Tartalomjegyzék

• Szocializáció gyermek és serdülőkorban Elakadások, zavarok és kibontakozás
• Impresszum
• Bevezető
• 1. A szocializáció alapkérdései
  • 1.1. A szocializáció fogalma, menete és kulturális meghatározottsága
    • 1.1.1. A szocializáció definíciója
    • 1.1.2. A szocializáció folyamata, szocializációs technikák
    • 1.1.3. Elsődleges és másodlagos szocializáció
    • 1.1.4. A kultúra szerepe a szocializációban
    • 1.1.5. Internalizáció (interiorizáció)
  • 1.2. A szocializáció ágensei
    • 1.2.1. A család
      • 1.2.1.1. A család szerepe a szocializációban
      • 1.2.1.2. A család jellemzői
      • 1.2.1.3. A család funkciói
      • 1.2.1.4. A család, mint rendszer
        • 1.2.1.4.1. Párkapcsolat fejlődési szakaszai
        • 1.2.1.4.2. A családi fejlődés szakaszai
      • 1.2.1.5. A nevelési stílus hatása a szocializáció kimenetelére
        • 1.2.1.5.1. A szülők nevelő szerepéről általában
        • 1.2.1.5.2. A nevelési stílus klasszikus modelljei
        • 1.2.1.5.3. A klasszikus modellek kritikája
        • 1.2.1.5.4. Későbbi modellek
    • 1.2.2. Az iskola
    • 1.2.3. A média
  • 1.3. A szocializációs folyamat változása napjainkban
    • 1.3.1. A család változása
    • 1.3.2. A gyermek- és iskoláskor változása
    • 1.3.3. Változások a médiumok hatására
  • 1.4. Problémák a szocializáció folyamatában
    • 1.4.1. A sikertelen szocializáció fogalma
    • 1.4.2. A deviancia fogalma
    • 1.4.3. A deviáns viselkedés azonosítása
    • 1.4.4. Deviancia és fejlődés
    • 1.4.5. Deviancia és stigmatizáció
    • 1.4.6. Krízis
• 2. Az egyén közérzete
  • 2.1. Az egészség
    • 2.1.1. Egészségmagatartás
    • 2.1.2. Egészségnevelés
    • 2.1.3. Rekreáció
  • 2.2. Szubjektív jóllét
  • 2.3. Konfliktus és konfliktusmegoldás
  • 2.4. Reziliencia (Alkalmazkodás)
  • 2.5. Prevenció (Megelőzés)
• 3. Elakadások a szocializációs folyamatban
  • 3.1. Stressz
    • 3.1.1. Stressz és megküzdés
  • 3.2. Trauma
    • 3.2.1. Trauma és stressz
    • 3.2.2. Possztraumás növekedés
  • 3.3. Kiégés
  • 3.4. A halál, haldoklás és gyász
    • 3.4.1. A beteg és a hozzátartozók jogai terminális állapotban
    • 3.4.2. A terminális állapot személyközi kommunikációja
    • 3.4.3. A haldoklás pszichológiája
    • 3.4.4. A halálkép és halál fogalom
    • 3.4.5. A halál megállapítása
    • 3.4.6. A gyászfolyamat
    • 3.4.7. Veszteségpszichológia
  • 3.5. Az öngyilkosság
    • 3.5.1. Az öngyilkosság meghatározása és előfordulása
    • 3.5.2. Az öngyilkosságot megelőző pszichés állapot
    • 3.5.3. Öngyilkosság serdülőkorban
    • 3.5.4. Az emo-jelenség
    • 3.5.5. Öngyilkos szekták
    • 3.5.6. Prevenció
• 4. A családi szocializáció diszfunkciói
  • 4.1. Az anya gyerek kapcsolat zavarai és a fejlődési pszichopatológia
    • 4.1.1. A mentális betegségek kialakulása a korai elméletek alapján
    • 4.1.2. A budapesti iskola képviselői
    • 4.1.3. Tárgykapcsolat elméletek
      • 4.1.3.1. Fejlődési pszichopatológia Anna Freud szerint
      • 4.1.3.2. A brit pszichoanalízis „független” iskolájának pszichopatológiai elképzelései
      • 4.1.3.3. Kernberg fejlődéspszichopatológia-modellje
    • 4.1.4. Kötődési minőség
      • 4.1.4.1. A kötődési kapcsolat reprezentációja
      • 4.1.4.2. A kötődési viselkedés kategorizációja
      • 4.1.4.3. Anya-gyermek kapcsolat sajátosságai a kötődési viselkedés kialakulásában
