Tartalomjegyzék

• SZEDIMENTOLÓGIA
• Impresszum
• Előszó
• A szedimentológia múltja, jelene, jövője
  • A szedimentológia fejlődése és annak tanulságai
  • Az üledéktani kutatás fő irányai
  • A szedimentológia jövője
  • Irodalom
• 1. Az üledékképződés folyamata
  • 1.1. Az üledékes kőzetek eredete
  • 1.2. Az üledékképződés helye a kőzetképződési körfolyamatokban
• 2. A mállás
  • 2.1. A mállás fogalma és fajtái
  • 2.2. A víz mállási szempontból fontos tulajdonságai
  • 2.3. Felszíni mállás
    • 2.31. A fizikai mállás
    • 2.32. A vegyi mállás
      • 2.321. A szilikátok mállása
      • 2.322. A mállási öv új ásványai
        • 2.3221. Az agyagásványok
        • 2.3222. Aliitok és vasoxid-hidrátok
        • 2.3223. A zeolitok és az autigén földpátok
      • 2.323. Oxidáció és redukció
      • 2.324. A sókőzetek oldódása
      • 2.325. A karbonátok oldódása
    • 2.33. A biokémiai mállás
  • 2.4. Talajképződés
  • 2.5. Vízalatti mállás
  • Irodalom
• 3. A mállási törmelék szállítása
  • 3.1. A törmelékszállítás fő formái
  • 3.2. A fluidummozgás fizikai alapjai
    • 3.21. A testek halmazállapota
    • 3.22. Kinematikai alapfogalmak
    • 3.23. Dinamikai alapfogalmak
    • 3.24. Térfogati és felületi erők
    • 3.25. Ideális fluidumok. a bernoulli-egyenlet
    • 3.26. Reális fluidumok belső súrlódása. newtoni és nem-newtoni fluidumok
    • 3.27. A lamináris áramlás
    • 3.28. A turbulens áramlás. a reynolds-féle szám
      • 3.281. A turbulens áramlás fizikai jellemzői
      • 3.282. Egyenletes áramlások határrétegei
      • 3.283. A lemezes és a turbulens áramlás közötti átmenet
      • 3.284. Oszcilláló áramlások határrétegei
    • 3.29. Folyásleválás és másodlagos áramlások
  • 3.3. A fluidumok hidrodinamikai stabilitása
  • 3.4. A fluidummozgás és a hordalékszemcsék kölcsönhatása
    • 3.41. A hordalékszemcsék süllyedési sebessége
      • 3.411. Egyetlen szemcse süllyedése. A Stokes-törvény
      • 3.412. A szemcsealak hatása a süllyedés sebességére
      • 3.413. A szemcsefelszín hatása a süllyedésre
      • 3.414. A szemcsék csoportos süllyedése
    • 3.42. A hordalékmozgás küszöbértéke
      • 3.421. Kohéziómentes szemcsék mozgásának megindulása vízben
      • 3.422. Kohéziós szemcsék mozgásának megindulása vízben
      • 3.423. A szemcsemozgás légáramokban való megindulása
    • 3.43. A szemcsemozgás módja
    • 3.44. A szállított üledék típusai
    • 3.45. A szilárd szemcsék nyírófeszültségeinek átvitele. a Bagnold-féle szám
    • 3.46. A klasszikus üledékszállítási elmélet
    • 3.47. A vízfolyások üledékszállító munkája
    • 3.48. A szél üledékszállító munkája
  • 3.5. A Froude-szám és a folyásrendszerek
  • Irodalom
• 4. A gravitációs tömegmozgások
  • 4.1. Az üledékcsuszamlás
  • 4.2. A suvadás
  • 4.3. A tömeges üledékfolyás
    • 4.31. Sziklaomlás
    • 4.32. Kőzetlavina
    • 4.33. Homoklavina (homok- vagy szemcsefolyás)
    • 4.34. Az üledékek folyósodása (likvidizáció)
      • 4.341. A cseppfolyósodás
      • 4.342. Fluidizáció
        • 4.3421. A stacionárius fluidizáció
        • 4.3422. A tömeges önfluidizáció
        • 4.3423. A szemcsék önfluidizációja
        • 4.3424. A likvidizált törmelék leülepedése
    • 4.35. Törmelékár
    • 4.36. Zagyár
      • 4.361. A zagyárak mozgása
        • 4.3611. A jelenkori tengeri zagyárak megindulása
        • 4.3612. A zagyár fejének mozgása
        • 4.3613. A zagyár testének mozgása
        • 4.3614. A zagyár megszűnése
      • 4.362. A zagyár-üledékek
  • 4.4. A gravitációs tömegmozgások egymásba való átalakulása
  • Irodalom
• 5. A vízfolyások szállító és lerakó tevékenysége
  • 5.1. A vízfolyások, folyóvölgyek és völgyszakaszok kialakulása. az erózió fajtái
  • 5.2. A folyó vízhozamát, sebességét és a vízhálózat sűrűségét befolyásoló tényezők
  • 5.3. A folyóvíz szállította anyagok sorsa
  • 5.4. A hordalékszállítási teljesítmény elméleti meghatározása
    • 5.41. Egyenletes hozamú vízfolyások hordalékszállítása
    • 5.42. Az ingadozó hozamú vízfolyások hordalékszállítása
  • 5.5. Az allúvium
  • 5.6. A vízfolyás meanderezése
    • 5.61. A meanderezés hidrodinamikai vonatkozásai
    • 5.62. A kanyargás okozta vízszintingadozás
    • 5.63. A kanyargó vízfolyás másodlagos áramlásai
    • 5.64. Az övzátoinyok üledékeire és keresztmetszetére vonatkozó számítások
    • 5.65. A meanderek növekedése
  • 5.7. A síksági folyók lerakódásai
    • 5.71. A mederfenéki lerakódások formakincse
      • 5.711. A nagyméretű mederfenéki alakzatok
      • 5.712. A kisebb méretű alakzatok
    • 5.72. A meanderező folyó üledékei
    • 5.73. A parti gátak és az ártéri medencék üledékei
    • 5.74. Az elágazó vízfolyások üledékei
  • 5.8. Az alluviális hordalékkúpok és lerakódásaik
  • 5.9. Fosszilis alluviális üledékek
  • 5.10. Folyótorkolatok
    • 5.101. Delták
      • 5.1011. A delták osztályozása
      • 5.1012. A jelenkori deltasíkságok üledékeinek megoszlása
        • 5.10121. A vízfolyás uralta deltasíkságok
        • 5.10122. Az árapály uralta deltasíkságok
      • 5.1013. A deltafront
        • 5.10131. A vízfolyás formálta deltafrontok
        • 5.10132. A folyóvíz és hullámzás formálta deltafrontok
        • 5.10133. A hullámzás uralta deltafrontok
        • 5.10134. A folyóvíz, a hullámzás és az árapály együttes hatása alatti deltafrontok
        • 5.10135. Az árapály uralta deltafrontok
      • 5.1014. Fosszilis deltarendszerek
    • 5.102. Tölcsértorkolatok
      • 5.1021. Az esztuáriumok vizének dinamikája
      • 5.1022. Egy átlagos esztuárium üledékei
      • 5.1023. Az esztuáriumok árapály-erősség szerinti osztályozása
