 4.11.4.4. Visszaigazolás
    • 4.11.5. Információlekérdezés
      • 4.11.5.1. Számlaegyenleg lekérdezése
      • 4.11.5.2. Forgalmi adatok lekérdezése
      • 4.11.5.3. Egyéb információk
    • 4.11.6. Általános funkciók
      • 4.11.6.1. Segédadatok módosítása
      • 4.11.6.2. Archiválás
      • 4.11.6.3. Levelezés a bankkal
    • 4.11.7. Egyéb szolgáltatások
  • 4.12. Internet Banking
    • 4.12.1. Az Internet Banking rendszer felépítése
    • 4.12.2. Az Internet Banking biztonsági elemei
      • 4.12.2.1. Dinamikus felépítés
      • 4.12.2.2. Tűzfal (firewall) védelem
      • 4.12.2.3. Titkosított csatornák a kommunikációra
      • 4.12.2.4. Időkorlát
      • 4.12.2.5. Konkurens bejelentkezések védelme
      • 4.12.2.6. Utolsó bejelentkezési idő kijelzése
      • 4.12.2.7. A jelszót rendszeresen meg kell változtatni
      • 4.12.2.8. A jelszó kezelése
      • 4.12.2.9. SMS-aláírás
      • 4.12.2.10. A Token
    • 4.12.3. Biztonsági ajánlások
      • 4.12.3.1. Személyes azonosítók és kódok kezelése
      • 4.12.3.2. Összetett jelszó használata
      • 4.12.3.3. Tűzfal használata
      • 4.12.3.4. A rendszerből való szabályos kijelentkezés
    • 4.12.4. Adatszerzések fajtái
      • 4.12.4.1. Adathalászat (Phishing)
      • 4.12.4.2. Pharming
      • 4.12.4.3. Trójai program
  • 4.13. Mobile Banking
    • 4.13.1. Osztályozás
    • 4.13.2. Mobile Banking által nyújtott szolgáltatások
  • 4.14. Elektronikus banking előnyei
  • 4.15. Az elektronikus banking kockázatai
    • 4.15.1. Hitelkockázat
    • 4.15.2. Likviditási kockázat
    • 4.15.3. Piaci kockázat
    • 4.15.4. Működési kockázat
    • 4.15.5. Hírnév és reputációs kockázat
    • 4.15.6. Jogi kockázat
  • 4.16. Az Internet Banking rendszer fejlesztése
    • 4.16.1. A rendszer specifikációja
    • 4.16.2. Elemzés és tervezés
    • 4.16.3. Használati eset (use case) diagram
      • 4.16.3.1. A használati esetek részletes bemutatása (dokumentációja)
    • 4.16.4. Az osztálydiagram
      • 4.16.4.1. Osztályokhoz rendelt kiterjesztések
      • 4.16.4.2. Osztályok közötti kapcsolatok
      • 4.16.4.3. A diagram
    • 4.16.5. Az objektumdiagram
    • 4.16.6. Kölcsönhatás diagramok
      • 4.16.6.1. Szekvenciadiagram
      • 4.16.6.2. Együttműködési diagram
    • 4.16.7. Aktivitásdiagram
    • 4.16.8. Komponensdiagram
    • 4.16.9. Telepítési diagram
    • 4.16.10. Implementáció
    • 4.16.11. Dokumentáció
  • 4.17. Kérdések és feladatok
• 5. Tőzsde az interneten
  • 5.1. Hagyományos és internetes szolgáltatás
  • 5.2. Az Internet Brokering
  • 5.3. Az interneten működő brókercégek fajtái
  • 5.4. Az ügyfelek elemzése
  • 5.5. Interneten keresztül intézhető értékpapír-műveletek
    • 5.5.1. Állampapírok vétele, eladása
    • 5.5.2. Befektetési jegyek vétele, eladása
    • 5.5.3. Részvények vétele, eladása
  • 5.6. Nemzetközi Internet Brokering
  • 5.7. Biztonság
  • 5.8. Jövőbeli lehetőségek
    • 5.8.1. A szolgáltatás várható fejlődése
