Tartalomjegyzék

• Meggyőzéstechnika
• Impresszum
• A jegyzet célja, szerkezete és használata
  • A jegyzet gyakorlati fókusza
  • Fejlesztési célok
  • Szükségem van-e a tárgyra?
  • Köszönetnyilvánítás
• 1. A meggyőzéstechnika alapjai
  • 1.1. Bevezetés
  • 1.2. A sikeres kommunikátor
    • 1.2.1. A kommunikációs készségfejlesztés
      • 1.2.1.1. Kompetencia és performancia
    • 1.2.2. Tudomány vagy tréning? Mindkettő!
  • 1.3. Kognitív lehetőségek és korlátok
    • 1.3.1. Kultúráink konvencionalizálódó nyelvjátékai
    • 1.3.2. Reprezentációk: gondolataink környezete
    • 1.3.3. Egyéni és közösségi reprezentációk
    • 1.3.4. A szociális reprezentációk
    • 1.3.5. Az van, úgy van, amiről, ahogy beszélünk? (A szavak)
    • 1.3.6. Háló-modellek
  • 1.4. A Kommunikátor: befogadás és feldolgozás
    • 1.4.1. Konstruktív emlékezet
    • 1.4.2. Kultúránkkal együtt fejlődött ki fajunk
    • 1.4.3. Korlátozott racionalitás és evolúciós beágyazottság
  • 1.5. A kommunikáció főbb értelmezései
    • 1.5.1. Kommunikáció = üzenetátadás
    • 1.5.2. Kommunikáció = cselekvés és cselekvésre ösztönzés
  • 1.6. A befolyásolás formái
    • 1.6.1. Racionális meggyőzés, manipuláció, kényszerítés
      • 1.6.1.1. Mi a különbség manipuláció, meggyőzés és kényszerítés között?
    • 1.6.2. A manipuláció és a racionális meggyőzés típusai
    • 1.6.3. A manipuláció kivédése
  • 1.7. A racionális kommunikátor
    • 1.7.1. Érvelés és racionalitás
• 2. A meggyőzési (retorikai) helyzet
  • 2.1. Bevezetés
  • 2.2. A befogadócentrikus üzenetszerkesztés antik hagyománya
    • 2.2.1. A rétor feladatai
    • 2.2.2. A beszédszerkezet és a regiszterek
    • 2.2.3. Sztászisz
    • 2.2.4. Toposz
  • 2.3. Kognitív és affektív meggyőzés
  • 2.4. A keretezés
    • 2.4.1. Nyomatékosítás
  • 2.5. A sémák közösségi kialakulása: lehorgonyzás
    • 2.5.1. Tárgyiasítás = objektiváció
    • 2.5.2. Konszenzuális világaink
  • 2.6. Befogadói attitűdök
    • 2.6.1. Az attitűdök mérése
    • 2.6.2. Közvetlen és közvetett módszerek
    • 2.6.3. Az attitűdváltozás időtartama
    • 2.6.4. Az attitűd fogalmának többértelműsége
    • 2.6.5. Az attitűdök funkciói
    • 2.6.6. Attitűdjeink konfliktusa
  • 2.7. Kognitív disszonancia
    • 2.7.1. Az ajtóba tett láb
    • 2.7.2. Az unalmas kísérlet
    • 2.7.3. Önészlelés
    • 2.7.4. Kognitív disszonancia redukciója
  • 2.8. Stresszkezelés és készségfejlesztés
    • 2.8.1. A kommunikáció mint stresszforrás és az önszabályozás
    • 2.8.2. A szervezet felkészítése
    • 2.8.3. Az önvédelem alapjai
    • 2.8.4. Alapozó gyakorlatok
    • 2.8.5. Megfigyelési naplók
  • 2.9. Mindfulness és a ’kószáló elme’ (Olvasmány)
• 3. Vitázás, érvelés, kérdezés
  • 3.1. Bevezetés
  • 3.2. Vita-, konfliktus- és szituációtípusok
  • 3.3. A viták konfliktusalapú felosztása
  • 3.4. A dialógustípusok
  • 3.5. Érvelés: termék és folyamat
  • 3.6. A véleménykülönbség keletkezése és feloldása
    • 3.6.1. Racionális vita szakaszai
    • 3.6.2. Együttműködés és implikáció
    • 3.6.3. Argumentatív beszédaktusok
  • 3.7. Érv: struktúra és funkció
    • 3.7.1. Leíró és előíró modellek (Olvasmány)
    • 3.7.2. Geometriai és antropológiai racionalitás
  • 3.8. A sikeres alátámasztás = igazolás
    • 3.8.1. Négy alapvető kérdés: hatásos? erős? helyes? érvényes?