      • 5.1024. A fosszilis esztuáriumi üledékek
  • Irodalom
• 6. A szél szállító és lerakó tevékenysége
  • 6.1. A légkör fogalma és jelentősége
  • 6.2. A légkör kialakulásának története
  • 6.3. A légköri cirkuláció, szélrendszerek
  • 6.4. A szélnek a szárazföld felszínére gyakorolt hatása
    • 6.41. A szélműködés fő területei
    • 6.42. A légmozgás hatásfoka, az eolikus szállítás mechanizmusa
    • 6.43. A szél deflációs és korráziós tevékenysége
    • 6.44. A szél üledéklerakó tevékenysége
  • 6.5. A futóhomok-felhalmozódás formái
    • 6.51. Az eolikus vagy szélfodrok
    • 6.52. A szélformálta dünék
      • 6.521. A barkánok
      • 6.522. A harántdűnék
      • 6.523. A hosszanti buckák
      • 6.524. A zibár
      • 6.525. A parabolabucka
      • 6.526. Az agyagdűnék
      • 6.527. A dómszerű és csillagdűnék
      • 6.528. Megforduló buckák
      • 6.529. A homokfelhalmozódás kényszerformái
    • 6.53. A draa
  • 6.6. Az eolikus fáciesek fosszilis anyagban való felismerése
    • 6.61. A meleg sivatagok képződményei
      • 6.611. Az ergek
      • 6.612. Az eolikus homokfelhalmozódások belső szerkezete
    • 6.62. A periglaciális területek eolikus formái és lerakódásai
    • 6.63. A parti síkságok szélfújta alakzatai
  • Irodalom
• 7. A jég szállító és lerakó tevékenysége
  • 7.1. A jég felhalmozódásának feltételei
  • 7.2. A jég fizikai tulajdonságai
  • 7.3. A jégár mozgása
  • 7.4. A jégárak osztályozása
    • 7.41. Morfológiai jégártípusok
    • 7.42. Hőmérsékleti jégártípusok
  • 7.5. A glaciális erózió
  • 7.6. A glaciális szállítás módja
  • 7.7. A glaciális törmelék lerakódása
    • 7.71. Gleccserüledékek képződése
    • 7.72. Glaciofluviális, glaciolakusztris és glaciomarin üledékek képződése
  • 7.8. A földtani múlt glaciális üledékei
  • 7.9. Periglaciális jelenségek
  • Irodalom
• 8. A kontinentális állóvizek üledéktani szerepe
  • 8.1. Fogalom és jelentőség
  • 8.2. A tóképződés módja
  • 8.3. A tavi üledékképződés fizikai és kémiai feltételei
    • 8.31. A tavak vizének vegyi összetétele
    • 8.32. A tavak hőmérsékletét kialakító tényezők
    • 8.33. A tavak hőmérséklet szerinti osztályozása
    • 8.34. A tó vízszintjének ingadozásai
    • 8.35. A tóvíz mozgásai
  • 8.4. A tavak élővilága
  • 8.5. A tavi üledékképződés jellege
    • 8.51. A törmelékes üledékek kifejlődése
      • 8.511. A partmenti törmelék
      • 8.512. A mélyvízi törmelék
    • 8.52. Kémiai és kémiai-biokémiai üledékek
      • 8.521. A szubboreális tavak
      • 8.522. A mérsékelt övi tavak
      • 8.523. Az arid és szemiarid tavak
  • 8.6. A fosszilis tavi üledékek felismerése
  • Irodalom
• 9. A tengeri üledékszállítás mechanizmusa
  • 9.1. A hullámmozgás fogalma és osztályozása
    • 9.11. A gravitációs vízhullámok
      • 9.111. A gravitációs hullámmozgás alapegyenletei és mérőszámai
      • 9.112. A gravitációs vízhullámokra vonatkozó elméletek
        • 9.1121. Az Airy-féle kétdimenziós modell
        • 9.1122. Az Airy-féle modell háromdimenziós kiterjesztése
        • 9.1123. Az Airy-féle modell belső hullámokra való alkalmazása
        • 9.1124. A Stokes-féle hullámmodell
        • 9.1125. A hullámtörés keletkezése
        • 9.1126. A hullámverés keletkezése
        • 9.1127. Partmenti hullámok
    • 9.12. Az árapály és az árapályáramok
  • 9.2. Az állandó óceáni áramlások
    • 9.21. Az óceánok felszíni áramlásrendszerei
    • 9.22. Mélytengeri áramlások
  • 9.3. Időszakos törmelék- és szuszpenzió-árak
  • Irodalom
• 10. A tengeri üledékképződés
  • 10.1. A tengervíz fogalma, eredete és jelentősége
  • 10.2. A világtenger horizontális és vertikális tagozódása
  • 10.3. Az óceánok és kontinensek elhelyezkedésének időbeli változásai
  • 10.4. A tengervíz kémiai és fizikai tulajdonságai
    • 10.41. A tengervíz oldott alkotóinak vízszintes és függőleges irányú változásai
    • 10.42. A tengervíz hőmérséklet- és sűrűségváltozásai és azok jelentősége
    • 10.43. A CaCO3-oldódás mélységi szintjei és azok értelmezése
    • 10.44. Az aragonit tengervízből való közvetlen kiválása
    • 10.45. A tiszta kalcit és a dolomit közvetlen kicsapódásának akadályai
    • 10.46. A karbonátszemcsék biogén eredetének kérdése
    • 10.47. A tengervíz egyéb anyagai
  • 10.5. Az élővilág szerepe a tengeri üledékképződésben
    • 10.51. A tengeri élőlények elterjedését szabályozó tényezők
      • 10.511. Életmód
      • 10.512. A környezeti hatások
        • 10.5121. A víz átvilágítottsága
        • 10.5122. A víz hőmérséklete
        • 10.5123. A létfontosságú ásványi tápanyagok
        • 10.5124. Sótartalom
        • 10.5125. A gázok
        • 10.5126. A víz mélysége
        • 10.5127. Az aljzat minősége
      • 10.513. Az alkalmazkodóképesség
    • 10.52. A tengeri szervezetek üledéktani és faciológiai jelentősége
      • 10.521. A váz anyagai
      • 10.522. A tengervíz és a tengerfenék szerves anyagai
      • 10.523. Életműködési nyomok (bioglifák)
  • 10.6. A tenger üledékképződési övezetei
    • 10.61. A tengerparti (litorális) régió
      • 10.611. Az abráziós jellegű, meredek partok
      • 10.612. A sziliciklasztos lapos partok
        • 10.6121. Homokpartok és homokzátonyok
        • 10.6122. A parti lagúnák
        • 10.6123. Az árapálysíkságok
        • 10.6124. A sáncokkal tagolt iszapsíkságok
      • 10.613. A karbonátos és evaporitos lapos partok
        • 10.6131. A mészhomokos partok
        • 10.6132. A karbonátos árapálysíkságok és mocsarak
        • 10.6133. Az arid árapálysíkságok és szebkhák
        • 10.6134. A karbonátos lagúnák és öblök
          • 10.61341. A szárazföld-peremi karbonátos lagúnák