    • 5.8.2. Az internetben rejlő egyéb technikai tartalékok
  • 5.9. A Fio-broker rendszer
    • 5.9.1. A rendszer követelményei
    • 5.9.2. Biztonság
  • 5.10. Kérdések és feladatok
• 6. Elektronikus aláírás
  • 6.1. Az elektronikus aláírás szerepe
  • 6.2. Az elektronikus aláírás meghatározása
  • 6.3. Az elektronikus aláírás technológiája
  • 6.4. Tanúsítvány és a hitelesítés szolgáltató
  • 6.5. Az elektronikus aláírások típusai
  • 6.6. Szabványos, biztonságosnak tekinthető digitális aláíró algoritmusok
    • 6.6.1. A titkosítás úgynevezett hash-függvényei
    • 6.6.2. Az RSA algoritmus
    • 6.6.3. A DSA algoritmus
  • 6.7. Az elektronikus aláírás alkalmazásának alapelvei
  • 6.8. Az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatások
  • 6.9. Az elektronikus aláírás biztonsága
  • 6.10. Az elektronikus aláírás jogi szabályozása
    • 6.10.1. Az elektronikus aláírás szabályozása az Európai Unióban
    • 6.10.2. Az elektronikus aláírás szabványosítása az Európai Unióban
    • 6.10.3. Az európai elektronikus aláírás szabványosítási kezdeményezése
    • 6.10.4. Az elektronikus aláírás jogi helyzete Magyarországon
  • 6.11. Egy globális elektronikus aláírási hálózat
  • 6.12. Az elektronikus dokumentum fajtái
  • 6.13. Az elektronikus dokumentumok gyakorlati alkalmazása
  • 6.14. Kérdések és feladatok
• 7. Online marketing
  • 7.1. Az online marketingkommunikáció célja és története
    • 7.1.1. Az online reklámok és a hagyományos reklámhordozók viszonya
      • 7.1.1.1. Az óriásplakátok szerepe
      • 7.1.1.2. Sajtóreklámok
      • 7.1.1.3. Televíziós reklámok
      • 7.1.1.4. Tematikus csatornák, kábeltelevíziós reklámok
      • 7.1.1.5. Direkt marketing
    • 7.1.2. Az internetes reklámozás meghatározása
    • 7.1.3. Az online reklámozás előnyei
  • 7.2. Az online marketingkommunikáció érintettjei
    • 7.2.1. Az eladók (reklámozók)
    • 7.2.2. A vásárlók
    • 7.2.3. A kiszolgálók
      • 7.2.3.1. Online reklámügynökségek
      • 7.2.3.2. Egyéni szereplők és affiliate oldalak
  • 7.3. Az online marketingkommunikáció technikai háttere
    • 7.3.1. A forgalom és az online viselkedés mérése
    • 7.3.2. A célzásban és a személyre szabhatóságban rejlő lehetőségek
  • 7.4. Az online marketingkommunikáció eszköztára
    • 7.4.1. Weboldalak, CRM, hírlevelek és tartalommarketing
      • 7.4.1.1. Weboldalak és landing page-ek
      • 7.4.1.2. CRM – Customer Relationship Management
      • 7.4.1.3. Hírlevelek
      • 7.4.1.4. Tartalommarketing
    • 7.4.2. Keresőmarketing (SEM)
      • 7.4.2.1. Keresőoptimalizálás (SEO – Search Engine Optimization)
      • 7.4.2.2. Szponzorált linkek és kontextuális hirdetések
    • 7.4.3. Klasszikus internetes hirdetések
    • 7.4.4. Videómarketing
      • 7.4.4.1. A videómarketing technikai háttere
      • 7.4.4.2. A videómarketing felhasználási lehetőségei és sikertényezői
    • 7.4.5. Közösségi média marketing
      • 7.4.5.1. Tartalommarketing a közösségi hálókon
