Az orvosi kutatások területén az utóbbi években szigorú vizsgálatnak vetik alá a kutatók és a gyárak közötti financiális kapcsolatokat. A legtöbb orvosi folyóiratban a cikkek szerzőinek nyilatkozniuk kell a kutatásukhoz kapott anyagi támogatásokról, vagy bármilyen egyéb, összeférhetetlenséget felvető körülményről. Úgy tűnik azonban, hogy a folyóiratok szerkesztőire egyelőre kevésbé szigorú szabályok vonatkoznak, noha nyilvánvalóan nekik is jelentős befolyásuk van a kutatási irányokra, témákra.

A vizsgált 2014-es évben a szerkesztőknek juttatott támogatások változatos formákban érkeztek: volt közöttük honorárium, utazási költségtérítés, konzultációs díj, szabadalmi díj. A legtöbbet az endokrinológiai folyóiratok szerkesztői kasszíroztak, őket sorrendben a kardiológiai, gasztroenterológiai, reumatológiai és az urológiai szakfolyóiratok követték.

A kísérletben részt vevők egy filmet láttak, amelyben azt a morális dilemmát vetették fel, hogy elvárható-e egy testvértől az életmentő szervadományozás. A filmhez az egyik csoport azt a bevezető információt kapta, hogy a szereplők édestestvérek, míg a kontrollcsoport tagjait úgy tájékoztatták, hogy fogadott testvérek. Noha az összesített kérdőíves válaszok szerint ilyen esetben a résztvevők nem láttak különbséget egy vér szerinti és egy kiskorában adoptált testvérként felnövő, fogadott testvérrel szembeni morális kötelezettségben, a kísérletek közben készült funkcionális mágneses rezonancia (fMRI) felvételek ennek éppen az ellenkezőjét mutatták. Az agyakban azonban a szervadományozás megtagadásának értékelésekor nagy eltérések voltak attól függően, hogy a nézők hogyan tudták: a rokonság genetikai rokonság is volt-e, vagy sem.

A kutatók azt fedezték fel, hogy a mangánnak egy szerves vegyülettel alkotott komplexét (mangán-trikarbonil-komplex) a colistin nevű régi antibiotikummal kombinálva igen hatékonyan el lehet pusztítani a sokféle gyógyszernek ellenálló baktériumokat. A colistin maga egy a hatvanas évek óta forgalomban lévő szer, amelynek alkalmazása a vesére gyakorolt mérgező hatása miatt az 1970-es évektől visszaszorult. Minden bizonnyal ez is hozzájárul ahhoz, hogy nemigen váltak ellene rezisztenssé a kórokozók: még ma is ez az egyik olyan szer, amely multidrogrezisztens gramnegatív baktériumok ellen utolsó reményként bevethető. Ilyen életveszélyes fertőzéseket leginkább kórházi fertőzésként lehet megkapni.

A régi antibiotikumnak az új vegyülettel történő kombinált alkalmazása a colistin önmagában történő használatánál jóval kedvezőbb antibakteriális hatást mutatott.

Alysson Muotri professzor, a kutatások vezetője szerint igazi trójaifaló-stratégiáról van szó. A vírus ugyanis az embrionális fejlődés korai szakaszában azokat a sejteket fertőzi meg, amelyek később ún. mikroglia sejtekké alakulnak, szétszóródnak a központi idegrendszerben, és feladatuk éppen az lenne, hogy megvédjék az agyat az idegen betolakodóktól. A fertőzött sejtek azonban nem hogy nem védik meg a központi idegrendszert, hanem ők maguk szállítják oda a Zika-vírusokat, amelyek aztán az idegsejteket is megfertőzik, pusztítván ezzel a fejlődő gyermek fejlődő agyát.

A kutatók kísérleteik során emberi indukált pluripotens őssejteket használtak. (Ezek testi sejtekből, például a bőr sejtjeiből őssejtszerű állapotba visszaprogramozott sejtek.) Ezeket úgy indították el a differenciálódás útján, hogy az idegrendszer két alapvető sejttípusa – mikrogliasejt, illetve neuron – képződjön belőlük. Ezekből kettős sejtkultúrákat hoztak létre, amelynek egyik vagy másik tagját megfertőzték a Zika-vírussal. Azt találták, hogy amikor ez a neuronokkal történt, a mikrogliák elvégezték a kötelességüket: felzabálták a fertőzött sejteket. Fordított esetben azonban a vírushordozó mikrogliák megfertőzték az idegsejteket. Muotriék szerint kísérletsorozatuk eredményei bizonyítják, hogy a magzati idegrendszeri fejlődés során a mikrogliasejtek kulcsszerepet játszanak abban, hogy a vírusok a neuronokba is bejutnak.

A kutatók kettős sejtkultúráján egy, a hepatitis-C kezelésére használt vírusellenes szert is teszteltek, és azt találták, hogy a fertőzött mikrogliasejteket tartalmazó rendszerben vissza lehetett szorítani a fertőzött neuronok számát. Muotriék feltételezik, hogy a mikrogliasejtek célpontjai lehetnek egy olyan új terápiának, amely megakadályozza a magzati agy vírus által történő károsítását. Ugyanakkor „dupla” sejtkultúrás rendszerük alkalmas lehet új hatóanyagok tesztelésére is – teszi hozzá.

A mindennapi életben, a háztartásokban is gyorsan terjednek a gázszenzorok, mert segítségükkel – akár kültéren, akár zárt helyeken – a levegő minősége folyamatosan ellenőrizhető.

Sokan a hidrogént tartják a jövő energiahordozójának. A hidrogén azonban rendkívül robbanásveszélyes, így egy szobahőmérsékleten működő hidrogénszenzor nagy érdeklődésre számíthat. Az eszköz működésének alapja, hogy a félvezető oxidok fénnyel indukált vezetőképessége nagymértékben függ a felületükön adszorbeálódó molekuláktól. A cink-oxid-indium-oxid kompozit különösen érzékeny a redukáló hatású gázokra, mint amilyen a hidrogén is.