          • 10.61342. A szigetbelseji karbonátos lagúnák
        • 10.6135. A partmenti biohermák
    • 10.62. A karbonátos sekélytenger
      • 10.621. A belső self
      • 10.622. A sekélyvízi padok és táblák
      • 10.623. A külső self
        • 10.6231. A peremi kalkarenitek
        • 10.6232. A korallzátonyok
          • 10.62321. Az indopacifikus korallzátonyok
          • 10.62322. A karib-tengeri korallzátonyok
          • 10.62323. A zátonylejtő üledékei
          • 10.62324. A fosszilis biogén építmények
    • 10.63. A sziliciklasztos selfek
      • 10.631. Az árapály uralta selfek
      • 10.632. A hullámzás uralta selfek
    • 10.64. A kontinentális lejtő
    • 10.65. A kontinentális lábazat
    • 10.66. A tenger alatti kanyonok
    • 10.67. A mélytenger
    • 10.68. A mai óceánok fenéküledékei
    • 10.69. Néhány mai beltenger üledékei
  • Irodalom
• 11. A vízben oldott mállási termékek. endo- és kozmogén üledékek
  • 11.1. Mállási oldatok
  • 11.2. Endogén termékek
  • 11.3. Meteoritok és kozmikus por
  • Irodalom
• 12. A diagenezis
  • 12.1. Fogalom és elhatárolás
  • 12.2. A diagenezis fokozatai és azok nevezéktana
  • 12.3. A diagenezis fokának meghatározói
    • 12.31. A felszín alatti nyomás és hőmérséklet
      • 12.311. A betemetődési nyomás
      • 12.312. A betemetődési hőmérséklet
    • 12.32. Kompakció, túlnyomás, nyomási oldódás
    • 12.33. A cementáció
    • 12.34. Porozitás és permeábilitás
      • 12.341. Az alapvető pórustípusok
      • 12.342. A porozitás relatív kora
        • 12.3421. Az elsődleges porozitás
        • 12.3422. A másodlagos porozitás
          • 12.34221. Az eogenetikus porozitás
          • 12.34222. A mezogenetikus porozitás
          • 12.34223. A telogenetikus porozitás
        • 12.3423. A pórusok kialakulási idejének rögzítése
      • 12.343. A Choquette—Pray-féle porozitásrendszer
  • 12.4. A formációvizek
    • 12.41. A formációvizek összetétele
    • 12.42. A formációvizek időbeli változásai
    • 12.43. Az Eh-pH viszonyok alakulása
    • 12.44. A stabil izotópok jelentősége
  • 12.5. A Folk-féle diagenetikus tartományok
  • 12.6. Az epigenezis
  • Irodalom
• 13. A törmelékes üledékek diagenezise
  • 13.1. A vizsgálati módszerek áttekintése
  • 13.2. A törmelékes üledékek diagenezisének általános jellemzése
    • 13.21. Az üledék betemetődés előtti homogenizálódása. a sekély betemetődés főbb eseményei
    • 13.22. A mély betemetődés okozta változások
  • 13.3. Diagenezis és szemcseeloszlás; A Dapples-féle zónák
  • 13.4. Diagenezis és pórusvíz-szivárgás; a Schmidt—McDonald-féle zónák
  • 13.5. A tengeri pélitek szénizotópos és ásványi összetételének változásai; A Curtis-féle övek
  • 13.6. Megjegyzések a kontinentális pélitek diageneziséhez
  • 13.7. Példák a törmelékes üledékek felszínközeli diagenezisére
  • 13.8. Kiegészítések a homokok felszín alatti diageneziséhez
  • 13.9. A törmelékes üledékek porozitása
  • 13.10. A homokkövek másodlagos porozitása
  • Irodalom
• 14. A karbonátok diagenezise
  • 14.1. A diagenezist meghatározó tényezők
  • 14.2. A legfontosabb diagenetikus folyamatok
    • 14.21. A cementáció
      • 14.211. Tenger alatti cementáció
        • 14.2111. A sekélytengeri cementáció
        • 14.2112. A mélytengeri cementáció
      • 14.212. Az árapály övi és a dagály öv fölötti cementáció
      • 14.213. Szárazföldi és édesvízi cementáció
        • 14.2131. Vadózus cementáció
        • 14.2132. Freatikus cementáció
      • 14.214. Anadiagenetikus cementáció
    • 14.22. Az inverzió
    • 14.23. Átkristályosodás (rekrisztallizáció)
    • 14.24. Tömörödés (kompakció)
    • 14.25. Nyomási oldódás
    • 14.26. Konkrécióképződés
    • 14.27. Repedés- és üregkitöltés
    • 14.28. Az oldódás
    • 14.29. Helyettesítéses átalakulások
      • 14.291. A dolomitosodás
        • 14.2911. A korai diagenetikus dolomitosodás
          • 14.29111. Korai diagenetikus dolomitosodás bepárlódó lagúnában
          • 14.29112. Korai diagenetikus dolomitosodás dagály fölötti síkságon és tavakban
        • 14.2913. Az anadiagenetikus dolomitosodás
        • 14.2914. Az epidiagenetikus dolomitosodás
      • 14.292. Dolomittestek kalcitosodása
      • 14.293. Anhidritesedés és cölesztinesedés
      • 14.294. Kovásodás
  • 14.3. A karbonátos kőzetek porozitása
  • Irodalom
• 15. A törmelékes üledékes kőzetek szövete
  • 15.1. A szemcseméret ingadozásának okai
  • 15.2. A törmelékes kőzet szemcsenagyságának megállapítása
  • 15.3. A szemcseméreti skálák
  • 15.4. A szemcséméret gyakorisági eloszlásának ábrázolása
    • 15.41. Hisztogramok
    • 15.42. A haranggörbe
    • 15.43. A kumulatív vagy összeggörbe
  • 15.5. Eloszlástípusok
  • 15.6. A szemcseeloszlás matematikai jellemzése statisztikus paraméterekkel
    • 15.61. A momentum-számítások
      • 15.611. A számtani közép
      • 15.612. A mértani közép
      • 15.613. A logaritmikus középérték
      • 15.614. Az eloszlás momentumai
    • 15.62. A Grafikus számítások
      • 15.621. A kvartilis számítások
        • 15.6211. A grafikus mérőszámok
        • 15.6212. A kvartilis deviációk
          • 15.62121. Az aritmetikus kvartilis deviáció
          • 15.62122. A geometrikus kvartilis deviáció
          • 15.62123. A logaritmikus kvartilis deviáció
        • 15.6213. A kvartilis ferdeség
          • 15.62131. Az aritmetikus kvartilis ferdeség
          • 15.62132. A geometrikus kvartilis ferdeség
          • 15.62133. A logaritmikus kvartilis ferdeség
        • 15.6214. A kvartilis kurtózis
          • 15.62141. Az aritmetikus kvartilis csúcsosság
          • 15.62142. A logaritmikus kvartilis csúcsosság
      • 15.622. Percentilis számítások
