A COVID–19 járványhoz kapcsolódó rövid és hosszú távú magyarországi járványügyi intézkedések gazdasági és egészségügyi hatásait egyelőre nehéz felmérni. A rendkívüli járványügyi veszélyhelyzet következtében kialakult bizonytalan munkaerőpiaci helyzet, a kutatóintézeti és egyetemi épületek látogatásának (részleges) korlátozása, a laboratóriumi munka, beszerzések és a személyes kontaktust igénylő kísérletek ellehetetlenülése, a digitális távoktatásra történő átállás, a hazai és külföldi tanulmány- és mérőutak, konferenciák lemondása vagy elhalasztása mellett sok kutatót a kisgyermeke(i) vagy hozzátartozó(i) egész napos otthoni ellátása is komolyan akadályozza kutatási céljainak megvalósításában. A nehézségek egyéni élethelyzettől függően eltérő mértékben befolyásolják az egyes kutatók munkáját. Jelentősen érintik a hazai kutatási és innovációs ökoszisztéma különlegesen fontos, ugyanakkor sérülékeny csoportjait, a pályájuk elején álló fiatal kutatókat, elsősorban a kutatónőket és a gyermeküket egyedül nevelő kutatókat. Ebben a publikációban arra szeretnénk rámutatni, hogy a hazai és nemzetközi pályázatok kiírói és a döntéshozók milyen sikeres és méltányos intézkedéseket hoztak a helyzet kezelésére, amelyek azonban megítélésünk szerint sok esetben nem kaptak megfelelő nyilvánosságot. Továbbá ajánlásokat fogalmazunk meg a döntéshozók felé a helyzet rövid és hosszú távú negatív következményeinek mérséklésére, ezen belül elsősorban a következő főbb területekre koncentrálva: 1. egyéni kérvények és egyedi elbírálás alapján a kutatók kapjanak lehetőséget a különféle ösztöndíjak és pályázatok teljesítési, pénzügyi lezárási és beszámolási határidejének meghosszabbítására; 2. A döntéshozók törekedjenek a munkahelyek és a pályázati források megőrzésére a járvány várható negatív következményei ellenére.

 

 

The medical and economic consequences of the short- and long-term measures associated with the COVID-19 pandemic in Hungary are still unpredictable. In addition to being affected by the insecure labour market situation, the (partial) closure of research institutes and university buildings, the inability to perform laboratory work or to conduct experiments requiring human contact, the impossibility of obtaining research supplies and equipment, the transition to digital distance teaching techniques, the cancellation or postponement of national and international study- and research trips and conferences due to the epidemic-related emergency situation, many scientists were hindered in the realisation of their research goals due to their 24-hour home duties associated with their small children or family members. Depending on their specific situation, these difficulties affect the research activities of individual researchers differently. However, these difficulties continue to have strong impact on some highly important, but vulnerable groups of the national research and innovation ecosystem such as early-career researchers, especially women and single parents. In this publication we would like to outline the successful and equitable response measures taken by international and national funding agencies and decision makers so far, which, in our opinion, were not always publicised enough. Furthermore, we would like to formulate general recommendations for decision makers with the aim of mitigating the short- and long-term negative impacts of the situation, focusing on two main areas. 1. Based on individual requests and evaluation, funding agencies should grant a deadline extension for scientific and financial reporting and for the closure of various grants and scholarships. 2. In spite of the expected negative effects of the pandemic, decision makers should aim to preserve funding resources and workplaces in science.