      • 7.4.5.2. Reklám a közösségi hálókon
    • 7.4.6. Mobilmarketing
  • 7.5. Az internetes reklámok hatékonysága
    • 7.5.1. Naplóállományok
    • 7.5.2. Auditálás
    • 7.5.3. Adserver
  • 7.6. Az internetes reklámok célzása
    • 7.6.1. Pozicionálás a tartalmi környezet alapján
    • 7.6.2. Pozicionálás a regisztrációkból nyert adatok felhasználásával
  • 7.7. Árképzés és díjazás
    • 7.7.1. CPM (Cost Per Mille)
    • 7.7.2. CPC (Cost Per Click)
    • 7.7.3. CPA és CPL (Cost Per Action és Cost Per Lead)
    • 7.7.4. Fix díjak
    • 7.7.5. A megtekintések száma alapján történő fizetés
    • 7.7.6. Vásárlások száma alapján történő fizetés (Cost Per Sale)
    • 7.7.7. Partnerprogramok
    • 7.7.8. Alternatív díjszabás
  • 7.8. Online marketingstratégiák és sikertényezők
    • 7.8.1. Különbségek a hagyományos és az online reklámok között
      • 7.8.1.1. A hely
      • 7.8.1.2. Az idő
      • 7.8.1.3. Arculatteremtés
      • 7.8.1.4. A kommunikáció iránya
      • 7.8.1.5. Interaktivitás
    • 7.8.2. Online marketingtevékenységek
    • 7.8.3. A sikeres online marketing feltételei
      • 7.8.3.1. Az online marketingkommunikáció viszonya a marketing egyéb területeivel
      • 7.8.3.2. Személyre szabott szolgáltatás
      • 7.8.3.3. Új kapcsolatok építése
      • 7.8.3.4. A fogyasztók megbecsülése
      • 7.8.3.5. A reklám interaktív jellege
      • 7.8.3.6. Tengernyi információ kínálása
      • 7.8.3.7. Interaktív párbeszéd
      • 7.8.3.8. Az ingyenes termék érdeklődést ébreszt
      • 7.8.3.9. Alkalmazkodjunk a felgyorsult és megváltozott időkhöz
      • 7.8.3.10. Az interneten nem számít a cég mérete
      • 7.8.3.11. Szervezési stratégiák
  • 7.9. Kérdések és feladatok
• 8. Mobil kereskedelem
  • 8.1. Harmadik generációs mobilrendszerek
  • 8.2.3. G szolgáltatások, alkalmazások és terminálok
  • 8.3. A 3G mobilpiac értékláncai
    • 8.3.1. A mobil értéklánc fejlődése
    • 8.3.2. A 3G mobil értékhálózat elemei
  • 8.4. Szolgáltatók a 3G mobil értékhálózatban
    • 8.4.1. Mobilszolgáltatók B2B piaci értéklánca
    • 8.4.2. Pénzáramlások a 3G mobil értékláncban
    • 8.4.3. Üzleti modellek a 3G mobilpiacon
  • 8.5. 4G szolgáltatás
  • 8.6. 5G szolgáltatás
  • 8.7. Kérdések és feladatok
• 9. Elektronikus publikálás
  • 9.1. Digitalizálás
    • 9.1.1. A digitalizálás célja
    • 9.1.2. A digitalizált dokumentum
    • 9.1.3. A szövegek reprezentációja: SGML, HTML, XML szabványok
    • 9.1.4. Metaadatok: a Dublin Core metaadat-szabvány
    • 9.1.5. Digitális jogkezelés (DRM)
  • 9.2. Elektronikus publikálás
    • 9.2.1. Elektronikus könyv
    • 9.2.2. Elektronikus folyóirat
    • 9.2.3. Szerzői jogi kérdések
      • 9.2.3.1. Általános kérdések
      • 9.2.3.2. Licencek vásárlása
      • 9.2.3.3. Creative Commons
      • 9.2.3.4. Nyílt rendszerek, nyitott szabványok, nyílt hozzáférés (Open Source, Open Standards, Open Access)
  • 9.3. Elektronikus könyvtár
    • 9.3.1. Online könyvtárak jellemzői