        • 15.6221. A közepes szemcseméret
        • 15.6222. A percentilis szórás
        • 15.6223. A ferdeség
        • 15.6224. A csúcsosság
  • 15.7. A statisztikus paraméterek földtani értelmezése
    • 15.71. A medián és modusz
    • 15.72. A szórás
    • 15.73. A ferdeség
    • 15.74. A csúcsosság
    • 15.75. A modalitás-index
    • 15.76. A középértékek térképi ábrázolása
    • 15.77. A szórási (osztályozottsági) adatsorok értelmezése
  • 15.8. A kétváltozós diagramok értelmezése
    • 15.81. A ferdeség, csúcsosság és osztályozottság összefüggéseinek értelmezése
    • 15.82. ACM-diagram
    • 15.83. Az FM-, LM- és AM-diagramok
    • 15.84. Egyszerű számított paraméterek kétváltozós diagramjainak értelmezése
    • 15.85. Kombinált számított paraméterek diagramjainak értelmezése
  • 15.9. A törmelékes szemcsék alaktana
    • 15.91. A gömbszerűség
    • 15.92. A kerekítettség
    • 15.93. A CPV-módszer
    • 15.94. A görgethetőség
    • 15.95. A szemcsefelszín sajátosságai
      • 15.951. A szabad szemmel és fénymikroszkóppal látható bélyegek
      • 15.952. A pásztázó elektronmikroszkóppal látható bélyegek
  • 15.10. A törmelékes szemcsék térbeli elhelyezkedése
    • 15.101. Tömöttség
    • 15.102. Irányítottság
  • Irodalom
• 16. A karbonátos kőzetek szövete
  • 16.1. Kőzetelemek fogalma és osztályozása
  • 16.2. Az elsődleges kőzetelemek jellemzése
    • 16.21. Az üledékgyűjtőn belül létrejött (intrabazinális) kőzetelemek
      • 16.211. Ortomikrit (és mikropátit)
      • 16.212. Áthalmozatlan biogén elemek
        • 16.2121. Élőhelyen beágyazott ősmaradványok
        • 16.2122. Alga-sztromatolitok
      • 16.213. Szemcsék
        • 16.2131. Áthalmozott szerves vázak és váztöredékek (bioklasztok)
        • 16.2132. Peloidok
        • 16.2133. Pelletek
        • 16.2134. Ooidok
        • 16.2135. Pizoidok
        • 16.2136. Szemcsehalmazok (aggregátumok)
        • 16.2137. Onkoidok
        • 16.2138. Az intraklasztok (endoklasztok)
    • 16.22. Az üledékgyűjtőn kívüli eredetű (extrabazinális) kőzetelemek
      • 16.221. Nem-karbonátos, terrigén törmelékszemcsék
      • 16.222. Extrakiasztok (exoklasztok, alloklasztok)
  • 16.3. A másodlagos kőzetelemek jellemzése
    • 16.31. Az ortokémikus kőzetelemek
      • 16.311. A szemcseközi pátit
      • 16.312. Az üregkitöltő pátit
      • 16.313. A továbbnövekedési pátit
      • 16.314. Átkristályosodási pátit
      • 16.315. Átkristályosodási mikrit (pszeudomikrit)
    • 16.32. Helyettesítő (allokémikus) kőzetelemek
      • 16.321. Helyettesítő pátit
      • 16.322. Helyettesítő, nem-karbonátos ásványok
  • Irodalom
• 17. Az üledékes kőzetek szerkezete
  • 17.1. Fogalom és jelentőség
  • 17.2. Az elsődleges üledékszerkezetek
    • 17.21. A rétegzettség fogalma, okai, fajtái
      • 17.211. Horizontális rétegesség és lemezesség
      • 17.212. Ferderétegesség (ferderétegzettség)
        • 17.2121. A ferderétegesség kialakulása
          • 17.21211. Az egyirányú vízfolyások alsó áramlásrendszerének lerakódási alakzatai
          • 17.21212. Az egyirányú vízfolyások felső áramlásrendszerének lerakódási alakzatai
          • 17.21213. A vízáramlási lerakódási alakzatok rendszere és hierarchiája
          • 17.21214. A hullámfodrok
          • 17.21215. Az eolikus lerakódási alakzatok
      • 17.213. Az osztályozott (gradált) rétegesség
      • 17.214. Az összetett rétegesség
      • 17.215. Az imbrikáció
      • 17.216. A rétegzetlenség okai
    • 17.22. Biológiai eredetű belső szerkezetek
      • 17.221. A biosztrómák és biohermák
      • 17.222. A kokvinák
    • 17.23. Külső vagy réteglapi szerkezetek
      • 17.231. A bioglifák
      • 17.232. A mechanoglifák
        • 17.2321. A fedőlapi mechanoglifák
          • 17.23211. Az iszap- és fagyrepedések
          • 17.23212. Az esőcseppnyomok
          • 17.23213. Kristálylenyomatok
          • 17.23214. Tajtéklenyomatok
          • 17.23215. A loccsanási és vízszintjegyek
          • 17.23216. Az elválási lineáció
          • 17.23217. Áramlási ráncok és fodrok
          • 17.23218. A csörgedezési nyomok
          • 17.23219. A gázbuboréknyomok
        • 17.2322. A fekvőlapi mechanoglifák
          • 17.23221. A kimosásnyomok
          • 17.23222. A tárgynyomok
          • 17.23223. Az áramlás okozta deformációk
          • 17.23224. A kombinált talpjegyek
    • 17.24. Az elsődleges deformációs szerkezetek
      • 17.241. A terhelési szerkezetek
      • 17.242. Az üledékes törések és vetők
      • 17.243. A homokinjekciók
      • 17.244. A konvolúció
      • 17.245. A tányérszerkezetek
      • 17.246. A víz alatti gravitációs üledékmozgás
        • 17.2461. A víz alatti kőomlás
        • 17.2462. A víz alatti üledékcsúszás
        • 17.2463. A víz alatti üledékcsuszamlás
        • 17.2464. A gravitációs üledékfolyás
        • 17.2465. Zagyáram
  • 17.3. A másodlagos üledékszerkezetek
    • 17.31. Az üledékszerkezet fizikai jellegű másodlagos módosulásai
      • 17.311. A tektonikai mozgásnyomok
        • 17.3111. A tektonikus breccsa
        • 17.3112. A vetőpáncél
        • 17.3113. Az üledékes telér
      • 17.312. Az atektonikus mozgásnyomok
    • 17.32. Az elsődleges üledékszerkezet kémiai jellegű módosulásai
      • 17.321. A konkréciók
      • 17.322. A gumók
      • 17.323. A geodák
      • 17.324. Szeptáriák és szineretikus jelenségek
      • 17.325. Az érkitöltések
  • Irodalom
• 18. Az üledékes kőzetek osztályozása
  • Irodalom
• 19. Durvatörmelékes kőzetek
  • 19.1. A klasztitok általános kőzettani tulajdonságai
    • 19.11. A klasztitok fogalomköre
    • 19.12. Ásványos összetétel
