Tartalomjegyzék

• Munkavédelmi jog és eljárások
• Impresszum
• 1. Bevezető
• 2. Jogi alapismeretek
  • 2.1. Társadalmi normák – jogi normák
  • 2.2. Jogalkotás
    • 2.2.1. A Magyarországon kiadott jogszabályok hierarchiája
  • 2.3. A jogszabály fogalma, elemei, jogszabály alkotás
    • 2.3.1. A jogszabályok jellemzői
    • 2.3.2. A jogszabály elemei
    • 2.3.3. Felhatalmazás jogszabály alkotásra
    • 2.3.4. A jogszabály szakmai tartalmának és jogrendszerbe illeszkedésének biztosítása
    • 2.3.5. Előzetes hatásvizsgálat
    • 2.3.6. Indokolási kötelezettség
    • 2.3.7. A jogszabálytervezetek véleményezése
    • 2.3.8. A jogszabálytervezetek egyeztetése az Európai Unió intézményeivel, tagállamaival
    • 2.3.9. A jogszabály érvényessége
    • 2.3.10. Jogszabályok kihirdetése és megjelölése
    • 2.3.11. Jogszabályok jelölése
    • 2.3.12. A jogszabály hatálya
  • 2.4. Jogszabály értelmezése
  • 2.5. A jogrendszer és tagozódása
  • 2.6. Jogérvényesülés
    • 2.6.1. Jogalanyok
    • 2.6.2. Jogkövetés
    • 2.6.3. A jogalkalmazás – a jog érvényesítése
    • 2.6.4. A jogalkalmazás formái
    • 2.6.5. A jogalkalmazás folyamata
• 3. A munkavédelem szabályozása az Európai Unióban
  • 3.1. Az Európai Unió intézményrendszere
  • 3.2. Az EU jogszabályai
    • 3.2.1. Az európai jog sajátosságai
    • 3.2.2. A közösségi jogforrások rendszere
    • 3.2.3. A jogi aktusok címe
    • 3.3. Jogharmonizáció
• 4. A munkavédelem szabályozása
  • 4.1. A munkavédelmi szabályok sajátosságai
  • 4.2. A munkavédelmi szabályok rendszere, szabálytípusok
  • 4.2.1. A munkavédelem alapjogkénti meghatározása
    • 4.2.2. A munkavédelem törvényi háttere
    • 4.2.3. Rendeleti szint
    • 4.2.4. Szabványok
    • 4.2.5. Munkáltatói szabályozás
• 5. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.)
  • 5.1. A munkavédelem fogalma, az Mvt. célja
  • 5.2. Az Mvt. célja
  • 5.3. A munkavédelmi törvény alapelvei
    • 5.3.1. A védelem elve
    • 5.3.2. A tripartizmus elve
    • 5.3.3. A munkavállaló által értett nyelv használatának elve
    • 5.3.4. A védelem kiterjesztésének elve
    • 5.3.5. A munkavédelmi érdekvédelemhez való jog elve
    • 5.3.6. Az együttműködés elve
    • 5.3.7. Az adatok védelmének elve
    • 5.3.8. A szaktevékenység elve
    • 5.3.9. Az Mvt. hatálya
• 6. Az állam feladatai a munkavédelem területén
  • 6.1. Az állam irányítási feladatai
  • 6.2. Az állam ágazati feladatai
  • 6.3. Az állam hatósági feladatai
• 7. A munkáltatóval szemben támasztott általános követelmények
  • 7.1. Alapvető, általános követelmények
  • 7.2. A munkáltató kockázatértékelési kötelezettsége
  • 7.3. Munkavédelmi szakember foglalkoztatásának és tájékoztatásának kötelezettsége
  • 7.4. Utasítás, tájékoztatás
  • 7.5. További kötelezettségek
• 8. A munkavállaló jogai és kötelességei
  • 8.1. A munkavállaló jogai
  • 8.2. A munkavállaló alapvető kötelezettségei
• 9. A munkavégzés személyi feltételei
  • 9.1. Alkalmazási feltételek
  • 9.2. Foglalkoztatási feltételek
  • 9.3. Szervezési feltételek
• 10. Munkavédelmi oktatás
  • 10.1. A munkavédelmi oktatás általában
  • 10.2. Tanulási eredmény alapú szemlélet
  • 10.3. Szabályozási feladatok
  • 10.4. Tematikák
• 11. A munkavégzés tárgyi feltételei
• 12. Foglalkozás-egészségügyi szolgálat és szolgáltatás
  • 12.1. A foglalkozás-egészségügyi szolgálat alapfeladatai
  • 12.2. A foglalkozás-egészségügyi szolgálat közreműködői feladatai
  • 12.3. A munkavállaló egészségi alkalmasságának megállapítása
    • 12.3.1. Előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálat
    • 12.3.2. Időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálat
    • 12.3.3. Soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálat
    • 12.3.4. Záróvizsgálat
    • 12.3.5. A munkáltató feladatai
• 13. A munkavédelmi követelmények érvényesülése
  • 13.1. A munkavédelmi követelmények érvényesülését biztosító előírások
    • 13.1.1. Általános követelmények
    • 13.1.2. A biztonság megváltásának tilalma
  • 13.2. Munkaeszköz fogalma, megfelelősége
  • 13.3. Egyéni védőeszköz biztosítása
    • 13.3.1. Létesítés