    • 9.3.2. Nemzetközi digitalizálási programok, stratégiák
  • 9.4. Kérdések és feladatok
• 10. Tartalomkezelő rendszerek
  • 10.1. Webes tartalomkezelő rendszerek
  • 10.2. A CMS anatómiája
    • 10.2.1. A tartalom létrehozása
    • 10.2.2. A tartalom kezelése
    • 10.2.3. Publikáció
    • 10.2.4. Megjelenés
  • 10.3. CMS piac
  • 10.4. Nyílt forrású tartalomkezelő rendszerek
    • 10.4.1. A nyílt forrás előnyei
      • 10.4.1.1. Alacsony költségek
      • 10.4.1.2. A személyre szabás könnyedsége
      • 10.4.1.3. Nyílt felületek
      • 10.4.1.4. Szegényes források a szervezeten belül
      • 10.4.1.5. Az integráció könnyedsége
      • 10.4.1.6. Közösségi támogatás
      • 10.4.1.7. Gyors problémamegoldás
      • 10.4.1.8. A jövő biztonsága
    • 10.4.2. A nyílt forrású rendszerek gyenge pontjai
      • 10.4.2.1. Nem vállalati szintű
      • 10.4.2.2. A kereskedelmi támogatás hiánya
      • 10.4.2.3. Kevésbé érett
      • 10.4.2.4. Korlátozott használhatóság
      • 10.4.2.5. A dokumentáció hiánya
      • 10.4.2.6. A nagy befektetés veszélye
    • 10.4.3. Két nyílt forrású modell
  • 10.5. A tartalomkezelő rendszerek céljai
    • 10.5.1. Üzleti célok
      • 10.5.1.1. A honlap rugalmasságának növelése
      • 10.5.1.2. Javítsunk az információ pontosságán
      • 10.5.1.3. Marketing támogatása
      • 10.5.1.4. Az információ megkettőződésének csökkentése
      • 10.5.1.5. Az eladások támogatása
      • 10.5.1.6. Fejleszteni a vállalkozás reakcióképességét
      • 10.5.1.7. Az üzleti információ megszerzése
      • 10.5.1.8. A honlapok látogatottságának növelése
    • 10.5.2. Az üzlet sajátos céljai
    • 10.5.3. Az igények meghatározása
  • 10.6. A tartalomkezelő rendszerek sajátosságai
    • 10.6.1. A tartalom létrehozása
    • 10.6.2. A munkafolyamat menedzselése
    • 10.6.3. Megjelenés
  • 10.7. A tartalomkezelő rendszerek előnyei
    • 10.7.1. A tartalomra, nem a technológiára való összpontosítás
    • 10.7.2. A szerzői folyamatok központba kerülése
    • 10.7.3. A tartalom közös létrehozása
    • 10.7.4. Az interfész következetessége és megfelelő volta
    • 10.7.5. A tartalom fokozott integritása és biztonsága
    • 10.7.6. A honlap fenntarthatósági költségeinek csökkentése
  • 10.8. Egy tartalomkezelő rendszer kiértékelése
    • 10.8.1. Feltételezések
    • 10.8.2. Üzleti célok és stratégiák
    • 10.8.3. Az igények azonosítása
    • 10.8.4. Az igények strukturálása
  • 10.9. A tartalomkezelő rendszer kiválasztása az igényeknek megfelelően
    • 10.9.1. A sajátosságokon alapuló kiválasztás
    • 10.9.2. Az igényeken alapuló kiválasztás
  • 10.10. A megjelenés és a tartalomkezelő rendszer különválasztása
    • 10.10.1. A weblap újratervezése
    • 10.10.2. A tartalomkezelő rendszer
    • 10.10.3. A CMS és a megjelenés elkülönítése
    • 10.10.4. Először a megjelenés
  • 10.11. A Joomla! tartalomkezelő rendszer
  • 10.12. Kérdések és feladatok
• Felhasznált szakirodalom