      • 19.121. Cementképzödés és cementfajták
        • 19.1211. Kovás cement
        • 19.1212. Földpát-cement
        • 19.1213. Karbonát-cement
        • 19.1214. Anhidrit-cement
        • 19.1215. Másodlagos cementáció és porozitás
    • 19.13. Kémiai összetétel
    • 19.14. Genetikai bélyegek
  • 19.2. A rudit fogalma
  • 19.3. A ruditok alaki és anyagi tulajdonságok szerinti osztályozása, nevezéktana
  • 19.4. A ruditok elterjedését megszabó tényezők
  • 19.5. Mono- és polimikt breccsák
  • 19.6. Orto- és parakonglomerátumok
  • 19.7. A ruditok genetikai csoportjai
    • 19.71. Az exogén ruditok
      • 19.711. A maradványtörmelék és a maradványkavics
      • 19.712. A lejtőtörmelék
      • 19.713. A fanglomerátum
      • 19.714. A glaciális ruditok
      • 19.715. A folyóvízi kavics
      • 19.716. Az eolikus kavics
      • 19.717. A tó- és tengerparti ruditok
      • 19.718. Az intraformációs kavics és konglomerátum
      • 19.719. Az exotikus breccsa és konglomerátum
    • 19.72. Az endogén ruditok
  • 19.8. A ruditok vizsgálatának módja és jelentősége
  • Irodalom
• 20. Homokok és homokkövek
  • 20.1. A homok(kő) fogalma
  • 20.2. A leíró osztályozás elvei és nevezéktana
  • 20.3. Az arenitek elegyrészei
    • 20.31. Az elsődleges elegyrészek
      • 20.311. Kőzettöredékek
      • 20.312. A kvarc és a SiO2 más változatai
        • 20.3121. A kvarcszemcsék mérete és habitusa
        • 20.3122. A kvarcszemcsék zárványai
        • 20.3123. A kvarcszemcsék színe
        • 20.3124. A kvarcszemcsék kioltása
        • 20.3125. A kvarcszemcsék származásának megállapítása
        • 20.3126. A kvarcszemcsék aprózódása
        • 20.3127. A kvarcszemcsék kopása
      • 20.313. A földpátok
      • 20.314. A csillámok és az agyagásványok
      • 20.315. A törmelékes eredetű járulékos ásványok
        • 20.3151. A nehézásványok méret szerinti eloszlása
        • 20.3152. A nehézásványok stabilitása
        • 20.3153. A nehézásvány-együttesek
    • 20.32. Az arenitek másodlagos elegyrészei
      • 20.321. A SiO2-anyagú cement
      • 20.322. Egyéb autigén ásványok
  • 20.4. Kémiai összetétel
  • 20.5. Az arenitek diagenezise
    • 20.51. Cementsztratigráfia és a diagenezis lefolyása
    • 20.52. A „vörös rétegek” kérdése
  • 20.6. Az arenitek szövete. szerkezete. érettsége
    • 20.61. A szövet
    • 20.62. A szerkezet
    • 20.63. Az érettség kifejezése
      • 20.631. Az ásványtani érettség
      • 20.632. A szöveti érettség
      • 20.633. A geokémiai érettség
  • 20.7. Az arenitek petrográfiai összetétel és származás szerinti csoportjai
    • 20.71. A petrográfiai összetétel szerinti típusok
      • 20.711. Az alaptípusok
      • 20.712. A vegyes összetételű arenitek
      • 20.713. Torlathomokok
    • 20.72. A genetikai típusok
      • 20.721. Folyóvízi és deltahomokok
      • 20.722. Lagúnahomokok
      • 20.723. Tengerparti homokok és homokkövek
      • 20.724. Sekélytengeri homokok
      • 20.725. Mélytengeri homokok
      • 20.726. Tavi homokok
      • 20.727. Eolikus homokok
  • 20.8. Az arenitek vizsgálata. jelentosége és hasznosítása
    • 20.81. Vizsgálati elvek és módszerek
    • 20.82. Jelentőség és hasznosítás
  • 20.9. Az üledékes kőzetek urándúsulásai
    • 20.91. Az urán legfontosabb geokémiai tulajdonságai
    • 20.92. Az üledékes urándúsulás feltételei
    • 20.93. A nagy üledékes urándúsulások befogadó kőzet szerinti osztályozása
    • 20.94. Az üledékes uránérctelepek genetikai csoportosítása
    • 20.95. A mecsek hegységi uránérc
    • 20.96. Az urán és a földtani időszámítás
  • Irodalom
• 21. Eolikus aleuritok
  • 21.1. A típusos lösz fogalma, szerkezete és szövete
  • 21.2. A típusos lösz ásványtani összetétele
  • 21.3. A lösz képződése és elterjedése
  • 21.4. Lösszerü üledékek
  • 21.5. A lösz jelentősége
  • Irodalom
• 22. A vízi ülepedésű pélitek
  • 22.1. Fogalom és osztályozás
  • 22.2. A vízi aleur(ol)itok
    • 22.21. Ásványos összetétel
    • 22.22. Kémiai alkat
    • 22.23. Kőzetszerkezet
    • 22.24. Egyéb makroszkópos tulajdonságok
    • 22.25. Kőzetszövet
  • 22.3. Az üledékes agyagok és agyagkőzetek
    • 22.31. Az ásványos összetétel
      • 22.311. Az elsődleges (allotigén) elegyrészek
        • 22.3111. Az agyagásványok
        • 22.3112. A kvarc
        • 22.3113. A földpát
        • 22.3114. Karbonátok és egyéb ásványok
        • 22.3115. Szerves anyagok és ősmaradványok
      • 22.312. A másodlagos (autigén) elegyrészek
        • 22.3121. Illitesedés és kloritosodás
        • 22.3122. A glaukonitképződés problémái
        • 22.3123. Mangános és foszfátos gumók
        • 22.3124. Zeolitok
        • 22.3125. Egyéb másodlagos ásványok
    • 22.32. Vegyi összetétel
    • 22.33. Az argillitek és márgák makroszkópos tulajdonságai
    • 22.34. Az agyagok kolloid sajátságai
    • 22.35. Szerkezet
    • 22.36. Szövet
    • 22.37. Az agyagok porozitása és permeabilitása
    • 22.38. A pélites és karbonátos keverékközetek tulajdonságai
  • 22.4. A pélitek leülepedése, közettéválása, anchimetamorfózisa
  • 22.5. A pélitek elterjedése
  • 22.6. A pélitek genetikai csoportjai
    • 22.61. A reziduális pélitek
    • 22.62. Az allochton pélitek
      • 22.621. A folyóvízi pélitek
      • 22.622. A lápi—mocsári péliteket
      • 22.623. Az eolikus eredetű vízi pélitek
      • 22.624. A morénaüledékek
      • 22.625. A tavi pélitek
      • 22.626. A tengeri pélitek
      • 22.627. A bitumenes agyagkőzetek („fekete palák”)
  • 22.7. A pélitek jelentősége
  • Irodalom
• 23. Vulkáni törmelékes kőzetek (piroklasztitok)
  • 23.1. Fogalom és osztályozási szempontok
  • 23.2. Kőzettani felépítés