    • 13.3.2. Üzembe helyezés
    • 13.3.3. Időszakos biztonsági felülvizsgálat
    • 13.3.4. A veszélyesnek nem minősülő munkaeszközök ellenőrző, illetve időszakos ellenőrző felülvizsgálata
    • 13.3.5. Soron kívüli ellenőrzés
  • 13.4. Munkafolyamatra, technológiára, anyagra vonatkozó követelmények
    • 13.4.1. Összehangolási kötelezettség
    • 13.4.2. További általános előírások a munkafolyamatok biztonságos elvégzésére vonatkozóan
• 14. Kockázatértékelés
  • 14.1. Bevezetés
  • 14.2. Kockázatértékeléssel kapcsolatos fogalmak
    • 14.2.1. Általános meghatározások az MSZ 13073:2014 Kockázatfelmérés és - kezelés. Szakszótár alapján
    • 14.2.2. Fogalom meghatározások az Mvt-ben
    • 14.2.3. Fogalom meghatározás a Segédletben
    • 14.2.4. Fogalommeghatározások munkaegészségügyi jogszabályokban
    • 14.2.5. Fogalom meghatározások az MSZ ISO 45001:2018 szabványban
    • 14.2.6. Munkahelyi kockázatértékelésre vonatkozó fogalmak példákkal
  • 14.3. Munkahelyi kockázatértékelés
    • 14.3.1. A kockázatértékelés elvégzésének szükségessége és gyakorisága
    • 14.3.2. A kockázatértékelés módszere
    • 14.3.3. A munkahelyi kockázatértékelés elemei
    • 14.3.4. A kockázatok minőségi és mennyiségi értékelése
  • 14.4. Az intézkedési terv és megvalósulása
  • 14.5. Kockázat kommunikáció
    • 14.5.1. Egyes munkakörülményi tényezők speciális biztonsági és kockázatértékelési követelményei
• 15. A munkavédelem munkáltatói belső ellenőrzése
• 16. Munkahelyi balesetek
  • 16.1. Rendellenességek, veszélyhelyzetek, veszélyeztetés, balesetek
  • 16.2. Munkaképtelenséggel nem járó sérülések a munkahelyeken
  • 16.3. Munkabalesetek
    • 16.3.1. Munkabalesetek azonnali jelentése
    • 16.3.2. Munkabalesetek kivizsgálása
    • 16.3.3. Munkabalesetek nyilvántartása
    • 16.3.4. A munkabaleseti jegyzőkönyv megküldése
    • 16.3.5. Javító és megelőző intézkedések
    • 16.3.6. Csokornyakkendő elemzés
    • 16.3.7. Innovatív viselkedési biztonság
    • 16.3.8. A munkabalesetek kommunikációja
  • 16.4. Üzemi baleset – munkabaleset – úti baleset
    • 16.4.1. Mi az üzemi baleset?
    • 16.4.2. Mi alapján minősíthető a baleset üzemi balesetnek?
    • 16.4.3. Munkavégzéssel összefüggő balesetek
    • 16.4.4. Úti balesetek
    • 16.4.5. Mikor nem minősül a baleset üzemi balesetnek?
    • 16.4.6. Az üzemi baleset bejelentése
• 17. Foglalkozási betegség, fokozott expozíció
  • 17.1. Foglalkozási betegség, fokozott expozíció bejelentése
  • 17.2. Foglalkozási megbetegedés, fokozott expozíció kivizsgálása
• 18. A munkavédelmi érdekképviselet, érdekegyeztetés
  • 18.1. Munkavédelmi érdekképviselet országos szinten
  • 18.2. Munkavédelmi érdekképviselet munkáltatói szinten
    • 18.2.1. A munkavállalókkal folytatott tanácskozás
    • 18.2.2. A munkavédelmi képviselő
    • 18.2.3. Munkahelyi munkavédelmi bizottság
    • 18.2.4. Paritásos munkavédelmi testületet
• 19. A munkavédelmi hatóság
  • 19.1. A munkavédelmi hatóság
  • 19.2. A hatósági eljárást meghatározó szabályok
  • 19.3. A munkavédelmi eljárás alanya: az ügyfél
  • 19.4. A munkavédelmi eljárás szakaszai
    • 19.4.1. A helyszíni ellenőrzés
    • 19.4.2. A munkáltató az ügyfél pozíciójában
    • 19.4.3. A munkavédelmi hatóság intézkedései
• 20. Felelősség a munkavédelmi kötelezettségek teljesítésért
  • 20.1. A munkáltató munkajogi kártérítési felelősségéről általában
  • 20.2. A munkáltatói kártérítési felelősség feltételei
  • 20.3. A munkáltató mentesülése a felelősség alól
• 21. Szabványok
  • 21.1. A szabványokról általában
  • 21.2. Szabványosítási szervezetek és az általuk kiadott szabványok
    • 21.2.1. Nemzetközi szabványosítási szervezetek
    • 21.2.2. Szabványok kapcsolódása, jelölések
    • 21.2.3. Nemzetközi és európai szabványosítás
    • 21.2.4. A hazai szabványosítás
• 1. melléklet. Munkavédelmi szakfeladatok és szaktevékenységek
• 2. melléklet. Veszélyes létesítmények, munkahelyek, munkaeszközök, technológiák eljárásai
• 3. melléklet. Veszélyesnek nem minősülő munkaeszközök eljárásai
• 4. melléklet. Útmutató a csokornyakkendő elemzés használatához