    • 4.1.5. A szeparáció – individualizáció és pszichopatológia
    • 4.1.6. A fejlődés dinamikája
  • 4.2. Hibás szocializációs technikák alkalmazásának hatása
    • 4.2.1. A jutalmazás és büntetés kontextusfüggő mivolta
    • 4.2.2. A büntetés lehetséges nemkívánatos hatásai
    • 4.2.3. A jutalmazás lehetséges nemkívánatos hatásai
    • 4.2.4. Behódolás
  • 4.3. A válás
    • 4.3.1. A válás hatása a gyermekre
  • 4.4. Bántalmazás – abúzus
    • 4.4.1. Kollektív bántalmazás
    • 4.4.2. Rendszerabúzus
    • 4.4.3. Fizikai, érzelmi és szexuális bántalmazás
      • 4.4.3.1. Gyermekkorban elszenvedett abúzus
        • 4.4.3.1.1. Münchausen by proxi sydrome (MBPS)
      • 4.4.3.2. Gyermekkorban elszenvedett szexuális abúzus
      • 4.4.3.3. A gyermekkori abúzusok prevenciója
    • 4.4.4. Időskori bántalmazás
  • 4.5. Hátrányos helyzetű családok
    • 4.5.1. A szegénység mint hátrányos helyzet
    • 4.5.2. A szegénység hatása a szocializációra
    • 4.5.3. A szegénység öröklődése
  • 4.6. Az intézeti nevelkedés jellemzői
    • 4.6.1. Az állami gondozásba vétel
    • 4.6.2. Család vs. nevelőotthon
    • 4.6.3. Az állami gondozás szocializációs hatása életkoronként
    • 4.6.4. Az állami gondozott gyerekek szocializációjának optimalizálása
    • 4.6.5. Az örökbefogadás pszichológiai vonatkozásai
• 5. Az iskolai szocializáció diszfunkciói
  • 5.1. A tanár személyisége és nevelési stílusa
    • 5.1.1. Érzelmi támogatás
    • 5.1.2. Hatalom
  • 5.2. A rejtett tanterv
    • 5.2.1. Az iskola szervezeti kultúrája
    • 5.2.2. A rejtett tanterv fogalma
  • 5.3. A társas kapcsolatok zavarai
    • 5.3.1. Családi szocializáció és kortárskapcsolatok
    • 5.3.2. A referenciacsoportok negatív hatása
    • 5.3.3. Az iskolai erőszak
  • 5.4. Teljesítmény- és viselkedésproblémák az iskolában
    • 5.4.1. A tanulási zavar definíciója
    • 5.4.2. Tanulási zavar és szocializáció
    • 5.4.3. A tanulási zavar összefüggése más zavarokkal
    • 5.4.4. Tanulási zavar életkoronként
    • 5.4.5. Egyéb tanulással kapcsolatos problémák
• 6. A médiahasználat összefüggései a szocializációs diszfunkciókkal
  • 6.1. A médiakörnyezet megváltozása
    • 6.1.1. A média negatív hatásairól általában
    • 6.1.2. A televíziózás lehetséges negatív hatásai
    • 6.1.3. Agresszív tartalmak
    • 6.1.4. Példakép-választás
    • 6.1.5. Fogyasztói társadalom és a tulajdon
  • 6.2. Az internetezés lehetséges negatív hatásai
    • 6.2.1. Függőség
    • 6.2.2. Cyberbullying
    • 6.2.3. A „Facebook-jelenség”
    • 6.2.4. Az internet veszélyei szkeptikus szemmel
  • 6.3. A szülők szerepe a médiahasználat szabályozásában
    • 6.3.1. A mediáció fogalma és hazai jellegzetességei
    • 6.3.2. A mediáció lehetőségei televíziózás esetén
    • 6.3.3. A mediáció lehetőségei internetezés esetén
• 7. Klinikai figyelmet igénylő állapot
  • 7.1. A mentális betegségek klasszifikációs rendszerei
    • 7.1.1. DSM – Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders
    • 7.1.2. BNO – Betegségek Nemzetközi Osztályozása
  • 7.2. Új tudományos paradigma
  • 7.3. Intézményi háttér a személyiségfejlődési zavar gyanúja esetén
    • 7.3.1. Iskolapszichológia
    • 7.3.2. Nevelési tanácsadó
    • 7.3.3. Klinikai gyermekpszichológia
    • 7.3.4. Gyermek- és ifjúságvédelem
• Felhasznált szakirodalom