    • 23.21. Szemcseméret és szemcsealak
    • 23.22. Összetétel
      • 23.221. A bázisos vulkanoklasztitok
      • 23.222. Az intermedier és savanyú vulkanoklasztitok
      • 23.223. A kristálytörmelék (krisztalloklaszt)
      • 23.224. Kőzettörmelékek (litoklasztok)
      • 23.225. A vulkanoklasztos keverékkőzetek
      • 23.226. Az epiklasztok
  • 23.3. A vulkaimoklasztitok genetikai csoportjai
    • 23.31. Szárazföldi vulkanoklasztitok
      • 23.311. A hullott vulkanoklasztitok
      • 23.312. Áramlási piroklasztitok
        • 23.3121. Az igniszpumit
        • 23.3122. Az ártufa
        • 23.3123. A hidroklasztos lerakódások
        • 23.3124. A vulkáni fanglomerátum
    • 23.32. Vízalatti vulkanoklasztitok
    • 23.33. Kürtőbreccsák
  • 23.4. A vulkanoklasztitok diagenezise és mállása
  • 23.5. A vulkanoklasztitok jelentősége, hasznosítása
  • Irodalom
• 24. Üledékes karbonátkőzetek
  • 24.1. Fogalom, elhatárolás, leíró elnevezések
  • 24.2. Ásványtani felépítés
    • 24.21. A karbonátásványok képződési feltételei
    • 24.22. A nem-karbonátos elegyrészek
  • 24.3. Kémiai összetétel
  • 24.4. Diagenezis és porozitás
  • 24.5. A mészkő és a dolomit makroszkópos tulajdonságai, főbb szerkezeti és szöveti bélyegei
  • 24.6. Vizsgálati módszerek
  • 24.7. Rendszerezés
    • 24.71. A kőzetelem ek szerinti osztályozás
      • 24.711. A FOLK-féle rendszer
      • 24.712. A Dunham-féle () rendszer
      • 24.713. A Folk-és a Dunham-féle kifejezések együttes alkalmazása
    • 24.72. A makrofáciesek szerinti osztályozás
  • 24.8. A karbonátos kőzetek petrográfiai-genetikai típusai
    • 24.81. A mészkövek
      • 24.811. A helyben képződött biogén mészkőfajták
        • 24.8111. A zátonymészkő
        • 24.8112. A sztromatolitos mészkő
      • 24.812. A szemcsevázú mészkövek
        • 24.8121. A bioklasztos mészkövek
        • 24.8122. A karbonátos kiasztok alkotta mészkövek
        • 24.8123. A bekérgezett szemcsék alkotta mészkövek
      • 24.813. A mikrokristályos alapanyagú mészkövek.
        • 24.8131. A mikrokristályos-szemcsés (wackestone típusú) mészkövek
        • 24.8132. A mikrokristályos mészkő (kalcilutit)
      • 24.814. A különleges édesvízi mészköfajták
        • 24.8141. A forrásmészkő
        • 24.8142. A mészkérgek és -konkréciók
        • 24.8143. A cseppkövek
      • 24.815. Az átkristályosodott mészkövek
    • 24.82. A dolomitok
      • 24.821. A helyhez kötött biogén mészkőfajták utáni dolomitok
        • 24.8211. Dolomitosodott zátonymészkövek
        • 24.8212. A sztromatolitos dolomit
      • 24.822. A szemcsés mészkövek utáni dolomitok
      • 24.823. A mikrokristályos alapanyagú dolomitok
        • 24.8231. Mikrokristályos-szemcsés dolomit
        • 24.8232. A mikrokristályos dolomit
      • 24.824. Átkristályosodott dolomitok
      • 24.825. Mészkő és dolomit közötti keverékkőzetek
      • 24.826. A visszakalcitosodott dolomit („dedolomit”)
    • 24.83. A magnezit
    • 24.84. A sziderit és a rodokrolit
  • 24.9. Jelentőség és hasznosítás
  • Irodalom
• 25. Sókőzetek (evaporitok)
  • 25.1. Fogalom és osztályozás
  • 25.2. A tengeri sókőzetek keletkezése
    • 25.21. A sókiválás fiziko-kémiai feltételei
    • 25.22. A tengeri sótelepek járulékos és nyomelemei
      • 25.221. A bróm
      • 25.222. A stroncium
      • 25.223. A bór
      • 25.224. A fluor
      • 25.225. A jód
      • 25.226. A stabil izotópok
    • 25.23. A tengeri evaporitok megjelenési formái
      • 25.231. Kőzetszerkezet
      • 25.232. Az evaporitok szövete
        • 25.2321. Elsődleges szöveti jellegek
        • 25.2322. Másodlagos szöveti jellegek
    • 25.24. A tengeri evaporitok lerakódása
      • 25.241. A mélyvízi modell
      • 25.242. A parti szebkha-modell
      • 25.243. A sekélyvizű mélymedence modell
  • 25.3. A kontinentális evaporitok
    • 25.31. Sókivirágzások és sókérgek
    • 25.32. Sós mocsarak és sós síkságok
    • 25.33. A sóstavak
      • 25.331. A kontinentális sósvizek osztályozása
      • 25.332. A karbonátos, szulfátos és kloridos tavak evaporitjai
      • 25.333. Sóstavi szilikátképződés
      • 25.334. A borátos tavak
      • 25.335. A nitráttelepek
  • 25.4. A sókőzetek diagenezise
  • 25.5. Az evaporitok tér- és időbeli elterjedése
  • 25.6. A magyarországi evaporitok
  • 25.7. Az evaporitok jelentősége
  • Irodalom
• 26. Kovaüledékek
  • 26.1. Fogalom és jelentőség
  • 26.2. A kovaüledékek ásványai
  • 26.3. A kovaüledékek kémiai összetétele
  • 26.4. A kovaüledékek anyagának eredete
  • 26.5. Az opálkiválasztó szervezetek
  • 26.6. A SiO2 vizes oldatokból való kicsapódása
  • 26.7. Az A-opál diagenezise
  • 26.8. Az üledékes kvarcfázis közvetlen kicsapódása
  • 26.9. A kovaüledékek fajtái
    • 26.91. A kontinentális kovakőzetek
      • 26.911. Gejzirit, limnoopalit, limnokalcedonit
      • 26.912. A karbonátos limnoopalit
      • 26.913. Az édesvízi diatomaiszap
      • 26.914. Az édes- és csökkentsósvízi diatomaföld
      • 26.915. Az édes- és csökkentsósvízi diatomit
      • 26.916. Édes- és csökkentsósvízi kovaszivacsos üledékek
      • 26.917. A tripoli
      • 26.918. A kovakéreg
      • 26.919. A mészkéreg alatti rétegzetlen opál
    • 26.92. A tengeri kovakőzetek
      • 26.921. A negyedkori tengerek kovaiszapja
        • 26.9211. A diatomás iszap
        • 26.9212. A radioláriás iszap
        • 26.9213. A szivacstűs iszap
      • 26.922. A negyedkor előtti tengerek kovaüledékei
        • 26.9221. A tengeri diatomaföld
        • 26.9222. A radíoláriaföld
        • 26.9223. A szpikulit
        • 26.9224. A tűzkő fogalma és fajtái
          • 26.92241. A réteges tűzkő biogén formái
