A színházi esemény a „jelenvalóság jegyében pereg le. Minden színjátszás fölött az örök most lebeg, változtathatatlan rendeltetése és hivatása, hogy drámaírót, színészt és közönséget a jelen pillanat tüzével egy közös élményben forrasszon össze.” (Hevesi Sándor). Míg egy könyvet, egy videofilmet bárhová magunkkal vihetünk, hogy megnézzük, elolvassuk; hogyan „fogunk a kezünkbe” egy előadást, melynek lényege éppen megismételhetetlenségében rejlik? A könyv írója hiszi, hogy a színházelmélet alapvető kérdéseinek megválaszolása a problémamegoldás szellemi kalandját jelenti; hogy az elmúlt korok előadásai, színházi reformjai, botrányai, a színész művészete ma is izgalmas és a 90-es évek előadásainak megértéséhez segítséget nyújtó élménnyé válhatnak; s hogy az előadáselemzési ötletek ismeretében még nagyobb élvezetet nyújt majd egy-egy színházi esemény.

Hivatkozás mentése: