A pszoriázis feltételezett kiváltó tényezői között egyaránt találunk környezeti és genetikai tényezőket, amelyek végső soron a jellegzetes hámló bőrtünetek, a pikkelysömörös plakkok kifejlődéséhez vezetnek. Pikkelysömörben a hámsejtek gyorsabban érik el a bőr szarurétegét (a normál 28 nap helyett akár 3–5 nap alatt), az éretlen sejtek pedig egybefüggő pikkelyként válnak le, miközben a tünetek környékén gyulladás is képződik. A betegség sejtszintű és molekuláris alapjait tekintve legszélesebb körben elterjedt megközelítés az ún. immunteória, amely az immunsejtek közül a T-sejtek szerepét hangsúlyozza, illetve a különböző gyulladásos anyagok megváltozott mennyiségével, a bőr legfelsőbb rétegében, az epidermiszben levő hámsejtek megváltozott válaszkészségével hozza összefüggésbe a plakkok kialakulását.

A mikrobiológiai megközelítés ezzel szemben egészen új keletűnek számít. A teljes emberi génállomány feltérképezését célzó Humán Genom Projekt mintájára Humán Mikrobiom Projektnek (HMP) nevezik azt a kezdeményezést, amely a testünk különböző részein megtelepedő mikrobák vizsgálatát tűzte ki célul. A bőr mikrobiomjának vizsgálata viszonylag későn, 2009-ben kezdődött el, addigra már elemezték a tápcsatorna és a női reproduktív rendszer flóráját is. A bőrön élő mikrobák vizsgálatához tíz egészséges önkéntest vontak be. Az önkéntesektől körülbelül húsz különböző helyről vettek mintákat, fontos szempont volt, hogy vizsgálati anyagok egyaránt származzanak a viszonylag zsírosabb, illetve a szárazabb bőrterületekről is.

A pszoriázisban észlelhető eltéréseket Martin Blaser és munkatársai vizsgálták részletesen. A kísérletek során háromféle mintát vetettek össze: az egyik csoport egészséges önkéntesekből származott, a másik pedig a tipikus, tünetes bőrterületekről. A harmadik csoportban a pikkelysömörös betegek tünetmentes régióiból vettek mintákat.

Arra az eredményre jutottak, hogy a fő mikrobatörzsek lényegében ugyanazok, mint az egészséges bőr esetében, de ezek egymáshoz viszonyított aránya megváltozik. Különösen szembeötlő ez a Propionibacterium nevű baktériumtörzs esetében. Az adatok alapján a legmagasabb százalékban az egészséges bőrben találhatóak meg, a pikkelysömörös tünetmentes bőrben szintjük azonban már jóval alacsonyabb, a legkisebb mennyiségben pedig a plakkokban vannak jelen.

Mikroorganizmusaink tehát nemcsak a kórokozó baktériumoktól és vírusoktól védenek meg minket, hanem fontos szabályozó szerepük is van az immunrendszer működésében. A HMP-n belüli projekt a Microbes in Allergy and Autoimmunity Related to the Skin (MAARS) nevű kezdeményezés, amely olyan mikrobaegyüttesek elemzését tűzte ki célul, melyek védenek, vagy éppen előmozdítják különböző allergiás vagy autoimmun betegségek kialakulását. A bőrflóra immunfolyamatokat szabályozó funkciójára azonban egy másik betegség, az ekcéma a legklasszikusabb és alighanem a legismertebb példa. Az ekcéma és általában az allergiás megbetegedések jelentősen kisebb számban fordulnak elő olyan gyermekekben, akik vidéken nőttek fel, összehasonlítva a velük egykorú, városi környezetben felnőtt társaikkal. A megfigyelés magyarázata a különböző Staphylococcus törzsek eltérő megoszlásában rejlik, amelyek a T-sejtek gyulladásos anyagainak előállítását és kibocsátását is szabályozhatják. Ekcémásoknál a pikkelysömörrel ellentétben csökken a baktériumtörzsek változékonysága, a Staphylococcusok aránya jelentősen megnövekszik, és a felülfertőződési hajlam is fokozott. Feltételezhető, hogy a városi gyermekek nem kerülnek érintkezésbe azokkal a baktériumokkal, melyek csökkentik a T-sejtek ekcémában tapasztalható fokozott működését.

A pikkelysömör esetében is fontos kérdés, hogy a bőrflórában bekövetkező változások milyen hatással vannak a bőr immunrendszerére. Egyelőre vita tárgyát képezi, hogy a bemutatott eredmények kiváltó oknak vagy inkább következménynek tekintendők-e. A legvalószínűbb azonban, hogy a hatás kölcsönös: a flóra változása megkönnyíti a gyulladásos válasz kialakulását, a megváltozott mikrokörnyezetben pedig bizonyos törzsek visszaszorulnak, mások szaporodása pedig felgyorsul.