          • 26.92242. A réteges tűzkő és radiolarit képződési környezete
          • 26.92243. A gumós tűzkő
        • 26.9225. Néhány középhegységi tűzkő- és radiolarit-előfordulás jellemzése
        • 26.9226. Átmeneti kovakőzetek
          • 26.92261. A porcelanit
          • 26.92262. A kovapala
          • 26.92263. A vasban dús kovakőzetek
  • Irodalom
• 27. Üledékes vaskőzetek
  • 27.1. Fogalom és jelentőség
  • 27.2. A vas geokémiai tulajdonságai
  • 27.3. Az üledékek és üledékes kőzetek vastartalmának eredete
  • 27.4. Az üledékes kőzetek fontosabb vasásványai
    • 27.41. A magmatitok és metamorfitok torlatokká áthalmozott kőzetalkotói
    • 27.42. A szinszedimentációs, diagenetikus és metamorf vasásványok
      • 27.421. Oxidok és oxi-hidroxidok
      • 27.422. Karbonátok, foszfátok
      • 27.423. Vasszilikátok
      • 27.424. Vasszulfidok
    • 27.43. Az epigenetikus vasásványok
  • 27.5. Az üledékes vasércek néhány jellemző tulajdonsága
    • 27.51. A vasérc színe
    • 27.52. A vasérc szövete és szerkezete
    • 27.53. A ritmicitás
    • 27.54. Egyéb tulajdonságok
  • 27.6. Az üledékes vaskőzetek genetikai osztályozása
    • 27.61. A kontinentális vasdúsulások
      • 27.611. A mállási és talajképződési eredetű vasfelhalmozódások
        • 27.6111. A vaskéreg
        • 27.6112. Vaslateritek
      • 27.612. A folyóvízi vasércek
      • 27.613. Az állóvízi vasércek
        • 27.6131. Oxikus eredetű, limonitos ércek
        • 27.6132. Az anoxikus eredetű, sziderites ércek
      • 27.614. Az infiltrációs vasércek
    • 27.62. A sekélyteng eri vasércek
      • 27.621. Sekélytengeri vasércbreccsák, -konglomerátumok és torlatok
      • 27.622. Az ooidos vasércek
        • 27.6221. Minette-típusú, limonitos vasoolitok
        • 27.6222. Clinton-típusú, hematitos vasoolitok
        • 27.6223. Berthierines vasoolitok
        • 27.6224. Pirites vasoolitok
        • 27.6225. Prekambriumi vasoolitok
      • 27.623. Sziderites érctelepek
      • 27.624. Szulfidos vasérctelepek
    • 27.63. A kovaszalagos vasércformációk
    • 27.64. A mélytengeri vasérctelepek
      • 27.641. A jelenkori mélytengeri vaskövek
      • 27.642. A vulkáni-üledékes vasérctelepek
        • 27.6421. A Lahn-Dill típusú fanerozóos
        • 27.6422. Az algomai típusú prekambriumi vasércek
  • 27.7. A föld üledékes vasérckészlete
  • 27.8. A hazai üledékes vasérc-előfordulások
  • Irodalom
• 28. Mangános üledékek és üledékes mangánércek
  • 28.1. Fogalom és jelentőség
  • 28.2. A mangán geokémiai sajátságai
  • 28.3. Az üledékek mangántartalmának eredete
    • 28.31. A mangán szerepe a felszíni mállási folyamatokban
    • 28.32. A felszíni mállásból származó mangán szállítódása
    • 28.33. A mélytenger mn-tartalmának eredete
    • 28.34. A mangán kicsapódása
  • 28.4. Az üledékes mangánásványok
  • 28.5. Az üledékes mangándúsulások osztályozása
  • 28.6. A kontinensek mn-dús üledékei
    • 28.61. A hipergén mangándúsulások
      • 28.611. Karbonátos jellegű hipergén mangándúsulás
      • 28.612. Oxidos jellegű hipergén mangándúsulások
        • 28.6121. A mangánlateritek
        • 28.6122. Az áthalmozott mangánérc telepek
        • 28.6123. Az oxidos Mn-lamellitek
    • 28.62. Az édesvízi mangándúsulások
      • 28.621. Oxidos összetételű édesvízi mangándúsulások
      • 28.622. Karbonátos összetételű édesvízi mangándúsulások
    • 28.63. A szárazföldi hőforrások mn-dúsulásai
  • 28.7. A tengeri mangánüledékek
    • 28.71. A vulkanogén és hidrotermális mn-üledékek
      • 28.711. A rift övek fémgazdag üledékei
      • 28.712. A szigetívek fémgazdag üledékei
    • 28.72. A tektonikusan inaktív medencék mn-dús üledékei
      • 28.721. Mélytengeri vas-mangángumók és -kérgek
      • 28.722. A sekélytengerek Mn-dús üledékei
        • 28.7221. A sekélytengerek oxidos és oxihidroxidos Mn-dúsulásai
        • 28.7222. A konkréciós rodokrolit
        • 28.7223. A réteges rodokrolit
  • 28.8. A mangándús üledékek, mint a geodinamikai események indikátorai
  • 28.9. A hazai Mn-előfordulások
    • 28.91. Az úrkúti és eplényi mangánércek
    • 28.92. Júra időszaki mangángumók és -bekérgezések
    • 28.93. Más hazai üledékes mn-előfordulások
  • Irodalom
• 29. Foszforitok
  • 29.1. A foszforit fogalma és fajtái
  • 29.2. A szárazföldi foszforitok
  • 29.3. A tengeri foszforitok
    • 29.31. Földrajzi elterjedés
    • 29.32. Időbeli megoszlás
    • 29.33. Általános jellemzés
    • 29.34. A tengeri foszforitok foszfátásványai
    • 29.35. A tengeri foszforitok nyomelemei
    • 29.36. A tengeri foszforitok egyéb anyagai
    • 29.37. A kísérő kőzetek
  • 29.4. A tengeri foszforitok keletkezése
    • 29.41. Környezeti feltételek
    • 29.42. Az abiogén foszforitképződés kérdése
    • 29.43. Az élővilág szerepe a foszfor üledékes dúsulásában
    • 29.44. A tengeri apatitkiválás lefolyása
  • 29.5. A tengeri foszforitképződés ciklusossága
    • 29.51. A lemezesség okai
    • 29.52. A foszforitos és tűzkőtartalmú mezociklusok keletkezése
    • 29.53. A tengeri foszforitképződés intenzitás-változásának okai
  • 29.6. A tengeri foszforitok mállása
    • 29.61. Vízalatti mállás
    • 29.62. Felszíni mállás
  • 29.7. A tavi foszforitok
  • Irodalom
• 30. Allitok
  • 30.1. A bauxit fogalma
  • 30.2. A bauxitképződés folyamata
  • 30.3. A bauxitok genetikai főtípusai
  • 30.4. A bauxit kőzettani jellemvonásai
    • 30.41. A szín
    • 30.42. A törés
    • 30.43. A keménység
    • 30.44. A porozitás és permeabilitás
    • 30.45. A szövet
    • 30.46. Kőzetszerkezeti formák
  • 30.5. A bauxittelepek ásványai
  • 30.6. A laterit- és karsztbauxitok fő- és nyomelemei