    • 3.8.2. Következtetések és érvényes sémák
    • 3.8.3. A logikai absztrakció
  • 3.9. Struktúra és formalizáltság
    • 3.9.1. Kijelentés, állítás, következtetés
    • 3.9.2. Tényállítások
    • 3.9.3. Értékállítások
  • 3.10. Az érvelés célja és eszköztára
    • 3.10.1. Példák különböző helyen szereplő konklúziókra
    • 3.10.2. Ki nem mondott konklúzió
    • 3.10.3. Konklúziójelzők
    • 3.10.4. Vezető kérdések
  • 3.11. Retorikai és dialektikai célok integrálása
    • 3.11.1. Pragma-dialektika
    • 3.11.2. A véleménykülönbségek típusa
  • 3.12. Stratégiai manőverezés
  • 3.13. A rekonstrukció alapelköteleződései (Olvasmány)
    • 3.13.1. Externalizálás
    • 3.13.2. Szocializálás
    • 3.13.3. Funkcionalizálás
    • 3.13.4. Dialektifikálás
    • 3.13.5. A dialektikai és retorikai célok feszültsége
  • 3.14. A sikeres kérdező
    • 3.14.1. A kérdés-játék
    • 3.14.2. Kérdések és válaszok
    • 3.14.3. Választípusok és mellébeszélés
    • 3.14.4. Hibás kérdések
    • 3.14.5. Hogyan fejlődhetek?
    • 3.14.6. Gyakorló feladatok:
• 4. A racionális meggyőzés
  • 4.1. Bevezetés
  • 4.2. Az érvelés elemei
    • 4.2.1. A jóindulat elve
    • 4.2.2. A premisszák azonosítása
    • 4.2.3. Premisszajelzők
    • 4.2.4. A premisszák típusai
  • 4.3. A kijelentéslogika
    • 4.3.1. A kijelentéslogika szerkezeti elve
    • 4.3.2. A Wason-teszt
    • 4.3.3. A kondicionális
    • 4.3.4. Az igazságtáblázatok
    • 4.3.5. Következtetések a kijelentéslogikában
  • 4.4. Formulák és átalakításaik
    • 4.4.1. Kompozicionalitás és kifejezhetőség
    • 4.4.2. De Morgan-azonosságok
  • 4.5. Az elsőrendű logika
    • 4.5.1. Az elsőrendű logika szerkezeti elve, grammatikai kategóriái (Olvasmány)
    • 4.5.2. Formulák az elsőrendű logikában (Olvasmány)
    • 4.5.3. A kvantifikáció
    • 4.5.4. Szillogizmusok
    • 4.5.5. Szillogisztikus következtetések
  • 4.6. Informális logika
    • 4.6.1. Deduktív és induktív következtetések
    • 4.6.2. Gyakori induktív következtetési sémák
    • 4.6.3. Mill oksági heurisztikái
    • 4.6.4. Szükséges és elégséges feltételek, oksági hibák
    • 4.6.5. Kimondatlan premisszák az argumentatív diskurzusban
    • 4.6.6. Az érv kontextusa
  • 4.7. Érvrekonstrukció a gyakorlatban
    • 4.7.1. Áttekintés: az érvrekonstrukció főbb lépései
  • 4.8. Internális és externális kritika
  • 4.9. Érvelési hibák
    • 4.9.1. Csúsztatások
    • 4.9.2. Álláspont-váltogatás
    • 4.9.3. A bizonyítási kényszer áthárítása
    • 4.9.4. Csúszka-érv
    • 4.9.5. Hamis dilemma
    • 4.9.6. Ad temperantiam – középutas érvelés
    • 4.9.7. Sokat állító kérdés
    • 4.9.8. Körbenforgás (petitio principii)
    • 4.9.9. Induktív hibák
    • 4.9.10. Relevancia-hibák
      • 4.8.10.1. Ad hominem érvek
      • 4.9.10.2. Ad verecundiam érvek, avagy tekintélyre hivatkozás
      • 4.9.10.3. Érzelmekre apellálás
  • 4.10. Normasértések és érvelési hibák racionális vitában
    • 4.10.1. „Szabadság” szabály
    • 4.10.2. „Bizonyítás kötelezősége” szabály
    • 4.10.3. „Álláspont” szabály
    • 4.10.4. „Relevancia” szabály
    • 4.10.5. „Implicit premissza” szabály
    • 4.10.6. „Kiindulópont” szabály
    • 4.10.7. „Érvelésséma” szabály
    • 4.10.8. „Érvényesség” szabály
    • 4.10.9. „Lezárás” szabály
    • 4.10.10. „Jelhasználat” szabály
• 5. Kríziskommunikáció: az intézményesült bocsánatkérés tudománya
  • 5.1. Bevezetés
  • 5.2. A „válság”, „változás” és „krízis” fogalma – van-e különbség?
  • 5.3. Céges konfliktusok és az intézményesült válságok specifikumai
  • 5.4. Az intézményi válságok
  • 5.5. A kommunikáció feladata egy válság során
  • 5.6. Válaszreakció
  • 5.7. Kik az érintettek?
  • 5.8. A válságkezelés multidiszciplináris gyakorlati háttere
    • 5.8.1. Pszichológia
    • 5.8.2. Menedzsment
    • 5.8.3. Biztonságtechnika
    • 5.8.4. Kommunikáció
  • 5.9. A válságkezelés szervezeti feltételei
    • 5.9.1. A média és a szervezet kapcsolata válság esetén
  • 5.10. Kommunikáció a krízis után
    • 5.10.1. Kommunikációs csatornák használata
• Irodalomjegyzék