  • 30.7. A laterit- és bauxitképződés kémiája
  • 30.8. A bauxit dia- és epigenezise
  • 30.9. A lateritesedés feltételei
  • 30.10. A karsztbauxitképződés körülményei
    • 30.101. A karsztbauxittelepek tagolódása
    • 30.102. A karsztbauxittelepek fő típusai
  • 30.11. A bauxitok tér- és időbeli elterjedése
  • 30.12. A magyarországi bauxitok
  • Irodalom
• 31. Szerves kőzetek
• 31. Szerves kőzetek
  • 31.1. Szénkőzetek
    • 31.11. A szénkőzet fogalma
    • 31.12. A kőszénfajták általános jellemzése
    • 31.13. A kőszén vegyi alkata
      • 31.131. Víz- és gáztartalom
      • 31.132. A kőszénhamu
      • 31.133. A kőszén és a kőszéntelep ásványi anyagai
      • 31.134. A nyomelemek
    • 31.14. Szénkőzettani összetétel
      • 31.141. Macerálok és macerálcsoportok
      • 31.142. Mikrolitotípusok
      • 31.143. Litotípusok
    • 31.15. A kőszénképződés feltételei
      • 31.151. A kőszénlápok keletkezése és fajtái
        • 31.1511. A lápképződés helye
        • 31.1512. A lápképződés éghajlati és vízföldtani feltételei
        • 31.1513. A vegetációtörténeti háttér
      • 31.152. A kőszén fáciese
        • 31.1521. A növényi anyag felhalmozódásának módja
        • 31.1522. Tőzeg- és telepvastagság
        • 31.1523. A tőzeg bakteriális aktivitása
        • 31.1524. A tőzeg hőmérséklete
        • 31.1525. A tőzeg redoxviszonyai
    • 31.16. A szénülés
      • 31.161. A tőzegesedés
      • 31.162. A geokémiai fázis
        • 31.1621. A geokémiai átalakulás hatótényezői
        • 31.1622. A geokémiai átalakulás lefolyása
        • 31.1623. A kőszenek bitumenesedése
    • 31.17. A kőszénmedencék és a belső erők
      • 31.171. A kőszénmedencék tektonikai osztályozása
      • 31.172. A kőszéntelepek ciklicitása
      • 31.173. A szénkőzetek utólagos elváltozásai
    • 31.18. A kőszéntelep őskörnyezeti helyzetének rekonstrukciója
    • Irodalom
  • 31.2. Szénhidrogének
    • 31.21. A természetes szénhidrogének fontosabb fizikai és vegyi tulajdonságai
      • 31.211. A földgáz
        • 31.2111. Éghető földgázok
        • 31.2112. Éghetetlen földgázok
      • 31.212. A kőolaj
      • 31.213. Az olajpala, a kátrányhomok és a természetes aszfalt szerves anyagai
    • 31.22. A szénhidrogének képződése
      • 31.221. Szervetlen keletkezési elméletek
      • 31.222. A szénhidrogének biogén keletkezése
        • 31.2221. A biogén elmélet bizonyítékai
        • 31.2222. A szénhidrogének alapanyagainak felhalmozódása
        • 31.2223. A kőolaj keletkezése
          • 31.22231. A kerogén
          • 31.22232. A hintett szerves anyag mélységi átalakulása
          • 31.22233. A nyomás, a hőmérséklet és az idő szerepe
          • 31.22234. Hőmérséklet-idő modellek
        • 31.2224. A földgázok keletkezése
          • 31.22241. Szénhidrogén-gázok
          • 31.22242. Egyéb földgázok
    • 31.23. A kőolajok anyakőzete
      • 31.231. A Corgés a szénhidrogénképző szerves anyag mennyisége
      • 31.232. A szerves anyag genetikai típusa és érettsége
        • 31.2321. A szerves kőzettani vizsgálat
        • 31.2322. A kerogén geokémiai vizsgálata
          • 31.23221. Az elemi összetétel
          • 31.23222. A szén stabilis izotópjai
          • 31.23223. Az időrabló és költséges extrahálást mellőző pirolízis
        • 31.2323. Az extraktumok geokémiai vizsgálata
          • 31.23231. A könnyű szénhidrogének részaránya
          • 31.23232. Az EOM mennyisége
          • 31.23233. A CPI érték
          • 31.23234. Az izoprenoidok és n-alkánok hányadosa
          • 31.23235. Szteránok és triterpánok
        • 31.2324. A szerves anyag fiziko-kémiai vizsgálata
          • 31.23241. Az infravörös spektrumok (IR)
          • 31.23242. ANMR és PMR módszerek
          • 31.23243. Az ESR módszer
          • 31.23244. A termális gravimetria (TG) és a differenciális termikus analízis (DTA)
      • 31.233. A szénhidrogének és a kőzet szerves anyaga közötti korreláció
    • 31.24. Az olajpala
    • 31.25. A szénhidrogének vándorlása
      • 31.251. Az elsődleges vándorlás
      • 31.252. A másodlagos vándorlás
    • 31.26. Kőolaj- és földgáztelepek kialakulása
      • 31.261. A kőolaj és a földgáz felhalmozódásának általános feltételei
        • 31.2611. A tárolókőzet porozitása és átbocsátóképessége
        • 31.2612. A tömörödés hatása a tárolókőzetre és a csapdaképződésre
        • 31.2613. A fluidumok tárolón belüli elhelyezkedése
        • 31.2614. A tároló fluidumnyomása
    • 31.27. A harmadlagos vándorlás
      • 31.271. Felszíni aktív szénhidrogén-előfordulások
      • 31.272. Felszíni és felszínközeli fosszilis szénhidrogén-előfordulások (kátrányhomokok)
    • 31.28. A föld kőolaj- és földgázkészlete
    • 31.29. Magyarország kőolaj- és földgáztelepei
    • Irodalom
• 32. Az üledékképződési rendszerek rekonstrukciójának alapelvei
  • 32.1. A szedimentológiai modell fogalma
  • 32.2. Az üledékes kőzét fáciese
  • 32.3. A fácieselemzés és -értelmezés eszközei
    • 32.31. Terepi és laboratóriumi tennivalók
    • 32.32. Rétegazonosítás földtani és lyukgeofizikai módszerek segítségével
    • 32.33. A szeizmikus sztratigráfia
    • 32.34. A süllyedési és leülepedési sebesség meghatározása
    • 32.35. Az üledékek ciklicitása
      • 32.351. Definíciók
      • 32.352. Osztályozás
      • 32.353. A ciklusos üledékképződés okai
    • 32.36. Az ősáramlások
  • 32.4. A lerakódási körülmények és ősföldrajzi összefüggések megállapítása
  • 32.5. A facieselemzés nehézségei
  • 32.6. A medenceanalízis
  • 32.7. Az üledékgyűjtők tektonikai osztályozása
  • 32.8. A magyarországi üledékgyűjtők alapvonásai
  • Irodalom